Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-12-13 / 50. szám

2. PÁPAI KÖZLÖNY 1896. december 13. ban lenni a fizetéseket a piaci élelmi szerek a fa és lakbérek árának folyto­nos emelkedésével, javasolja, hogy a hogy a mostani fizetések ujl ól szabá­lyozta ssanak és pedig olykép hogy : Polgármester: 2000 fo­rint fizetés 400 frt. lakpénz. Főjegyző: 1200 frt és 200 frt lakpénz. Ár v. tanácsos:" 1200 frt és 200 frt lakpénz. Rendőrkapitány: 1200 frt és 200 frt lakpénz. Jegyző: 800 frt és 200 frt. lakpénz. Az ügyész fizetése maradjon, de a nyugdíjazásnál, ugy tekintessék mintha 1200 forint évi fizetése lenne, azért a nyugdíj járulékokat ily összeg után tartozik befizetni. A főjegyző és jegyző, az eddig ál­taluk haszonélvezett jegyzői földek jö­vőre a város kezelésébe menjenek át. Számvevő 1000 frt és 200 írt, alszámvevö 700 és 150, ellenőr 700 és 100, pénztári tisztek 600 és 100, gazda 500 és természetbeni lakás, iktató 600 és 100, rendőr fogalmazó 600 és 150, Írnokok 500 és 100, rendörbiztos 500 és 100 fo­rint lakpénz. A negyedmesterek évi 50 forint lakpénz élvezetben részesüljenek a többi tisztviselők és egyébb alkalmazottak eddigi fizetése maradjon meg, végre a vágóhídi felügyelő fizetése egészen a vágóhid jövedelemből nyerjen fedezetet. Eddig a bizottság javaslatai. Mint már fentebb emiitettük ez alkalommal nem kívánunk ezen fizetés emelés jo­gos vagy nem jogosultságára reflektálni, azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy egyáltalán nem tudjuk megérteni, ha már a főjegyző egyes javaslatát azért nem fogadta el a bizottság, mivel már a közel jövőben az állami administrá­ció lép életbe, ugy miért nem várja be ezt a fizelésemeléseknél is. Máskülönben varjuk meg csak a „Memorandum" megindokolását ! Megyei közgyűlés, — 1896. deczember 7, — Veszprém vármegye héttőn tar­totta évnegyedes közgyűlését Véghely Dezső alispán elnöklete alatt, a ki saj­nálattal emlité fel, hogy Esterházy Mó­ricz gróf val. bel. tit. tanácsos, főis­pánt betegsége akadályozza a megje­lenésben. jt\ közgyűlés jegyzőkönyvi­leg fejezi ki részvétét. Napirend előtt Dr. Fenyvessy Fe­rencz orsz. képv. az alispáni jelentés­hez hozzászólva helyteleníti azt a praxist, hogy tényleges katonák, a kik földbir­tokk?\ \<ry más jövedelemmel birnak és v > ]< lehetnek, nem vétetnek fel a /ók lajstromába, pedig meg­történhe k, 'nogy mikorra érvényesé válik, nemfogakatonaikötelékhe tartozni. Más­részről pedig örömmel konstatálja, hogy Veszprém vármegyében a hiv. jelentés szerint a közelmúlt képviselőválasztás alkalmából a leszavazott 11.000 szava­zóból 7010 Szavazat esett a szabadelvü­ségre. (Zajos éljenzés.) Ezzel is meg­mutatta Veszprém vármegye, hogy hü liberális tradícióihoz. Alispán bejelentette, hogy Dr. Purgly Sándor megyei I. aljegyző kép­viselővé választatván meg, lemondott az aljegyzői állásról. — Am legyen. Sokat kívánsz tőlem, mert a visszaemlékezés feltöri jujra a már be­hegedt sebeket. Igen, bevallom, az az asszony megcsalt engem. Visszaélt bizalmammal, meg­mérgezte lelkemet, pedig nagyon, nagyon sze­rettem. Midőn tudomásomra jutott a dolog, szívem megfagyott, s éreztem, hogy meggyü­löltem azt az asszonyt ép oly mértékben, mint a hogy előbb szerettem. Természetesen ö tagadott mindent, s esküdözött, hogy ár­tatlan minden bűntől, hogy ö még mindig oly tiszta lélekkel szeret, mint mikor először forrtak egybe ajkaink. Hiába volt minden. Most már menekülni akartam tőle minden áron. Elváltunk. Ez a való. Mikor elvégezte, akkor már szemei köny­ben voltak, s a visszaemlékezés fájdalma ki­ült halavány arczára. Az asszony észrevette ezt, s érezte, hogy ezt nem lett volna sza­bad tennie, Bocsánatkérőleg simult a férjhez, szép, hosszas fejét ráhajtotta izmos vállára, s azután oly hangon, melyen csak az asszo­nyok értenek beszélni, engesztelni kezdé öt. — Haragszol édes ? Fáj ? Az a csúnya, rossz asszony. Pfuj. Lásdd én nem