Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-03-29 / 13. szám

1 PÁPAI KÖZLÖNY I896. MÁRCIUS 29 néhány szavunk. A körülmények oly kedvezők a küldöttségre, hogy sikeres eljárásukhoz nem fér kétség. Az ö kö­telességök lesz most már a ministert tájékoztatni rossz anyagi viszonyaink­ról, s éhhez mérten remélhetjük most már a kedvezmények kisebb vagy na­gyobb aránybani megadását. Még egyet. Nem tudjuk mikor megy a küldöttség a ministerhez, de már itt volna az ideje. A minister várja a küldöttséget, tehát jó lesz nem sokáig a ministert várakoztatni. Pol­gármester ur, ez az ön dolga. Ezt nem lehet hosszú lére boesájtani. Most pedig a reméljük a legjobbat j Pollatsek Frigyes. Városi közgyűlés. — 1896. március 23-án. — Pápa város képviselőtestülete f. hó 23-án, a képviselőtestületi tagok szép számú részvétele mellett, rendkívüli köz­gyűlést tartott a városháza nagytermé­ben. Elnöklő polgármester a midőn üd­vözli a megjelenteket s a közgyűlés hi­telesítésére Satry Lajos, dr. Kende Ádám, Sebestyén Dávid, Kreisler Manó és Besenbaeh Károly képviselőket kéri fel, az ülést megnyitottnak mondja ki. A mult ülés jkönyvének felolva­sása előtt Sült József képviselő emelt szót. Bizonyos kötelességet vél teljesí­teni akkor midőn Gyurátz Ferenczet, ki püspökké való megválasztása óta először jelenik meg a képviselőtestületi közgyűlésen, őt a közgyűlés nevében üdvözölni, és egyszersmind kérni, hogy ugy mint ezelőtt, ugy ezután a város közügyeikben elénk részt venni kegyes­kedjék, ezzel kapcsolatosan indítványozza hogy Antal Gábor újonnan megválasz­tott ref. püspököt, ki évek hosszú so­rán városunkban a közügy harcosa volt, a holnapi napon Komaromban tartandó eskü ünnepélyen a képviselőtestület távi­ratilag üdvözölje, é-s varosunkba jöve­telekor őt a képviselőtestület testületi­leg üdvözölje. Sült beszédét a közgyűlés zajos éljenzéssel fogadta és a távirat elkül­küldésével a polgármestert bizta meg. A mult ülés jkve {elolvastatván, arra észrevétel nem tétetett, mire na­pirend előtt Bognár Gábor képviselő a polgármesterhez a Korona szálloda ügyében intéz kérdést, valljon mi szán­déka van a városnak ezzel a szállodával. Galamb képviselő kijelenti, misze­rint a város még a Korona vendéglő­vel /neg nem rendelkezik, mivel a hit­bizományi jóváhagyás f. hó 16-án ér­kezett le s csak még e hó végével lesz a szerződés a várossal megkötve. A képviselő ezen kijelentése foly­tán a polgármester szükségtelennek tar­tatta az intelpellátióra válaszolni, mit Bognár képviselő is tudomásul vett. Lamperth főjegyző jelenti, hogy Pápa város képviselőtestületének azon határozata, hogy a pápa-csornai vasútra megszavazott 50000 frt a város keze­lése alatt levő alapitványi pénztárból vétessék fel, a belügyminister a tör­vényhatóságnak ez ügyben hozott ha­tározatát jóváhagyásával — elvetette, és a kérdéses összeg elöteremthetése végett a várost kölcsön felvételre uta­sította. Néger képviselő az apáca zárdához vezető ut járhatatlansága miatt emel szót és kéri annak javítását. Svoboda tanácsos felszólalása után a közgyűlés elhatározza, hogy az apáca zárdához vezető ut, még ez év folya­mán ki lesz javítandó. Következett a nápirend. I. A polgári leányiskola részére felajánlandó telek kérdésében érkezett j1 magas ministeri leirat. IT. A tanitó képezde nagyobb aján­latot! tenni felhívó tanfelügyelői érte­sitvény. Lzen a két kérdésben a közgyű­lés együttesen hozott határozatot. Bognár képviselő [nagyon is sok­nak tartja a hozzájárulást a polgári is­kola céljaira. Szerinte jobb volna, ha a város a saját költségén építene fel egy ily iskolát, mit sokkal olcsóbban lehetne előállítani. Horváth Lajos képviselő igen fon­tosnak tartja a város részére a polgár leányiskola biztosítását, de ajánlja, hogy a fűtőanyag hozzájárulást tisztázni kell. Az áll. val. javaslatát elfogadja, hogy küldöttség menesztessék e miatt a mi­nisterhez, de ezen küldöttségbe oly egyének legyenek beválasztva, kik ezen ügyeket tanulmányozták, a kiktől el­várhatjuk, hogy hivatásuknak eleget is fognak tenni. Indítványozza hogy : A küldöttség tagjaiul Osvald pol­pármester elnöklette alatt, Gyurátz Fe­rencz, Néger Ágoston, Sült József, Bar­thalos István, dr. Koritselioner Lipót és Antal Géza jelöltessenek, ti zen küldött­ség csatlakozásához Láng Lajos váro­sunk orsz. képviselője és Fenyvessy Fe­rencz az ugodi kerület képviselője