Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-08-02 / 31. szám

1896. augusztus 2. PÁPAI KÖZLÖNY 3. Marcalto állomáshoz érve a vona­ton levő társaság dejeunert tartott. A pincérek a kocsi szakaszokban szolgál­tak fel hideg felvágottat, sört, bort és különféle csemegét. Valóban elösmerés­sel kell adóznunk Lackner Arnoldné úrnőnek, a Griff szálloda bérlő kedves nejének, ki nem kiméivé fáradságot és áldozatot, a villás reggeli rendezésében oly tevékenységet fejtett ki, mely az egész társaságot lekötelezettévé tette. Vidám hangulatban ért a társaság pont í V2 órakor délután Csornára. A bizottság hivatásának megfelelve a jegy­zőkönyv elkészítéséhez fogott, a társa­ság nagy része pedig ennek elkészíté­séig a csornai kaszinóban és kávéház­bán töltötte az időt. Délután négy óra volt, midőn a bizottság végzett a jegyzőkönyv elké­szítésével, melynek értelemben az uj vasutvonalat üzemképesnek találta s Stéttina osztálytanácsos a minister ne­vében kijelentette hogy a vonal augusz­tus hó í-én a közforgalomnak át lesz adva. Zajos éljenzés követte a ministeri megbízott szavait, mire aztán a társa­ság pont 4 órakor visszatért „ Pápára. A vonat 6'A órakor érkezett Pápára. Este 8 órakor az épicési vállalat a mütanrendőri bejárásnál megjelentek liszteletére társasvacsorát rendezett a a Griff szálloda kerti helyiségében. A társaság vidám és kedélyes hangulat­ban éjfélig maradt együtt. A pápa-csornai vasút tegnap lett ünnepélyesen a forgalomnak átadva, melyről lapunk más helyén adunk rész­letes tudósítást. iiljen a pápa csornai vasul s an­nak derék építői ! A hitelszövetkezet megalaku­lása. Csekély érdeklődés mellett tarta­tott meg a mult vasárnap délutánra összehívott hitelszövetkezeti alakuló gyű­lés. Az alakuló közgyűlésre, melyre K i s József theologiai tanár küldte szét a meghívókat, az »Országos Hi­telszövetkezet« képviselője P i r o v i t s Gyula is megjelent, ki egyszersmind felvilágosítással szolgált az alakulandó hitelszövetkezet érdemében. A dolog megbeszélése közben ki­világlott, hc^y a meglelentek nem ily alapon óhajtották a hitelszövetkezet megalakulását. Vollak ugyanis többen, kik ezen megalakulást, a már régeb­ben városunkban működött é v t á r­sulatos segély egyletnek mintájára remélték, mig a többség — a kisgazdák és földmivel'ők — az »Or­szágos Hitelszövetkezet alapszabályai szerint kívánták a megalakulást. Az országos hitelszövetkezet kép­viselője részletes felvilágosításul szolgált ez érdemben, melyből tudomást sze­rezhettek a jelenlevők, hogy ezen hi­telszövetkezet megalakulása csakis a kisgazdák szóval a földmivelökre bir nagy fontossággal és előny nyel. Az úgynevezett évtársulatos se­gélyegylet tetszés szerint 3, 4, 6 vagy 6 évre alakul s a megállapított határ­idő leteltével felszámol, mig ellenben ezen most alakuló hitelszövetkezet hosz­szabb időre többnyire 20 évre alakul, jóllehet ezen szövetkezet 3 év múlva is megszünhetik, ha a tagok egyálta­lában ugy kívánják. K i s József az értekezlet elnöke kifejti, hogy az évtársulatos hitelszö­mely mögötte kavarodott a széles ország­úton. Tudta, hogy csak az a felhő választja el a férjétől. Arcza majd kicsattant, l'iros volt, mintha megfestette volna. A szemei is tűzben ragyogtak. A második kocsi is oda ért a templom elé. Dorogi leugrott a kocsiról s odafutott a feleségéhez. — Hová megy ? — A mamához, felelte daczos hangon az asszony. Leszállt a kocsiról s gyalog indult be­felé a városba. Majd ismét odafordult a férj­hez s hideg, czinikus hangon szólt: — Csak nem gondolja talán, hogy ha­ragszom. Miért V Mert egy éjszaka nem jött haza. Hát aztán ? Kiég sokáig kibírta ott­hon. Látja, azt sem kérdenem, hogy hol volt, a korcsmában vagy annál a czéda asszony­nál. Nekem mindegy. Magának is, ugy-e ? No lássa, rendben vagyunk. Menjen csak szépen haza. Aludja ki ezt az álmatlan éj­szakát. Jó napot, jó napot! — Mari, az istenért, mi lelt ? Ne igy. Mond, hogy haragszol, hiszen van