Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-11-01 / 44. szám

1896. december 13 PÁPAI KÖZLÖNY 352. den erejét megfeszíti, hogy már a délelőtti órákban nagy többséghez jusson s ez sike­rült is. Tizenegy órakor a szavazatok aránya a következő volt. Fenyvessy 287. Taschler 65. Elzután a Fenyvessy pártnak folyton érkeztek szavazatai mig a Taschler párt csak ugy szálingózva erkeztek. 12 órakor : Fenyvessy 390. Taschler 85. I órakor : Fenyvessy 440. Taschler 67. Délben 1 1/ 4 órakor kitüzetett a záró A záróra eltelte előtt leszavazott a küldöttség es a bizalmi férfiak mely után pontban V43 órakor berekesztették a szavazást, aláírták a választási jegyzőkönyveket s ekkor konsta­táltatok, hogy Taschler 106, Fenyvessy 466, szavazatot nyert s igy Fenyvessy 06O szótöbbséggel meg választatott. Mig ezen aktus befejezést nyert Sült József pártelnök vezetése alatt küldöttség ment Fenyvessyert. Időközbe Barthalos elnök a választás eredményét a városháza ablaká­ból hirdette ki a választóközönségnek, mi szűnni nem akaró éljenzéssel fogadtatott. Hatalmas éljenzéssel fogadták s kisér­tek be Fenyvessyt a válasziási terembe a hol Barthalos választási elnök lelkes beszed kíséretében nyújtotta át a mandátumot. — Midőn átadom a kerület mandátu­mát — szólt az elnök — hangsúlyoznom kell, hogy ez kettős győzelmet jelent : A szabadelvüségét és a szemelyeiránti ragasz­kodást. Azért válaasztották meg, mert tud­jak hogy fenyes múltja mellett nem tér ki a küzdelemből és biztosítja a magyar alkot­many kiepitésének szabadelvű irányát. Biz­tosabb kezekben nem tudná a kerület man­dátumát és reméli hogy Pápa városa büszke lesz képviselőjere. Szűnni uem akaró éljenjes követte az elnöki beszédet, melynek csillapulta után Fenyvessy rövid beszédben kcszonte meg a választók bizalmát, a mely csak buzdítani fogja őt jövőben is, hogy az igaz szabad­elvüség bive maradjon. Kéri valasztóit, hogy azt az összetar­tást, melynek ma fenyes jelet adták, tartsák meg a jövőben is A mai választás a sza­badelvüség diadala s esküszik, hogy annak öröliké hive marad s azzal végzi beszédét: — A szeretet, mely bennünket össze­fűz, az szerezte meg ezt a mai fényes di­adalt s arra kérem önöket, szeressenek en­gem ugy, a milyen örök hála tüz ezen mandátumhoz Az éljenzés, mely erre a beszédre el­hangzott, élénk viszhangban reszesült künn az utczán, a hol a várakozó tömegnek szinte az ablakon keresztül mondott lelkes szavak­ban köszönetet a mandatumért. Folytonos éljenzés közepette kisérték Fenyvessyt a Griff szallodába, a honnan ké­sőbb néhány párthívei kiseretében lakására • ment. S. Vásárhely. Nagy izgatottság közepette folyt le csütörtökön a választási küzdelen a somlyó­vásárhelyi kerületben. A küzdelem óriási volt s az utolsó órában sem lehetett tudni, kié lesz a mandátum. Meszléliyi a néppárti jejölt pártja fegyelmezett, egyöntetű volt, mig Hamber­ger a kormányjelöltjének pártja szanaszét volt, egész nap vezetők nélkül, tanácstalanul álltak, nem tudva, kinek mikor kell szavazni. Ennek a íejnelküliségnek tudható be az is, hogy a Bamperger párt 43 szavazattal kisebbségben maradt. Vétkes hanyagság é^ kör ivelmü el­bizakodottság uralkodott a Bambeiger párt­ban, mert nemcsak hogy az ellenfél