egy­szersmind mint városi képviselő kéres­senek fel. Fenyvessy képviselő kijelenti, hogy a tanitó képezde felállítását, Szombat­hely, Sopron, Kis-Cell és más városok is kérvényezték, de mind hasztalan volt, mert a kultusminister a pénzügyi bi­zottságban kijelentette, hogy Pápán szándékszik a képezdét felállítani. Ezen ministeri kijelentést az előadó jkönyvbe volt. Csak a kivitelben volt eltérés. Bür­gözdy ur minden áron vikszolt padlót, for­télyos tánezrendet és csillárokat akart, a mint azt az újságokból olvashatni. Grósz Jakab helyboli nagykereskedő és intelligen­eziai hangadó azonban, ki — állítása sze­rint — több fővárosi bálon is részt vett, azzn nézntének adott kifejezést, a kiadások ily nagy mértéke mellett a tűzi fecskendő könnyen a „Jövő század-regényévé"-vé le­hetne ; .van szerencséje tehát a következő­ket indítványozni : Hogy ámbár Klein Mór bornagykeres­kedő és eszmepártolö, hajlandó a termek kivikszolására 1(X). mond száz skatulya va­lódi bécsi vitriolmentes suvikszot és a hoz­závaló kenő és fényesítő keféket ingyen föl­ajánlani ; de mert — egv hírlapi tudósítás szerint — egy külföldi cselebritás a vikszolt padlón egyszer elcsúszni méltóztatott ; s mert a befeketített padló újból leendő kife­ketitése tetemes kiadásokkal járna ; a terv elejtessék. A költségesebb csillár helyett ajánl olcsóbb, Rigler .1. Kde (Kecskeméti­uteza)-féle lampionokat. A mi végül adélinövény-diszitést illeti, küldöttségileg kéresssék föl Szabó Ézsaiás kasznár ur, hogy az ambitusán ékeskedő oleánder-vedreket ide kölcsönözni szívesked­jék. (Mely megbízatást a segédjegyző; ki az ügyet szivén, a kasznár ur fiatalabbik és szőkébbik lányának arczát pedig szivében Jiordozza, mint küldöttség elvállalta.) Vendéglős ételekről, italokról gondos­kodni fog. Az indítvány szótöbbséggel elfogadta­tott. Bürgözdy ur azonban tiltakozást jelen­tett be, hogy a terv először azért nem jó, mert Cirósz úrtól származik; másodszor mert ha mégis jó lenne, ő akkor provokálni fogja Grósz urat azon sértésért, hogy ellen­inditványt adott be. Ez vért kiván. Szeren­csére, az ügy jó fordulatot nyert Tollas jegyző ur közbelépésével, ki azon jogelv alapján, hogy borban az igazság, ezt a módszert ajániotta a kérdés eligazítására, mikoris általános ölelkczések között az ügy „lovagias elintézés"-t nyert. Az előkészületek megtétettek s mint fönebb méltóztattak látni: az eredmény vá­rakozásoa felüli. Látszik is, hogy nagy hősünk, Bür­gözdy ur pihen babérjain. Azaz dehogy pi­hen ! Robotol a csárdásban, oly művészi remegtetéssel mozgatván testének részeit, mi valamely besózott békának is becsüle­tére válnék. Mert Rürgözdy ur igazi bravo­ur tánezos. Megtudja nézni a czipöje tal­pát : féltérdre csúszik és szerelmeket vall az imádott hölgyeknek, mely szalonmutat­ványok lányfejecskék elbolonditására kiváló­kép alkalmatosak.S ha esetleg egyik imádott hölgy a megcsókolásért neheztelést mutat, azzal fenyegetőzik hősünk, hogy fölakasztja magát. S mivel a nyakacsigáján rendesen kifityeg a kabátakasztója, a fenyegetés meg­történése (lásd; télibundánk ott a sarokban) nincs kizárva. A rémületes kép fölvillanása aztán kiengeszteli az imádottat. Javában szól a nóta : „Megérem még azt az időt: Sirva mégy el házam előtt ; Átöleled kapum fáját, ugy siratod a gaz­dáját." Általános elérzékenyülés. Bürgözdy ur valósággal beleéli magát a helyzetbe ; ugy szorongatja jegyzőék Krzsikéjét, mint egy kapufélfát. Aztán az érzékenyebbek sirnak is Bürgözdy ur kedves nótáján, kinek még homloka és tenyerei is valóságos bibliai jeremiádokat sirnak hamarjában. De hirtelen fölhangzik : „Jóska, Jóska!" Természetesen Bürgözdy ur a „hangadó." A primás már ösmeri kötelességét. Rákezd az „Is, Is, is"-re. Mire Bürgözdy ur a közgyeimet magára, tánezosnéját pedig maga után vonva, kiáll a középre „szóló"-ra. Az mellékes, hogy egyszer-másszor — ki­perdütés és tenyéresapkodás közben — nagy gólyalábaival szelid érintkezésbe kerül Er­zsike ruhájával; lévén a fentisztelt lábak vége oly messze Bürgözdy ur idegenrend­szerének központjától, hogy a távolság mi­att idejekorán nem értesülhetvén gazdájuk szándékáról: némi késéssel kalimpáznak hősünk után. A pé'da: nem a rúgás, hanem a tánc) hat. Kezdődik a csárdás költészete ; lábdo­bogások, örült dervis-pörgések, meszszeható kurjantások, merész bakugrások, gyöngéd

Next

/
Thumbnails
Contents