okod, vét­keztem, bocsáss meg. — Kedves barátom, maga nagyon unal­mas. Lássa, én csak azt kérdeztem magától, mikor megkérte a kezemet, hogy szeret-e és azt felelte, hogy majd megszeretjük egy­mást. Hát csalódott. Nem baj, nem lehet mindenki jó próféta, jobb hogy most tör­tént, mint ha később tudtam volna meg. Közel jártak a Tatárék nyolcz ablakos házához. A cseléd nagy kannával öntözte a ház előtt az utcza porát. A kerítésen ke­resztül hajlott a gömbölyű akácz sűrű lombja, túlnan a deszka kerítésen a virágos kert pázsitos utja zöldellett, a melyet fehérre me­szelt keskeny léczkeritos választott el az utczától. Didó vidáman csaholt, fejét odadugta a menyecske ruhájához, a hogy Doroginé belépett a kapun. Egy perezre megállt; oda fordult férjéhez, a ki nyomon követte. — Maga is bejön ? Olyan különösen hangzott ez a kérdés, hogz Dorogi önkéntelenül is mosolygott, a mikor meghallotta. Majd megfogta a felesége kezét s oda vonta az asszonyt közel magához. Csendes, behízelgő hangon kérlelte : — Lásd, minek igy elvágni a mi éle­tünk boldogságát. Hiszen még mi boldogok is leheíüiik, ha nem is nagyon, hát egy ki­csit. No ne haragudj. Majd megbékülünk, otthon. Jer forduljunk vissza innen, minek azt másnak is tudni, hogy én nagyon na­gyon megbántottalak . . . Az asszony is megállt s ránézett a férje arczára. Hogy mit olvasott onnét, azt csak ö tudta. Mire a nap keskeny sugarai előtörtek a felhők mögül, az asszony meg a férje a poros országúton szép csendesen ha­ladtak egymás mellett hazafelé. vetkezetnél az ekölcsi nevelő szempont kevésbbé emelkedik ki, mert végre is ugy van, hogy a pénzes em­berek itt sokkal magasabb kamatot kapnak, mint a takarékpénztárakban kapnak t. i. 7% körül és csak a be­fizetett pénzük forog kockán, ha egy­általán ezt mondani szabad. Mig ellenben ezen megalakulandó hitelszövetkezetnél a vagyonosok, kik több üzletrészt vesznek, nagyobb ösz­szegel felelősek, kivált ha a tagok üz­letrészeiken felül még kétszeres, há­romszoros, vagy épenséggel korlátlan lelelőséget vállalnak és befizetett pén­zükre csak 5%-ot kapnak; mert ha több osztalék esnék is, azt nem lehet kiosztani, hanem a tartalékalaphoz csa­toltatik. Ezek szerint tehát ez esetben a vagyonos kisgazdák a szegényebb ta­goknak nyitnak pénzforrást s ezek te­szik lehetővé, hogy az ő nagyobb fe­lelősségükre olyan vagyonhoz — föld­birtokhoz — jussanak a kevésbbé va­gyonosak, vagy az egész szegények, a mit maguk erején képtelenek volnának megszerezni. Kitejti továbbá az értekezleti el­nök, hogy a »Központi hitelszövetke­zettel való összeköttetésnek az a nagy előnye van, hogy a megalakulás után csakhamar az üzletrészek teljes érté­kéig kaphat kölcsönt a megalakulandó hitelszövetkezet — bárha az üzletrészek még csak 5 év után lesznek teljesen befizetve," — tehát nemcsak a hitelszö­vetkezet maga kis befizetéseire van utalva. Illustrálja ezt egy példával is és pedig ; ha 26 lorintos 5 év alatt be­fizetendő 100 üzletrész van jegyezve és csak az üzletrészek erejéig vállatak felellőséget a tagok, ugy a meg­alakulás után mindjárt 2600 forint hitele van a központnál az illető vi­déki szövetkezetnek. Ha pedig az üz­letrészek háromszorosáig vállaltak fe­lelőséget a tagok, ugy 10400 forint hitele van. Hosszabb vita után melyben Kende dr. Lővy dr. Székely István földmives iskola igazgató, H a r­m o s Zoltán adótárnok részt vettek, a hitelszövetkezet az »Országos Hitelszö­vetkezet* alapszabályait elfogadva, meg­alakultnak mondatott ki. Az alapszabályok felolvasása után a megalakulás újból kimondatott, és ugy az igazgatóságot, mint a felügyelő bizottságot megválasztot­ták. Az igazgatóságba megválasztattak Székely István íöldmives iskolai igaz­gató, Kis Ernő főgymn. igazgató, Csaj­thay Dániel, Kovács Sándor, Gyenese János, Csurgay Gyula és Illés János gazdák. A felügyelő bizottságba : Harmos Zoltán adótárnok, Mészáros Károly ren­dőrkapitány és Halász Mihály városi díjnok.

Next

/
Thumbnails
Contents