Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-04-10 / 15. szám

nek kell lennie. Az egység adja meg e culturának velejét, az intensivitás képezi erejét, s általánosságában rejlik kívánt sikere. E műveltség egységét átérezni s intensiv elsajátítani egyedül a nemzet magasabb értelmisége képes ugyan ; de e cultura egyik vagy másik ágában ismeretet szerezni mindenki tud és mindenki vágyik. Ez ismeretek közlőjének csak meg kell találni az utat a nép szivéhez, hogy bizalom ébredjen a tanítója iránt s eztán csakhamar megmozdul figyelme s megnyílik értelme, hogy tanuljon ő is. Természetes, hogy a nemzeti műveltség terjesztését nem elég csupán az állami intézkedésekre kell biznutik, főleg nálunk nem, a hol sok nemzetiségi vidéken s a társadalmi rend felforgatót által megmételyezett tájékokon az állami intézkedéseket bizalmatlanul s ellenszenvvel fogadnák. Ez ügyben a társadalom öszszes jobbjaira, a magyar értelmiség, buzgó vállvetett munkájára van szükség. Bennök a sorsuk iránt érdeklődő jó barátot fogja látni a nép fia s az igy fölkeltett, bizodalmával közelebb hozza tudásra szomjas elméjét a műveltség forráshoz s hálával lüződik ahhoz, a f i megtanította ismeretekre s igy önkénytelenül beleolvad szívével, elméjével s akaratával a nemzetünket éltető legtöbb elembe : a nemzeti műveltségbe. Ily feladat hárul tehát a magyar értelnvség vá'laira. Súlyos ugyan és 1 ezdetben r< ményekkel nem is kecsegtet, de megoldásában annM sz(;bb, annál magasztosabb eredményekre vezet: meghozza számunkra a szilárd nemzeti culiurát. Aki e cultura épületéhez csak egy követ is segített emelni, jogosan dobogtatja szívét a tudat, hogy nem azután a két öreg ur belépett az irodába. De kihallatszottak a szavak és Etus tisztán hallotta, hogy milyen tárgy felett tanácskoznak. Házassági szerződést csinálnak és jól értette, hogy apja egész vagyont ad vele Gidának. És Etus egyszerre tisztán látta a csapdát. Mikor atyjával kocsiba ült a bájos menyasszony, szempilláin könnyek ültek. De ' nem beszélgetnek elmélását siratta. Örömkönnyek voltak azok. És azután igy szólt atyjához : — Édes atyám, ugyebár mi gazdagok vagyunk ? — Hát, tudod leányom, van mit aprítani a tejbe. — És ugyebár nincsenek apának kőtelezettségei ? Az öreg Kovács jóizün kaczagott leánya furcsaságain s aztán igy szólt Etuskájához : — Te, te kis lurkó, ki hitte volna, hogy ilyen számító vagy. Már a hozományod miatt nyugtalankodól. Ne félj, nem üres zsebbel mégy Gidához .... Ez este volt épp a jótékonysági bazár. Etus nem árult ugyan ugyan pezsgőt, de vőlegénye karján megjelent a mulatságon. Arcz aragyogott a boldogságtól. Hogy is ne! Apját a tönkre jutástól messze látta. Egyenesen a pezsgős sátorhoz tartott. Matild épp most adott el egy csókot ajkaicsak egyeseknek vált hasznára, hanem hazája üdvére is cselekedett. Csüggedetlen munkakedv, a kissinyeskedő aggódások s irigy rosszakaratú bírálatok bátor lenézése s apostoli lángbuzgalom szülték a legszebb s legáldásosabb dolgokat e világon s csak is ily érzelem s ez akarat valósithatja meg a magyar nemzeti műveltséget is. Vajha, a Húsvét napján, az eszme föltámadásának ünnepén, föltámadna bennünk is az eltökélt. akarat e legszentebb ügy végrehajtására ! X Városi közgyűlés. — 1898. április 4. — Nagy tárgysorozat, de annál csekélyebb érdeklődés mellett folyt le a hétfőn megtartott rendkívüli közgyűlés. A képviselőtestületi tagok oly csekély számban jelentek meg, hogy csak ugy kongott a tanácsterem az ürességtől : A tanácskozás nem adolt vitára alkal mat s az összes határozatok az állandó választmány javaslatai alapján lettek meghozva. Tudósítónk a közgyűlésről a következőkben számol be : Mészáros Károly polgármester szívélyesen üdvözli a megjelent képviselőket s miután a jkv. hitelesítésére Svoboda Venczel, Kis Ernő, Jilelc Ferencz, Vágó László és Barna Ignácz képviselőket kéri fel az ülést megnyitja. Csoknyay Károly főjegyző felolvassa a mult ülés jkvét, mely észrevétel nélkül tudomásul vétetik. Napirend előtt jelenti a polgármester, hogy Hajnóczky Béla képviselőnek a rendőrkapitány összeférhetetlen állására való interpellátiója tárgytalanná válik azáltal, hogy a rendőrkapitány a ker. betegs. pénztárnál viselt titkári állásáról lemondott. Jelenti