Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-10-18 / 42. szám

VI. évfolyam. Pápa, 1896. n ovem ber 15 . 334. szám. Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében. Harcz a mandátumért. Városunkban és vármegyénkben az egész vonalon megtörtént a zászló­bontás. Még csak néhány nap választ el bennünket a választási naptól s igy nem is vehető rossz néven ha eltérve a rendes kerékvágástól lapunk olvasó közönség figyelmét ezen fontos aktusra tereljük át. Ez alkalommal nem azt óhajtjuk fejtegetni, hogy micsoda politikai felfo­gást valljunk — mert végre is a meg­higgadt és állapodott gondolkozás már meggyüjtötte politikai táborba a párto­kat s a mint hitében nem háboritjuk polgártársainkat, mert felfogásunk az, hogy mindenki ugy üdvözöljön a mint akar, akként politikai hitében sem za­varunk senkit. Szép a politikai elvhü­ség, ha forrása tiszta. üe aztán a meggyőződés tisztasá­gát a lelkiismeret intensiv világifásánál kell ellenőriznünk, mert azt hisszük, nem lesz egy olvasó sem, ki túlzástól mentnek állitaná azon vélekedésünket, hogy talán egy intézmény sem demo­ralizálta ugy tömegében a népet, mint a népképviseleti alkotmány. Azt a népet, melyet az alkotmány sáncaiba a nagy reformok fölvettek a hároméves vagy ötéves követválasztá­sok sok helyt a szemérmetlenségig kö­veteilökké tettek. A nép tömegében oly romlott nem lehet, mint a milyen sok helyütt, épen azért azt hisszük, nincs tudatában annak, hogy a legszentebb emberi jogot s állami hatalmat gyako­rol, midőn a választási urnához lép. Az. hogy — és pedig néhol iga­zán nyomott tarifTák mellett — a sza­vazatokat veszik és adják, egy kinos tapasztalás, melyet mindazoknak, kik hirdetik, hogy a7. ország támasza és alapja a tiszta erkölcs, sürgősen meg kell gyógyítani. Ezen kijelentésünket csak általá­nosságban tesszük, mivel ez specialiter városunkra jelenie^ nem alkalmazható. Városunknak mindeddig egy képviselő­jelöltje van s ez dr. Feny vessy Ferencz és remélhetőleg nem is lesz ellenjelöltje. Teljes jn<jg;il mondhatjuk ezt, mivel nem 10 tudnánk hamarjában egy oly egyént, kinek erre több jogo­sultsága volna mint Fenyvessynek. Halljuk ugyan hangoztatni hogy városunkban egyesek nincsenek meg­elégedve azzal, hogy egyhangú válasz­tásra van kilátás s mindenáron ellen­jelölt felállításán fáradoznak, de ez a jelenlegi helyzetben már nem is ve­hető komoly számba. Komoly ellenje­löltről városunkban nem lehet szó, s ezen fühöz-fához való kapkodás csak azokra vett árnyékot, kik ezen ellen­jelölt felállítását forcirozzák. Máskülön­ben a tények is igazolják ezen állítá­sunkat, amenyiben a sok kombinátio dacára nem akad ellenjelölt, ki Feny­vessyvel szemben felvenné a harcot. De tekintve a körülményeket nem is volna erre jogosultsága. Mindazok kik ösmerik az előzmé­nyeket s tudják a Fenyvessy jelölé­sének processusát kizáratnak tarják Pápán egy komoly ellenjelölt felállítá­sát. Illustrálja ezt Pápa város válasz­tóihoz intézett felhívás, melyet mi tel­jesen jogosultnak és méltányosnak tar­tunk. Nagyon helyesen jelzi a felhívás, hogy szégyen volna városunkra, ha most idegen emberért könyörögnénk. Van nekünk saját polgártársunk, a ki­nek van olyan neve, mint bármely más város képviselőjének és ez Fen y­vessy Ferencz, a ki tizenöt éve tagja a magyar képviselőháznak, s igy városunk benne nem újoncot, hanem egy már országos nevü férfiat választ meg, ha képviselőjéül megválasztja. s; /Uju Az elégtétel. Nem szeretek senkit is sértegetni. t)e ha egyszer mégis kizökkenek a sodromból és ráhúzom valakire a vizeslepedöt, azt hi­szem le van takarva. Az ördög sem veszi le róla amit kapott, annálkevésbbé jó ma­gam. Egyszer tettem kivételt, megbántam ak­kor is. Közönséges ordinári szabó miatt kel­let hűtlen lennem elveimhez. Ha magam­mal meg nem történik, hát hittel erősíthet­nék s mégis azt gondolnám, lóvá akarnak tenni. Ugy történt, ahogy eliiondoin. Jól emlékszem, borús októberi nap volt. Épen a postát vártam. Ilyenkor a leg­jobb szórakozás, ha az újságokból kibön­gészhetjük, hol tesznek legtöbb bolondot a világon. S az egyszer a legnagyobb bolondot az én szabóm tette, hogy az Isten akárhová tegye ! Tessék csak elképzelni, egy levelező lapon felszólít, hogy fizessek 1 Egy nyitott levelező lapon 1 Ilyen se történt még soha velem 1 Mikor olyan kényes vagyok, hogy kötelezettségeimnek mindig és mindenkor a legpontosabban eleget teszek. Álmomban se jutott volna eszembe, hogy annak a gaz­embernek tartozom. De hát ha tartozom, miért nem nyitja fel a száját ? Hiszen ki­fizettem volna familiástöl. És most igy — ilyen alávaló uton ront nekem. Fizessem a tartozásomat, különben bí­rói uton hajtja be rajtam követelését. Hirtelen haragú nem vagyok, de szán­tani azért nem hagyok magamon. Megállj szabó 1 majd megemlegeted te azt, hogy igy csúffá tettél a világ előtt. Fogtam a tollat s ideges kézzel pilla­nat alatt annyi díszítő jelzőt kanyarítottam a papirosra, melyek között a „kötnivaló gaz­ember még ugy hangzik, mint az imádság. Ez egyenlére csak ízleltető akart lenni. Mert a többi még csak utána következik. Ahhoz azonban még gondolkozási idő kell; mert hát fejjel, tetszik tudni, nem ronthatok mind­járt a falnak. Raffinirt módon akarok rajt boszut állani. Csak ugy fújtam, mikor végeztem a válaszommal. Nem nyugodtam, mig csuk a postára nem küldtem. Még a hatos ára aján­lást se sajnáltam tőle. Hadd kapja meg an­nál biztosabban a zsivány. Elmúlt három nap, elmúlt egy-két hét s az én szabóm meg se moccant. Nem is tanácsoltam volna neki. Ugy bekötöm a ko­szorúját, hogy minden ollója belevásik a fölmetélésébe. A harmadik héten hírt adott magáról. Idézést kaplam a járásbíróságtól, hogy be­csületsértési pört akasztott valaki a nya­kamba : két hónap múlva lesz a tárgyalás. — Lánczos lobogós — futott ki a szám­ból a meglepetés hangja — hát az a kötni való még bírói útra meri terelni a dolgot ? Csak kerülne hamarosan a kezein ügyébe, nem hogy megsörétezném, de az egész pus­kával futnék rajta keresztül. Csak énvelem kezdjen ki. Pedig hát kikezdett. Mittevö legyek már most. Állok elébe annyi bizonyos- Mert ha már a szabómtól meg találok ijedni, akkor még majd a varga, lakatos, bátorságot vesz rám törni, le az utolsó drótosig. Utóbbival is van összeköt­tetésem : a pipaszurkálókat az szállítja.

Next

/
Thumbnails
Contents