Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-05-01 / 18. szám

fő része magától értetődik, hogy a jeles karmester Virányi Jenőt illeti meg mort csak is az ő magas zenei tudása és intelligentiája tette lehetővé, hogy a remek mű szépségében gyönyörködhettünk. A hires hármas női szerepet Felhő Rózsika énekelte bravourral sikerrel. A második felvonásban (Olimpit) kitűnő volt, és frenetikus tapssal jirtilmazfák bájoló énekét és herczig játékát. Nagy Gyula (Hoffmann) ez alkalommal felülmulta önön magát. Nincs ma tenorista a vidéki szinészetnél, a ki ezt a szerepet ugy megénekelje és játsza mint ö. Arkosi (Lindorf) szinte legjobb szerepei közé számithatja ezt a hármas alakítást. Gyönyörű baritonját ugyancsak érvényesítette a csudadokior alakjában. Kisebb szerepeikben Arkosiné és Urszágil nyújtottak tökéletesen jót. Föltétlen dicséret illeti meg a karokat és zenekart kik ez estén ugyancsak nagyban hozzájárultak a széd sikerhez. Rém hosszú felvonás kőzök. Péntek, áprilts 24-én. „A két tacskó" franczia boulevard drámát mint újdonságot jelezte a színlap. A darab azonban nem volt újdonság, mert már a télen itt járt színtársulat lejátszotta. Ebben leli aztán magyarázatát az, hogy csak alig néhányan érdeklődtek az előadás iránt. Pedig ez nem a legrosszabb volt. Murányi és Dobó Sárika a két tacskó szerepében jeleskedtek, különösen Murányi mutatott nagy otthonosságot a szerepben. Jó volt Arkosi né (Helén) a ki megrázó erővel festett? a gyermekétől megfosztott anya szenvedéseit. Kendi Boriska Klenovich, Oláhné és Szilágyi a megszokott jók voltak. Szalai Madas ügyeskedtek. Az előadás 11 óráig tartott. A mult hétről. A hagyományos szokáshoz híven a heti nóta ujr a aszintársulatról szól. Nem mintha más egyébb eseményeket háttétbe akarnám szorítani, de a társadalmi és közügyi dolgokban oly szélesend uralkodik, hogy nolens yolens első sorban mint legérdekesebb dolgot a színtársulat partitúráját kell leénekelnem. Ugy vagyok ezzel a partitúrával, mint a szinész a próbákkal. Két próbát már tartottam — ami a Dobó színtársulat tagjainak nem igen jut ki osztályrészül — s most már teljesen »fit« vagyok az előadás bemutatására. Az előző próbákon már bemutattam ugy nagyjába keretezve, társulat bohém hőseit s most már .negpröbálkozom az egész ensemblét bemutatni. Ez nagy vállalkozás tőlem, amit eléggé bizonyíthat Sik Gizella a társulat inkognitö primadonnája, ki csak azért volt még eddig inkognito mert ő elvből csak akkor ad ensemblé" ha a direktor legalább is öt próbát ad rendelkezesére. No de én nem vagyok primadonna s igy nem is íogják az illetők oly sztgoru bírálat alá venni, ha esetleg egy Falsch hangot, vagy szerep biztosság hiányában egy kis rögtönzést fogok alkalmazni. A színészt ily rögtönzésért felirják, törvényt ülnek felette, megbírságolják, mig ellenben ezzel én nem törődöm, ha nem tetszik a rögtönzésem és szerep nagyitásom, legfeljebb mérgelődik és tombol — de ezt is magába fojtja — ami pedig a tapasztaltak után ártalmas az egészségre. Leghelyesebb lesz tehát, ha azt fogják majd mondani, hogy kitűnően állítottam össze az ensemblét és helyesen interpretáltam a szerepsmet. Nálam nincs ügyelő, de azért a végszót betartom. Azzal kezdem a mivel legutóbb végeztem, s ezt most már teljes joggal tehettem, mert előadásom »monológ« lesz s csak akkor lesz teljes ensemblé, mikor mindenről elreferáltam. A társulat hercig kis primadonnájáról Felhő Rózsikáról fenntartom az eddig róla a nyilvánosságra hozott kedves és szép tulajdonságokat,, megtoldom még azzal, hogy napról-napra hercigebb és a közönség rajong érte. Ezt a kis kobold tudja és iparkodik még hercigebb lenni, Egy ügyes subrettnél egy ilyen kis permutál ió határozottan természeti á'dásnak tulajdonitható. Boldog a ki beszélhet vele, s ennek tudatában osztja a kegyeket — de nem pazarul. Sik ^Gizellának kellene" tulajdonképen a társulat primadonnájának lenni, de ő a pápai közönség előtt meg az inkognitot játsza. Az igazgató akart próbálkozni, de a primadonna nem akart próbálkozni, hanem próbálni, még pedig nem egyszer, hanem mint a fővárosban 5—6 próbát tenni. Ez az oka annak, hogy ezt a mondhatni fenomenális és titka hangot csakis a bohémek társasága hallhatta és valóban a