Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-01-26 / 4. szám

4 PÁPAI KÖZLÖNY T896. JANUÁR 26.. számla mikénti kiegyenlítését, másodsorban pedig azon hölgyek, kik megjelentek a bálra örökké kedves emlekkel fognak ez idéi kor­csolyabálra visszaemlékezni. Annyit táncol­tak, hogy más alkalommal ennyit három báli éjen át sem táucoltak. Ez pedig ugy törtéut, hogy minden hölgyre, öt férfi tánezos jutott. Kézről-kézre kapkodták a hölgyeket ugyanannyira, hogy a hölgyek kénytelenek voltak több izben 5 percnyi siestát kérvényezni. Az első négyest 22 pár tánczolta, de ebben még egy-két-három garde dame-nak is kijutott a vis-a vis-ból. Ez azután már csak eléggé jellemzi a bál kedélyes voltát. Még ha csak azt jelzem, hogy a négyesnél még a »rétes« figura is járta, azt hiszem, hogy ezzel mindent mondtam a mi a há­zias jellegét a bálnak illustrálja. Szünóráig bizonyos noblesse obiige volt tapasztalható, de már szünóra után ez­zel sem igen törődtek. Szünóra alatt mint rendesen az étteremben és a kávéházban ültek asztalhoz és társaságban vacsoráztak. Egy különbséget azonban kell konstatálnom, hogy mig eddigelé az étkeket absolute le­hetlen volt megélvezni, ez esetben mint mondani szokás »ujjainkat is megnyaldos­tuk* az étkek után. Hja ! Ezt már a mi uj vendéglősünknek kell dicséretére felhozunk. Szünóra után kezdődött aztán a hadd­el-hadd, Volt ezután »Kitépem a hajamat« «Ereszd el a kötelet* »Akaszd le a lavort« »Gyere be gyújts rá« »Jantew lesz« és »Soh'se halunk meg.* Ebben a dialektusban járta reggeli 5 óráig" a fiatalság kitartó tűzzel es fokozó­dott jókedvvel. Csudálatos! A régi gárdát nem láttam sehol és mégis azt kellett kon­statálnom. hogy ez a kis hadsereg, mely nem volt nevezhető még gárdának, ez sem adta meg magát, kitartott, mig csak a gyer­tya lángok égtek. Befejezésül szokás szerint az étterem­ben volt a tea utókura. Itt aztán a báli re­meniscentiák lettek tárgyalva és kellőleg megvilágosítva. A cigány a bál hattyúdalait játszta, a fiatalok pedig dúdolták hozzá az áriát. Végerdményül pedig azt konstatálták, hogy a Korcsolyabál bár anyagilag nagyon is gyengén sikerült, de azért ők kitűnően mulattak. Ez a kijelentés ugyan jöl esett a ren­dezőségnek, de hogy azután midőn a száma­dást csináltak, hogy gondoskodott a rende­zőség, arról nem kapott kellő felvilágosítást, a krónikás Frici. Az hírlik ... Az hirlik, hogy a városi tanács­nál több izben tapasztaltuk már, hogy » kérődzik.* Az hirlik, hogy a gazdasági ta­nácsostól még maholnap azt is fogják megkívánni, hogy ő gyújtsa meg az utcai lámpákat. Az hirlik, hogy a pápai honvéd­szobornak kezd hosszú élete lenni. Az hirlik, hogy a Jókai körben kezdik már egymást nem ismerni. Az hirlik, hogy a helybeli do­hánygyárban nemcsak a villám és víz, hanem más egyébb vezeték is hibás. Az hirlik, hogy Pápán néhány család, azért mondott fel a szobaurak­nak, mivel a házikisasszonyoknak nem tudtak kellőkép udvarolni, Az hirlik, hogy a pápai leár.y­egylef közelében a mult héten nagy szagot éreztek. Az hirlik, hogy Fenyvessy azzal ünnepli meg a miileniumot, hogy asz­szonyt hoz a Feoyvessy villába. Az hirlik, hogy Bock papa szabad óráiban a kis csikóját neveli. Az hirlik, hogy az iparos ifjak mulatságán egy borbély legény nagyon erősen volt bepacsmagolva. Az hirlik, hogy az iparos ifjak mulatságán néhány fiatal embernek nagyon megártott a fekete kávé. Az hirlik, hogy Huszár Marcsa most már teljesen be van -lovagolva. Az hirlik, hogX Treszka frájla a csendőrökhöz kívánkozik Az hirlik, hogy a Tyu tyu kávés, ki csak nemrég jött Devecserből Pá­pára, kezdi már itt is a bagótáncot járni. Az hirlik, hogy Pápán van egy fiatal ember, kinek nézésétől még a tyúk is megdöglik. Az hirlik, hogy a noszlopi plébá­nos utazásából visszatérve, a plébániát üresen, magát pedig özvegyen találta. Az hirlik, hogy a esó'hi plébános