Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.
1896-02-23 / 8. szám
1896. FEBRUÁR 23 PÁPAI KÖZLÖNY 1 Ferencen•*, Csillag D ;zsőné, Klug^ Ká rolyné, özv. Pakrócz Józsefné, L'vszló Józsefné. Leányok: Ber..half-s C)1 ja (lep';e), Pentz Mariska (belga parasztleány), Báron & nma (sálon ;< r'i), Tóth Lizi (hópel.ely), Kis Vi m 1 (sp 1n) ol bandita főnöknő), Baly jo!an ( r.ényseprő), Harmos tUelka (:e igerész), Grosz Mariska (n és u; év), S bestyén Juliska (pipacs), i Iauptmann Irén (magyar leány), Kluge Mariska (vadrózsa), Kakas Margit S. Vásárhely (magyar nő), Berger /vni, Pentz Eliz, Jeszenszky Irén (Csebény), -Bottka Babi (Ha'ió ), Gyapai nővérek (Gecse), Unger L.abella. Az erkélyen voltak : Weber Rezsőné, Weber O ^a, Kása Gábornt, Dreisziger nővérek, Kis Józsefné, Almersdoifer Milly, Néhman Gáborié, özv. Tórhné, Tóth Juliska, s. t. b. A kir;liv szobái a Budapest, febr. 2i-én. A hatalmas történelmi épületcsoport fejedelmileg ko noly román részében, a legrégibb magyar epiteszeti emlék, a jauki templom fölségesen szép bejárójának tőszomszédságában serényen folyik most a munka a legdíszesebb, legpompásabb termek belső berendezésén es földiszitesén. A kiállítás legfőbb protektorának, I. ' Ferencz József apostoli királynak termei lesznek ezek. Most tiz éve külön királypavillonia volt a kiállításnak s az első terv itt is külön épületben akarta elhelyezni a legfőbb védő termeit. De utóbb megváltoztatták ezt a tervet: minden tradíció azt kívánja, hogy ő felsége ott fogadja a külső országok uralkodóit és fejedelmeit, a íiol összes elődeinek cs csernek kincsei, emlékei ereklyéi hirdetik Magyarország ezeresztendős dicső múltját. A honfoglaló Árpád, a vallásalapító szent István koranak emlékei közt vannak a király termei. A kor Scilje és ő felségd Ízlése egyaránt megkiváncák. hogy rikitó pompa helyett nemes ízlés, er yszhrü, de fejedelmi disz tegye valóban fejedeimivé ezeket a termeket, Egy óriás előcsarnokon kivül három terme és egy toillette-szobája lesz a királynak. Az előcsarnok fagerendás mennyezetet kap, középkori stílben s középkori egyszerű disz boritja a falakat is. Innen hatalmas szárnyas ajtókon egy nagy terembe jutunk, amelynek csudaszép menyezete ugyancsak fából való s tapétákra van osztva amelyek a pécsi székesegyház kápolnájának mintájára rendkívül gazdag színezést kapnak. A teremn -k 3 hatalmas ablaka van, ^nelybe BZ üvegfestes remekei kerülnek. Az elsőben szent István, a másodikban szent László, a harmadikban szent Margit alakja lesz s mindegyik szentet gazd.ig diszitesü, középkori izlésü keret fogja körül. A terem falai egész eu egyszerűek, mert ez a helyiség esetleg kiállítás is lesz s mindenesetre váróterem azok számára, akik bebocsátást várnak ő felségenek még ezután következő intim termeibe. Ezért a terem egyik oldalán faragott emelvényes pad vonul végig, amelyen kivül még tizenkét regi modorú, érdekesen faragott szek lesz a szobában a várakozók számára. A most következő szoba a király fogadó terme. A terem boltozatos ; a boltosatokat és falakat román-siilü gazdag festés disziti. Egy fülkeben román izlésü nyugvóágy lesz ő felsége számára ; maga a .u ke nehéz, drága szövetekkel van bevonva. E-y kemény köböl faragott, gazdagon disziteít kandalló a mennyezetig er föl, előtte pompás faragású, széles, kényelmes pad foglalja el a szoba közepét. A bútor mind román stilü, s valamennyi közt legszembeötlőbb egy gyönyörű faragott lád.i. Legbelsőbb szobája ő felségének a dolgozó szoba. Ablakai a tóra nyílnak, s előtte széles, nagy terráss van, ahonnan pompás kilátás nyilik a pozsonyi városhazára, a falu templomára, oldalt meg a kiállítás temerdek épületeinek változatos tornyai és kupolái látszanak. Ez a szoba dus faragású, pompásan megkonstruált tölgyfaés mahagoni-mennyzetet kap, amely egymagában 5200 koronába kerül. Gyönyörűen faragott bútorzat kerül ide is, kölonósen szépek a faragott székek, faragott bőrből való támlavól és üléssel, továbbá ragyon szép egy hosszabb pad, magas faragott há'.tal s a király íróasztala. A szoba keskeny oldalán itt is köböl faragott, gazdagon színezett kandalló van, amely a mennyezetig fele halvány szép arczát. Igen, semmi l.c tség többé, Irén fivérével állott szemben 1 — Helyükre uraim 1 — hangzék a vezényszó és .egyidejűleg a vicomte átadá a pisztolyt barátjának. Gaston heves lelkiküzdelmek közepette állott mozdulatlanul helyén. Egyszerre elejté pisztolyát és valamennyi j 'lenlevő megütközésére bizonytalan léptekkel Armand felé közelített. Uram, — kéré ellenfu.ét, mngán csak nehezen uralkodva — m időit ezen becsületbeli ügynek eleget tennénk, engedjen meg, bármily szokatlannak tessék is az, egy kérdést. — Kérem. — Van önnek nővére ? Az ifjú halvány vonásain fájdalmas vonaglás volí észrevehető. — Mi^rt c kérdés, uram ? 