közönség sajnálhatja, hogy oly igazgató van. most városunkban, ki nem a sok hanem a kevés próbák hive. Üzleti szempontból ez a felfogás nem is megvetendő. Kendy Boriska nem tagja a bohém társaságnak, mert a mint hallom már megunta a sok bohémeskedést. Én nem akaróin ezt elhinni, s csak azt concedálhatom, hogy talán a kőrölmények teszik őt lehangoltá. Bohém volt ő már ezelőtt 5 évvel is már pedig a bohém vér még a hattvudal elénekléskor sem tagadja meg magát, Az ily művésznőknél soha sem tudja ember, mi bántja érzését. Majd lesz idő, hogy igazat fog adni nekem. Murányi Juliska megmaradt a régi kedves, de kezdő bohémnek. Szeretne ő többet is bohémeskedni, de az igazgató damokles kardja függ felette, Szerep, újra szerep es megint szerep, ez a helyzet signaturája s az elétrhetc. Egy kezdőnek előbb szerepet kell tanulni s aztán lehet valódi bohém. A hajlam meg van neki hozzája s ez elég arra, hogy idővel nem fog a bohémekre szégyent hozni. A férfiak névleg DobÖ igazgató Rlenovich, Szilágyi Virányi Országh és akit első sorban kellett volna einitenem a még fiatal, de azért csatalóuak nevező Balázsi kipróprált cégjei a bohemeknek. Több izben megígértem, hogy részletesen emlékezem meg róluk, és ezt most ís megakartam tenni, de a szedőgyerek lefújta előttem az utat. Az az átkozott térszüke megint beleszólt a kótámba, pedig ugy benne voltam a szerepembe. No majd ha az ensemblé lesz, akkor kipótolom. Annyit azonban most is elárulok, hogy a Gráf kávéházban nagyba járja az alsós kalabér s hogy az igazgató nem ritkán azzal boszulja meg magát a tagjain. megkontrázza őket. Az sincs azonban kizárva, hogy a tagok meg tiszta jóindulatból rekontrázzák az igazgatót. Most pedig engedjék meg, hogy a harmadik próbával végezzek igérem, hogy jövőre már az ensembiével fogok beszámolni. Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa ed dig a viztől irtózott most pedig a vizdijtól irtózik. Az hirlik, hogy a polgármester már megint erősen és gyorsan dörzsöli a keze fejét. (Vájjon mibe spekulál ? Szedő.) Az hirlik, hogy a rendőrkapitány akkor lesz virilis, ha a butaságra adót vetnek. Az hirlik, hogy a rendőrbiztos már azért is biztos, mert a rendőrkapitány sehogysem biztos. 'Az hirlik, hogy Fenyvessy már teljesen meg van nyugodva abban, hogy neki főispánnak kell lenni. Az hirlik, hogy Dobó színigazgató már többször megpróbálta a pápai közönséget, és még sem lett tőle rosszul. Az hirlik, hogy a színtársulat hősszerelmesének puskája szerdán este csütörtököt mondott. (Ezt már kedden jelentette egy hölgy a szerkesztőségben Szedő.) Az hirlik, hogy a Murányi Vénus is »Gésa« lett. Az hirlik, hogy a »Felhő« között utóbbi időben csillagok is látszanak. Az hírlik, hogy a színtársulat békés természetű hős szerelmese végre Valahára Sik-ra szált. Az hirlik, hogy Sik Gizella azért nem lépett fel, mert keveset próbáltak vele. Az hirlik, hogy Dobó színigazgató azért nem szerezte még meg a »Felhőszakadás« uj népszínművet, mert fél hogy ekkor Felhővel szakítani kell. (Megöli a sok próbával. Szedő.) Az hirlik, hogy a színtársulat tenoristája a rumos tortába a gázsiját is belekeverte. hiZ hirlik, hogy Kendi Boriska Pápán soha nem érzi magát egyedül. Az hirlik, hogy Balázsi milliókról álmodik, és folyton garasokra ébred. Az hirlik, hogy a Jókai Mór utcai pletykafőnök nőnek a rendőrkapitány rendelete folytán szájkosárral kell járni. (Hisz csak ez a kutyákra szól. Szedő,) Az hirlik, hogy a Jókai utcai dáma negyedben a vendégek őszülnek, mire ők szülnek. Az hirlik, hogy a vízvezeték púposát orron rúgták. Az hirlik, hogy a Corvin utcai uj füszerkereskedőnek büdös a szája. (A sok keserű viztől. Szedő). Az hirlik, hogy a Kikapós patikárius »rebarbarát« adott be a közönségnek. Az hi-lik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője még a csillagok mellett is a »FelhŐt« nézi. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága f. bó 2 án — holnap — tartja meg évi rendes tavaszí közgyűlés it melynek napirendjén városunkat érdeklő több fontosságú ügy van, a többek között a pápa-bánhidai vasút törzsrészvények jegyzése is, mellyel lapunk vezércikkében bővebben foglalkozunk s amely méltán számithat megyebizottsági tag jainknak legnagyobb érdeklődésére.