nyári üdülésre az ugodi plébániát vá­lasztotta. Az hirlik, hogy Devecserben a legutóbbi mulatság alkalmával egy somlóvári fiatal ember csattanó­san búcsúzott egy postás kisasszonytól. Az hirlik, hogy Jola nyomdász kezdi belátni, hogy a »spicli« üzlet nem igen fizeti ki magát. Az hirlik, hogy a Griff szálloda egyik pincére minden áron a papa sze­repét akarja játszani. Az hirlik, hogy a Tyu-tyu kávés­nak már csinálják a mezítlábas utat Devecsei be. Az hirlik, hogy egy somló vidéki kisasszony a legutpbbi bál alkalmával táncközben azt hit'e, hogy búcsúzik az anyjától. Az hirlik, hogy a Laki utcában divatba jött a »Kati gyezeki« hírne­ves nóta. Az hirlik, hogy Lajos utcai pletyka egylet a púpos elnök tiszteletére tánc­estélyt rendez a Pordánban. Az hirlik, hogy egy Zöldfa utcai talmi frájja ugy járta az iparos mulat­ságon, mintha csont (<;) volna a hasában. fc — Személyi hirek. J e 1 l i­n e k Gusztáv az V-ik hadkiegészítő parancsnokság föhadbiztosa és K r i e­ger János a veszprémi pénzügyigaz­gatóság titkára, kik mindketten a ka­tonai lakbér osztályzat ügyében néhány napig városunkban időztek, csütörtö­kön délbe állomás helyükre visszautaz­tak. — M i t t e 1 m a n n Aladár az állam építészeti hivatal kir. mér­nöke a helybeli dohánygyár vízvezeté­kének felülvizsgálása céljából pénte­ken városunkban időzött. — Kinevezés. W i n c h k 1 e r István dr. a helybeli járásbíróság ked­velt albiráját, Ö Felsége a király, az igazságügyminiszter előterjesztése foly­tán, a gyulai törvényszékhez biróvá nevezte ki. Amíg egyrészről szivböl gratulálunk a méltó előléptetéshez, más­részről csak sajnálni tudjuk a derék és kedvelt albiró távozását, mert benne nemcsak járásbíróságunk egy tevékeny birót és kitűnő jogászt, de társadal­munk egy rokonszenves és közszere­tetben álló egyént veszít. Hivatása kö­telezi ugyan a távozásra, de megfa­gyunk győződve, hogy örökké kedve­sen fog visszaemlékezni a városunkban eltöltött időszakra. -- Halálozás. Ozv. Lázár La­josné urnő f. hó 23-án rövid szenve­dés után jobblétiM szenderüli. A meg­boldogult, urnő városunkban köztiszte­let és közszeretetnek örvendett s igy halála mély részvétet keltett. Az el­hunytban Gál a m b Józsefné urnő kedves anyját gyászolja. megboldo­gult ma délután fél négy órakor fog az alsóvárosi temetőben örök nyuga­lomra tétetni. — A »pápai Lloyd társulat« f. hó 1 í)-én K r a u s z József N. elnök­lete alatt tartotta évi rendes közgyűlé­sét a nagyszámban megjelent tagok élénk érdeklődése mellett. Elnök be­számolván a társulat mult évi műkö­désével ugy ezen jelentés, valamint a pénztárnok számadása is minden vita nélkül tudomásul vétetett. A jövö évi költségvetés megállapítása után 15 na­pilap és 15 hetiap járatása lett elhatá­rozva. A választmányba be választattak : Blau Adolf, Dr. Kende Ádám, Dr. Ko­ritschoner Lipót, Kreisler Manó, Lö­wenstein Adolf, Löwy Adolf, Mayers­berg Salamon, SpiegelJakab, Steinber­ger Lipót, Weisz Salamon, Krausz Vil­mos, Koritschoner József, Klein Jónás, Barna Ignácz, Lunczer Mór és Deutsch Hermán rendes. Dr. HerCzog Manó, Schwarcz Vilmos, Kohn Miksa, Kohn József, és Herczog Ferencz póttagokká. — Kinevezés. D e n k Ti­vadar a helybeli járásbíróság dijtalan joggyakornokát, a győri kir. ítélőtábla elnöke dijas joggyakornokká nevezte ki. Gratulálunk! — Huszárezredünk gyásza. Városszerte mély részvéttel fogadtatott Oláh Sándor honvéd huszár száza­dos elhunyta. Nem jött váratlanul, hisz mindnyájan tudtuk, hogy nincs ment­ség és mégi fájdalommal vettük «a gyászhírt. Már hónapok óta kínlódott a sorvasztó betegségben, mig végre f. hő 24-én a halál megváltotta kínjaitól. A fiatal százados, ki alig volt 36 éves ezelőtt 2 évvel nősült s halálával egy fiatal bánatos özvegyet és 2 kis árva leánykát hagyott hátra. Az elhunytban nemcsak huszár ezredünk egy deré^

Next

/
Thumbnails
Contents