Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-05-29 / 22. szám

is aton biztos hitünket, miszerint He­gedűs Lóránt Pápa város mandátumára érdemet tart s annak hálával tartozik. Szükségtelennek tartjuk tovább fej­tegetni, hogy mit nyert az uj képvise­lőnk ezen egyhangú választással, egy szó mint száz, bennünket városunk jól felfogott érdeke vezérel s aki ily érte­lemben érez, az velünk^ mondja, hogy: Éljen Dr. Hegedűs Lóránt Pápa város orszgy. képviselőjelöltje ! A választás lefolyását adjuk a kö­vetkezőkben : A választási aktus szombat reggel nyolcz órakor vette kezdetét a város­háza nagytermében. A választási bizott­ság következőkép alakult meg. Elnök: Barthalo8 István, h. elnök : dr. Rechnitz Ede, jegyző: dr. Koritsehoner Lipót, h. jegyző : dr. Kluge Endre. Elnök felolvasta a képviselöjelöl­jül ajánló iratot, mely szerint Sült Jó­zsef és társai dr. Hegedűs Lorántot pénzügyministeri fogalmazót ajánlja kép­viselőnek s bizalmi férfiaiul Bermüller Alajost és Saáry Lajost jelöli ki. Elnök a törvény előirt záridöt ki­tűzi a további jelöltek ajánlására s mi­után ezen határidő lejárt s több aján­lat nem érkezett kijelenti miszerint: dr. Hegedűs Lorántnak ellenjelöltje nem lévén, öt Pápa város orsz képvi­selőjévé egyhangúlag megválasztatott­nak nyilvánitja s egyúttal felhivja a párt vezetőségét a jelöltet erről értesíteni, kik küldöttséget menesztettek a jelölthöz. Mig a küldöttség hoszu kocsiso­rokban a megválasztott képviselőért ment, addig Barthalos elnök a városház ablakából hirdette ki az egybegyűlt vá­lasztóközönsségnek az egyhangú válasz­tást, mi lelkes éljenzéssel fogadtatott. Időközben megérkezett Hegedűs Lóránt a küldöttség tagjaival a terembe, életével játszik ? ... S ha a báró igazat ima és csakugyan lenne múltja ennek a drága teremtésnek, nem szereti-e őt, a fér­jét, a legnagyobb odaadással, nem tette-e apává, amivel a rossz asszonyok nem siet­nek. És most e szép fiu anyjától elváljék ő, mert ezt a főúri világ, melyben ö született, igy akarja ! Nem, Paksy levele épp ugy rá­galmaz, mint a többi elhamvasztatott, név­telen levél. És a gróf megírta a választ. Hangzott ekképen ! , Paksy bárónak azt izenem, hogy durva tréfáitól kíméljen meg,. Ha nőm múltját tudni akarom, nincs szükségem az ő theá­jára. A házasságot pedig kalandnak csak az az ember nevezheti, ki olyan piszkos leveleket tud Írni, mint Paksy báró". Ez volt a gróf válasza Paksy ajánla­tára. Mikor elküldte a levelet, megkönnyeb­bülten sóhajtott fel s bement neje szobájába. Ott állt a boldog anya a piczi bölcső­nél és elragadtatással szemlélte a kicsikét, majd karjára kapta a babát és ugy vitte az ajtóhoz, csókok közt hirdetve üdvösségét : — Egészen az apja, az apja ! Az apa pedig megáll gyönyörkédni a képben, az édes jelenben, melyet meg nem zuvarhat a múltnak semmiféle árnyéka. Jules. hol Barthalos vál. elnök lelkes beszéd kiséretében adta át a mandátumot. Hatalmas éljenzés követte az el­nöki beszédet, melynek végeztével He­gedűs Lóránt hálás szavakban mondott köszönetet a választók bizalmáért, me­lyet ismételt ugyancsak a városház ablakából az utcán várakozó választó közönségnek is Ezzel a választási aktus befejezést nyert. Fenyvessy Ferencz főispán ünnepeltetése. Az' a szoros kapocs és meleg ro­konszenv, mely megyénk és városunk lakossága Fenyvessy Ferencz személye iránt évek hosszú során át kifejlődött, teljes nagyságában megnyilvánult azon ünnepeltetésekben, melyekben Fenyves­syt főispánná való kineveztetése alkal­mával minden oldalról részesítették. Jizen ünnepeltetésekről, melyek a lefolyt héten városunkban végbe men­tek a következőkben számolunk be: Megyei küldöttség Pápán. Veszprém megye törvényhatósága részéről kiküldött megyei küldöttség tagjai e hó 23-án aélután 3 órakor ér­keztek Pápára Fenyvessy Ferencz vár­megyénk főispánjának üdvözlésére. Az állomásnál Pápa város notabilitásai fo­gadták a küldöttséget. A főispán