továbbá, hogy a regále kötvények divinculálva visszaérkeztek a pénzügyministertől s ezen kötvényekből a vízvezetéki vállalkozónak az eddig teljesített munka aráa jótékonyczél iránt való tekintetből potom kétszáz forintért. Etus igy szólt egykori vetélytársnőjéhez. — Köszönettel tartozom neked, Matild. Roszul számítottál, ha rosszat akartál velem. Nagyon boldog vagyok, mert jobb boldogságot, melegséget, szerelmet árasztani, mint hideg fényt. Jobb egy embertől szeretve lenni, mint száz embertől bámultatni. Életem boldogságát neked köszönöm és ezért megbocsátok a csapdáért. Gida sietett menyasszonyához és súgta Etel fülébe. — Menyünk e helyről. — S miért mosolygott. Etus. — Idegenkedem e nőtől ! — Úgy ? kacagott kedvesen a fiatal nő ki nem vette észre, hogy Matild milyen perzselő, sóvárgó szerelemteli s kacér pillantást vet vőlegényére. Ha tudná, hogy boldogságát neki köszönheti ! A fiatal pár tovább vonult. Matild pedig sikerei, udvara közepette, mint győzedelmes fél legyőzötten leaujtottan, irigykedve és gyülöletettel tekintet Etus és vőlegénye után, ki egy szempillantásra sem érdemesité. És érezte Mathild, hogy ezeknek a boldogságát ő nem fogja érezni soha. Igen, mert a fém hideg s csak két lélek kölcsönös meleg szerelme boldogít. nyában 110 ezer forint kiutalványoztatott. Jelenti, hogy br. Hornig Károly megyés püspök val. belső titkos tanácsossá lett kinevezve, indítványozza, hogy a királyi kegynek ezen megnyilatkozása alkalmábőt Pápa város képviselőtestülete üdvözlő feliratot intézzen a püspökhöz. A közgyűlés ezen indítványt lelkes éljenzéssíl fogadja Ezután következett a napirend tárgyalása. 1. Győri ipar és kereskedelmi kamara megkeresése Győrött létesítendő fa és fém ipar iskolára adandó segélyösszeg megszavazása iránt. Erausz József N. az átiratban a mostoha anyagi viszonyok felemlitését nem kívánja, mire Antal Géza szólalt fel, ki az áll. javaslat elfogadását ajánlja s az el is fogadtatott, mely szerint: Pápa város képviselőtestülele ezen nemes irányú mozgalomért üdvözli a kamarát és Győr városát, egyben azonbaa sajnálja hogy városunk mostoha vagyoni körülményei miatt jelenleg azt anyagilag nem támogathatja, kilátásba helyezi azonban, hogy ezen intézmény felállítása után erejéhez képest ösztöndijakkal támogatni fogja. 2. Dr. Rosenberg Lajos és dr. Köves Jenő kérvénye a Pápa-zirczi és Moóri helyérdekü vasútra 120000 frt. törzsrészvény jegyzése iránt. Ezen beadott kérvéhy, miután az a szükséges felvilágosító okmányokkal felszerelve nincs, pótlás illetve kiegészítés végett kérvényezőknek visszaszármaztatja. 3. Az amerikai szöllötep megszüntetésére vonatkozó tanács javaslat Svoboda, Bognár, Krausz József N. Wajdits, Antal Géza és Barthalos képviselők felszólalásai után az áll. val. javaslata fogadtatott el, mely következőkép hangzik : Miután a kiküldötl ministeri szakértő által atalaj alkalmatlannak találtatott ezen szőllőtelepet még ez évben beszünteti, de minthogy szőllőtelepre szüksége van a városnak utasítja a tanácsot, hogy egy uj és alkalmas telep létesítése céljából javaslatot terjesszen elő. A faiskolának mostani helyét szinte beszünteti, minek végrehajtása azonban csak akkor fog foganatositattni, ha más alkalmasabb telek fog a város rendelkezésére állani. 4. Frauendienst Viktor borbély kérvénye bolt bér szerződésének 6 évre leendő meghosszabbtiása tárgyában. Ez«n helyiségek az eddigi bér és feltételek mellett 6 évre újra Freundienst Viktor borbélynak adatik bérbe. 5. Ungár Bernát és Horovitz Manó pápai lakosokkal az úgynevezett honvéd laktanyára kötött szerződések jóváhagyása iránt. Kérvényezők kérelme elfogadtatik s főidszinti helyiség 1898 év május 1-től 5 év és 6 hóra évi 233 frt bérösszegért Horovitz Manő és nejének, az emeleti helyiség Ungár Bernátnak 5 év és 1 hónapra évi 547 béröszszegért kiadatik. 6. Tanács előterjesztése Sült József közjegyzővel — a vadászati jognak haszonbérbe adására vonatkozó szerződés jóváhagyása iránt. Ezen vadászati jog 6 évre 200 frt öszszegért. Sült Józsefnek mint a f. é. mártius hó 13-án mngtartott nyilvános árverésen legtöbbet ígérőnek bérbe adja. 7. Az 1897. gyám-pénztári számadás megvizsgálása. A gyámpénztár rendbe találtatván a számadóknak a szokásos óvások fenntartása