1 Kérem, esedezem, mondja meg, van-e önnek egy Irén nevü nővére ? — Csak volt. — Hogyan, csak volt?! — E ; , ry hónappal ezelőtt meghalt. — Tehát meghalt 1 Gaston megrendülve borult ellenfele keblére. Ez önkénytelenül visszalépd t. — Nem értem uram, mit jelentsen e Jelenet, a;:t hiszem, nem azért jöttünk ide, hogy családi ügyeinket közöljük egymással. A segédek közbeléptek. Gaston felvette pisztolyát a földről és helyére ment. Mit ért neki most már az egész élet és az egész játék, mely előtt állott. A boldogító remény szikrája, mely egy tiszta, édes jövőt helyezett előtte kilátásba, kialudt és visszavetette öt a mindennapi életvad, zavaros folyamába. — Előre uraim ! Gaslo.i a nélkül, hogy gondolatait félbeszal.itolla volna, előre lépett. i arául volna-e a tegnapi éj után. Armand golyója füle mellett sivított tova. Gaston arczát keserű kacaj torzitá el. Irén fivére az ellenfél, mialatt ő nővérének szellemét imádva tekint fel felője. És most rajta volt a sor. A korlátnál állott, s magán csak nehezen uralkodva, mereven nézte ellenfele arczát. Irén vonásai mind tisztábban tűntek fel Gaston előtt. Igen ott állott közvetlen fivére mellett, kit most neki kellett czélba vennie. Reszketve engedé le felemelt karját, s midőn újra felemelé, ellenfele nyugodt arczczal és kimondhatatlan megvetéssel tekintet feléje. Gastonnak minden vére fejébe tódult. És e szerencsétlen igy mer velem szemben viselkedni ? Nem tudja-e, hogy ujjam egy gyenge nyomása által ezen golyót ér föl, a kandaló mellett pedig egy kényelmes nyugvó és pihenő helynek berenc'ezett, pompásan díszített kis fülke. Végre a toilette-szoba következik, amely félkör alakú s már korai góth-stilben készül. Bordás boltozatot kap, és falait színesen zománezozott porczellánlapol;kai rakják ki. A király szobáiban, amint az az építészeti stílnek és ő lelsege izlésenek is megfelel, semmi párnázás, semmi lágyság sincsen, mint a renaissance és rococo bútoraiban egszerü, szilárd kemény, férfias minden, mint a milyen az egész középkor volt. Hogy némileg mégis engedményeket tegyenek a kényelemnek is, padokra, székekre, ülőhelyekre lágy párnákat, pompás szövésű szőnyegeket, gazdag himzeseket tesznek. A pádimentom se fa, amit a középkorban nem használtak, hanem gyönyörű mozaik, mnlyet drága szőnyegekkel s némely helyen pompás bölény- és medvebőrökkel takarnak le. Az ajtók és bútorok faragása is középkori izsésü es karakterű, s ennek megfelelően nem használnak sehol dombormivű faragáso- ' kat, hanem mélyítéseket, kivájásökat. Minden bútor tölgyfából való és sötétre eresztik be, csak a faragásokban es azok körül lesznek egyes helyeken arenyozasok. • A király szobáinak összes terveit, a szoba-diszitések, menyezelek, rajzait mind Alpár Ignácz műépítész, a történelmi épületcsoport nagytudásu megteremtője készítet* e. ü maga tervezett és rajzolt minden egyes darabot, s a kivitelt is mindenben magyar iparosokra es művészekre bízták, ugy hogy a király szokáiban egy atomnyi se lesz külső országból va'ó. A belső kiépítést és a vikolást Neuschloss Ödön vállalta el, a festést Glaser Jánosra bizták, az asztalos munkát, famenyezeteket, ajtókat Michel Alajos asztalosmesterre. A szobrász és faragó munkát Langer Ignácz szobrász végzi,; a bútorokat Csepreghy János, Mishel Alajos, Kőnig Izidor, Bíró és Seiffert budapesti, és Lengyel testvérek szegedi butorgyárosok készítik. Az üvegfestő-munkát Roth Miksa állítja ki, a szőnvegeket, szöveteket pedig a nagybecskereki szövőgyárban készilik. teljes bistossággal kergetem a hatodik és hetedik borda között a mellébe ? Ö pedig megvet engem, és én a megvetett nem ölhetem meg őt, mivel Irénnek fivére, kit imádok s ki engem a romlásból mentett meg. És most visszaforduljak, hogy továhb élvezzem a pokol édes örömeit nem, nem és ezerszer nem !.. . Könyörülj rajtam ifjú, derült szemednek csak egy pillantása s meg vagyok mentve s térden állva köszönöm ezt meg neked . . . Nem 1 Szabad folyást engedek tehát a sorsnak. Mindenható Isten, hiszen mégis csak fivére ! Egy fojtó erő szorítja össze keblét. . támolyog . . . Ekkor eltorzult vonásain megdicsőült öröm sugara hatol át, visszalép . . . lövés hallatszik és — Gaston vértől elborítva terül el a földön. Mindnyájan megrémülve rohannak fe léje, az orvos felszakítja a sebesült ruhá — de minden segély hasztalan. Még egyszer felnyitja Gaston szemeit és látja Armandnak fájdalmas tekintetét egy könnycsepp által elhomályosítva. — Erőtlenül szorítja meg ennek kezét s elhaló hangon suttogja : — Armand . . . nagyon szerettem ... nővéredet.