a kül­döttséget, melyet Szabó Imre orsz. kép­viselő vezetett, délután 5 órakor fo­gadta. Szabó Imre a következő beszédet intézte a főispánhoz : Méltóságos Főispán ur ! Mélyen tisztelt Urunk és Barátunk! Veszprém vármegye küldöttsége igaz örömmel és lelkesedéssel jelenik meg előtted, hogy hödolatának és sze­retetének benső melegségével üdvözöl, jön téged, akit felséges urunk és kirá­lyunk fejedelmi kegye legközelebb vár­megyénk főispáni székébe ültetett. Te szivedben és lelkedben mindig a mienk voltál, mert hiszen a te első és legjobb iskolád közpályádon a mi vármegyénk közgyűlési terme volt. Itt szivtad magadba a koronás királyunk és alkotmányunkhoz törhetlen hűsége­det és ragaszkodásodat. Itt érlelődött benned meggyőződéssé hogy a külön­bözű hitfelekezetek igazi és mély val­lásossága az állam erkölcsi hatalmának legbiztosabb és leggazdagabb erőfor­rása és hogy nemzetünk csak a szabad­ság intézményeinek megalkotásával mint modern jogállam lehet igazán boldog és hatalmas. Végül itt tanultad meg, hogy miként kell az adminisztráczió napi ügyeit a közszolgálat érdekében buz­gón, szakszerűen és igazságosan elin­tézni. A te fényes képességeid, lebilin­cselő monorod, ékesszólalásodnak ereje és a közélet terén önzetlen tevékeny­séged rövid idő alatt nemcsak a vár­megye vezérférhai közé emeltek fel, ha­nem ezen kitűnő tulajdonságaiddal mint népképviselő és iró, jó hangzást szerez­tél nevednek és közbecsülést magadnak. Meg vagyunk győződve, hogy mint főispán nagy kötelességérzetednél fogva vármegyénk területén kifogástalan köz­igazgatást létesítesz, s hogy nemes jog­érzeteddel a vármegye minden lakójá­nak alkotmányos jogát és szabadságát rang és felekezetkülönbség nélkül nem csak az alulról jövő izgatásokkal szem­ben, hanem a hatalom esetleges táma­dásai ellen is meg fogod tudni védelmezni. Te eddig is szeretetünk, barátsá­gunk és elismerésünk czimén vezérünk voltál jövőre pedig vezetőnk leendsz nem csak ezen érzelmeinknél fogva, hanem hivatalos minőségedben is. És mi ez ünnepélyes pillanatban Ígéretet teszünk hogy a te zászlód alatt édes hazánk és szeretett vármegyénk közügyeit igazi lelkesedéssel fogjuk szolgálni. Kérünk, hogy szeretett vármegyén­ket, amely hála, felséges Űrünk legke­gyelmesebb elhatározásával most már a te vármegyéd, fogadd szerető gond­jaidba és hűségedbe. Adjon az Isten erőt, kitartást és sok szerencsét, hogy uj Méltóságodban korong királyunk és a haza szolgálatában, továbbá várme­gyénk bölcs vezetésében tehetségeidnek megfelelő nagy és fényes sikereket ér­hess el. Áldjon meg a jó Isten az ég min­den áldásával, szivünk mélyétől kíván­juk, hogy őméltósága, a mi szeretett főispánunk a vármegye lakosainak ra­gasz^ adásától és lelkes támogatásától körülsugározva, boldogságban és dicső­ségben sokáig : Éljen! Szabó Imre üdvözlő beszéde leír­hatatlan lelkesedést szült s a beszéd folyamán több ízben lelkes éljenzéssel félbeszakittatott, végeztével pedig szűnni nem akaró taps és éljenzés követte. /\z éljenzés csillapultával Fenyvessy Ferencz főispán az egész küldöttségnek megható szavakban mondott köszönetet a ázivélyes üdvözletért. Örömfmel sze­retné — úgymond — a küldöttség minden egyes tagját keblére ölelni s ugy megköszönni ezen reá nézve nagy ovácziót, de tekintettel a helyzetre, me­lyben Ö, mint a megye főispánja egy megyei deputáczióval áll szentbe, bizo­nyos kötelességet lát abban, (Hogy ezt komolyabb és bizonyos formában kö­szönje meg. Különös tetszést nyert válaszának azon része, melyben férfi becsületsza­vára fogadta, hogy a megye kormány­zatában a becsület, erély és igazbüg fogja őt vezérelni. Végül újra köszönetet mond a megemlékezésért és azzal végzi sza­vait, hogy : Éljen Veszprémvármegyé ! Frenetikus taps és éljenzés követte Fenyvessy főispán válaszát, ki ezután a küldöttség minden egyes tagjával szí­vélyesen kezet szorított és hosszasab­ban társalgott.

Next

/
Thumbnails
Contents