állása­vai, de még a maguk dolgával sem voltak tisztában. Mindehhez hozzájárult még az is, hogy a kerület függetlenségi párt elnöke Forster Elek és vezérférfiai, ugyszinte GyÖrffi Géza a volt 48-as képviselő, a hí­res demagóg, nemcsak hogy a néppártra szavaztak, de ezenpárthoz fökorteseknek ál­lottak be. Nagy tevékenységet fejtettek ki a nép­párt érdekében gr. Esterházy Ferencz, gr. Zichy Lajos és ; r. l'rdödy Sándor, I kik mindhárman reggeltől estig mig a vá­lasztas eredmenyet ki nem hirdettek, ott voltak a választás színhelyen és a paraszt néppel fraternizálva lelkesítették őket a küzdelemre. De nemcsak a három föur, a plébáno­sok és káplánok egesz raja, de maga a je­lölt Meszlényi Pál is ott volt egész nap a választók között és engedte magát vállra emeltetni es éljeneztetni. Mindennek dacára, ha a Bamberger párt nem lett volna elbiza­kodva és kellőleg lett volna szervezve, lehe­tetlenség lett volna a néppártnak győzni ebben a kerület jen. A Bamberger pártja folyton előnyben volt sőt délután 4 órakor 380 többségben volt. Három negy ember intézte a párt sor­sát igen hibásan gondatlanul. A néppárt tel­hasznáiva az ellenpárt fegyelmezetlenségét pártját összetartva az utolsó órában vivta ki a győzelmét A választás a szokott helyen a vasúti állomás előtti nagy térségén folyt le, a hol mindkét párt nagy tömegben, zaszlókkal cigánybanda muzsikája mellett vonult be a községekből a csatatérré. A két óriási tábor már 7 óra után egymással szemben állott s folytonos éljenzés közepette várták a válasz­tási aktus kezdetét. Pontban 8 ójakor érkezett meg a vá­lasztásielnök Sült József és a megalakult bizottság. Sült elnökkel mindkét párt egy­aránt meg rolt elégedve, mivel elösmert köztiszteletben álló férfiú, s igy már eleve lehetetlennek gondoltak minden visszaélést. A szavazás két küldöttség előtt történt. Az elsőnél Sült József választási elnök, a másodiknál Tomcsányi László küldött­ségi elnök elnök eloököít. A .választási el­nöknél két jelölt lett bejelentve: Bam­berger Béla és Meszlényi Pál. A szavazás pontban 9 órakor vette kezdetét mindkét küldöttség előtt. Sorshú­zás utján a Meszlényi pártja kezdte meg a szavazást. A választásnál a io-ik huszár­ezred egy század Becsből, egy század hon­védgyalogság Veszprémből és elegendő számú csendőrség tartotta fenn a rendet. Rendben minden incidens nélkül folyt a szavazás. Déli 12 órakor Bamberger 200 szavazattal előnyben volt. Délután 4 órakor a Bamberger hivei nagyrészt leszavaztak s ekkor 381 többség mutatkozott. Ekkor hátra volt még a néppárt zöme. M. Polány, N. Polány, N. Ganna, K. Ganna, Ajka Rendek, Kolontár, Gyepes, Berény és Tósok Berénd községek összes szavazói a néppártra szavaztak. Mig ezen német községek leszavaztak, a Bamberger hivei, kik már a délutáni órák­ban leszavaztak, mind elhagytá'c a tábort, ugy hogy egész üres volt a térség. A há­rom négy ember, ki hivatva lett volna a tartalék iránt intézkedni, elbizakodva tétle­nül várták a szavazást s nem gondolva sem­mivel, nem intézkedtek a szavazók együttar­tására. Nyoicz órakor leszavaztak az összes közsségek s ekkor kitüut, hogy a Meszlényi pártja 80 többséggel van előnybe. Ekkor bejegyzett neve a kis angyalnak — akkor nem hatott az