tudnálak téged megcsalni. Nem 1 Nem ! Soha. De hogy is tudnálak én megbántani, a ki oly őrülten szeretlek ! Az utolsó szavak már a csók záporban haltak el. A béke helyre állt. A fogalmazó ur pedig ismét boldog volt. A nap magasan járt az égen, forró su­garaival megolvasztá az aszfaltot. A fogal­mazó ur bágyadtan, izzadt homlokát végig­végig törölgetve bandukolt keresztül a láncz­hidon. Nem sietett most, nem volt miért. A kis assonyka ott lubiczkolt valahol a Bala­ton partján, s a nyár melegét a hüs hullá­mokban enybitgcté, a férj pedig itthon unat­kozott rettenetesen. Unalmában a kis feleség houdoir asztalkáját kezdte összerakosgatni. Egyszer csak valami össze-visszakuszált be­tűkkel tele irt papirdarabka akadt a kezébe. A kíváncsiságtól megkapatva, olvasni kezdte, s mikor készen volt az olvasással, sápadt arczczal, remegő ajakkal, magából egészen kikelve, támolygott az íróasztalhoz. Valamit irt, s a szolgálóval a postára küldte. Másnap lemondott hivataláról, haza ment j gozdálkodni. Beállott farmernek. # Ismerősei eleintén nem tudták elgon­dolni tettének az okát. Csak később tudták meg a mester Tinitől, kit az a sánta mér­nök vet' '1 "V a szegény Mukit a máso­dik felesé L is megcsalta, hogy a második felesége iö egy csúnya, rossz asszony volt. W Barthalos István meleg szavak­ban mondott köszönetet Purglynak és indítványozta, hogy a közgyűlés jegy­zőkönyvileg fejezze ki köszönetét Purgly érdemei felett. Fenyvessy Ferencz sajnálattal látja távozni Purglyt a megyei adminisztráció kötelékéből, melyhez 16 éven át tarto­zott. A mai helytelen közigazgatási rend­szer oka, hogy a megyei adminisztrá­czió jelesei igyekeznek otthagyni a vár megyét és más pályára lépnek. Sze­rencsére Purgly egyúttal tiszteletbeli főjegyzője marad a megyének s mint ilyent továbbra is erős kapocs csatolja a megyéhez. Purgly Sándor meleg szavakban mond hálás köszönetet a törvényható­sági bizottságnak azért, hogy tisztvi­selői állásáról történt lemondása alkal­mából a vármegye közönségé érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítette ; 16 év­vel ezelőtt emelte őt, a vármegye kö­zönségének megtisztelő és osztatlan bi­zalma a tisztviselői polczra, — - 16 év az idők rohanó és végtelen folyamán alig számbavehető tényező, — de egy ember életében, különösen ha a férfi­korra esik, maradandó nyomokat hagy az ember életében. -— 0 is érzi e pil­lanatban, midőn tisztviselői állásától megválik, hogy a tiszteletnek, szeretet­nek és hálának oly erős kapcsa fúzi őt a vármegye közönségéhez, hogy bármit rejtsen is számára a jövő és bárhová vesse is a sors, Veszprém vár­megye jóllétére és boldogulására köz­remunkálni szent kötelességének tartja. Köszönetet mond a vármegye közön­sége kegyes jóindulatáért, a vármegye bölcs vezérének, gróf Esterházy Móricz főispánnak és Véghely Dezső kir. tan. alispánnak buzgó támogatásáért és a vek- szolgált tisztikar minden egyes tagjának nemes baráti érzelmeért. (Lel­kes éljenzés.) A közigazgatási bizottság kilépett tagjai: Bélák István, Ihász Lajos, dr. Kenessey Móric, Úváry Ferenc, és Sült József újra megválasztattak. Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Becses kívánságához képest az általam tegnap azaz 1896. decz. hó 6-án az ev. ref. fögymnasium tornacsarnokában végrehajtott s a földforgását kétségkívüli bizonyossággal igazoló kísérletről a következőkbén van sze­rencséin értesiteni : Foucault kísérlete. Ma már kétségkivülinek tartja a ma­gát műveltnek valló ember, hogy földünk forog tengelye körül nyugotról keletre s ezt 24 óra alatt teszi meg. A föld 11 féle moz­gása közül ez az, melyről most bővebben fogok szólani. Ha egy pörgettyűt gyors forgásba ho­zunk, akkor a síkját megtartva szabadon fo­rog, mig a súrlódás és nehezségi eröhatasa folytán eldől. E forgása a Földnek magya­rázna meg azt, hogy nem eshetik le a vég­telenbe, hanem lebeg a világűrben. De mi

Next

/
Thumbnails
Contents