érvelés ; nem egészen addig, mig a túrba nem jött Grevicky s századossá nem léptették elö. Akkor azután ott csengett, zsongott szüntelen a fülébe az anyai hang, mint egy elfeledt, de visszatérő ismerős ária : Generalsüibler, Generalstábler 1 — Szegény. Grevicky, nem volt nyugta, maradása. Pokol lett számára az otthon. Mikor fárasztó gyakorlatok után nyugodni hazatért, a jó asszony, a jó feleség a helyett, hogy segítségére lett volnaa kényelem meg­szerzésében, folyvást ösztönözte, biztaltgatta, hogy készüljön, tanuljon, tegye le a törzs­tiszti vizsgát, hogy őrnagy lehessen. Ha va­lami szemle volt kitűzve, már napokkal az előtt izgatott, ideges volt a jó asszony, va­lóságos kis próbagyakorlatokat kellett végig csinálni Greviczkynek, hogy kifogástalanul, hiba nélkül menjen minden s ne legyen megrovásnak, kifogásolásnak kitéve az aspi­sans százados, a törzstisztjelölt. — Borzasztó volt az állapot nem csak Greviczkynek ha­nem azoknak is, a kik a keze alá tartoztak, folyton zsémbelt, káromkodott, akadékosko­dott, mitha minden keservét ezekkel a sze­gény páriákkal: a mrteriállal akarná érez­tetni. Végre sikerült ití, igaz ugyan, hogy a kegyelmes ur a tartalék elővezetésénél, mi­kor kipróbálásra felhívták Greviczkyt, azt súgta adjutánsának: „zu schwach, sehr schwach" mégis fölvczényelték Greviczkyt s a következő öszi gyakorlaton már uz öl­eseknél a 2-ik zászlóaljat vezette elö'briga­dérosnak. Az öreg nem volt genie, Napoleon, Caesar egyáltalán nem. de azért a folytonos gyakorlat által az egész katonai tudomány annyira a sajátjává lett, hogy meg tudta könnyen mondani, hogy hány § van a Dienst­Reglementben, s hogy hány miliméterrel áll feljebb a kard hegye, ha az uralkodóház valamely tagjának vagy ő felségének, a leg­főbb Hadúrnak te3z jelentést. — Mikor felvarratá Greviczky az ezüst gallért, az asszony hiúsága csr'k addig nyu­godott, mig meglátta az egy -sillagott, a másik percben már hizelgve s hozzá s azt su-ta a fülébe „milyen szép .. aa a má­sik csillag -s oda ! t t Még most sem hágy bé­kén, — gondolta a szegény ember, s mintha a keserűség leszált volna a pohár fenekére, a kővetkező perezben már eröt érzet meg is szerezni azt. Kiérte alezredes lett. Éppen a nagygyakorlatok alatt történt. Az öreg az északi félbe volt beosztva s feladata lett volna egy kis erdőszegélyt tüntetőleg védeni, mig a csapat zöme megérkezik. Most, vagy soha. Ha látta volna a jó asszony. Minden tudo­mányát Összeszedte, futkosott, intézkedett, biztatgatott, rRjta függ a Corpseommandans szeme, csak ez sikerüljön, megvan a harma­pik csillag. Talán érezte is a jó asszony me­leg csókját, hálás tekintetét, mikor egyszer csak : rup rupp, az egész ezred a szükséges oldalbiztositást figyelmen kivül hagyva, meg­lepetvén az ellenség által, csúfosan megve­retett. Vége volt az illúziónak, megkapta a harmadik csiilagot, de csak két napra az egész esztendőben, parádéra : nyugdíjba küldték. Felkerekedett a társaság a sarok asz­tal mellől. Az öreg ur elől ment, a tisztek rangszerint követték. Csak két fiatal gyerek I maradt még hátra a kik a mint becsapódott a nagy üvegajtó, keserűséggel az ajkukon mondtíik : „hajh, a jó asszony!" Bizony, a jó asszony !

Next

/
Thumbnails
Contents