Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-07-26 / 30. szám

1896. junius 14. PÁPAI KÖZLÖNY 7. De nemcsak e hazából, hanem a külföldről is folytonosan érkeznek nagyobb testületek s lelkesedve látják, hogy rövid idő alatt mily óriásit haladt a magyar nemzet - - mely annyi szerencse közt, ezer viszály után, nemes önérzettel üli meg ezer éves fennállásának örömünnepét. Mindenfelé nagy a mozgolódás széles e hazában, hogy a lakosságnak könnyűvé tétessék a Budapestre való felrándulás, mindenfelé alakulnak a szervező bizottságok, mindenfelé akadnak lelkes férfiak, kik az ügyet kezükbe veszik s a tömeges felrándulást előkészítik. Sajnálattal kell azonban bevallanunk, hogy itt minálunk Pápán és vidékén eddigelé még semmi oly mozgalmat sem észlelhettünk, mely arra volna hivatva, hogy a mi népünket is buzdítsa a kiállítás megtekintésére, s utakat módokat keresne arra nézve, hogy szegényebb lakosságunk is olcsó szerrel láthassa meg a kiállítást és a fővárost. Hogy pedig hazafias polgártársaink közül igen sok vágyakozik Budapestre — ezt mindentéle tapasztaljuk. Igen sokan szívesen hoznák meg az áldoza tot, de magukban külön-külön nem igen mernek felrándulni. Megijesztette őket az a sok kába s rosz akaratú híresztelés, hogy Budapesten nagy a drágaság, megnyúzzák a szegény járatlan embert . . . stb Ez a híresztelés pedig teljesen valótlan és rosz akaratú ráfogás. Magunk is tapasztaltuk, de még G e 1 1 é r i Mór, ez a lánglelkü férfiú, a lapunkhoz küldött, teljesen authenticsókolta a sebeket s aztán, talán először életében sirni kezdett. Mikor hosszan kisírta magát az a furcsa szerelraü ember, végig fektette az aszszonyt a divánon, ö meg áthajtatott Biró Sándorhoz. Kezet fogtak s ekkor Breford Henrik ö neki azt mondta : — A leányod meghalt. — Sárika V Meghalt ? — Igen, agyon lőttem. Biró Sándor meghökkent, azt gondolta megörült az angol. — Bájöttein, hogy csal, hát agyonlőttem. Biró Sándor leroskadt egy karos bőrszékbe. Az angol egy párszor elsétált mellette, végül megállt apósa előtt. Nem jól volt ez öregem, kieszelve ott a kártya szobában : én jártain rosszul. Én magam elégettem az egész fidibuszt, hanem te leányodnak csak a felét adtad nekem. Csak testét, a lelkét nem. No hát most már vége. Megint kezdte a sétát. Lassanként homály szállt a földekre ; csak a kandalló tüze világította meg a szobát és Biró Sándor halvány arezát, összetört alakját. Az angol hirtelen megállt előtte : — Jó éjszakát Biró. Valamit elfelejtettem. A revolveremben maradt még három golyó, ki kell lőnöm. És ki is lőtte. Hanem egyiket magára. Itt vége a regénynek. m kus adatokat tartalmazó értesítésében bebizonyítja, hogy sem a 85 iki, sem semmiféle külföldi vagy vidéki kiállítás nem volt olyan, melyeken az árak aránylag mérsékeltebbek lettek volna, mint a mostani kiállításon. Ha a haza más részeiről ezer és ezer földmivelő látogatja a kiállítást ügyes intézők vezetése mellett ; miért ne lehetne azt a mieinknek is megcselekedni. Nem kell hozzá több, mint néhány népszerű ember, néhány szóvivő városatya hazafias készsége. Városunk különféle egyleteinek vezérférfiai is kezükbe vehetnék a dolgot. Az eredmény biztos és az erkölcsi siker messze kiható lenne. Ez a mi derék, hazafias népünk valóban megérdemli, hogy az arra hivatottak e tekintetben is istápoljak és segitsék őket. Azt mondja a nóta »hogy szerencsétlen az az anya, kinek fii csizmadia.-* Ez a szo noru nóta jut nekem is az esz mibe, midőn az ilyen uborka idényben krónikát kell irnom. Sokkal szerencsetlenebb az a krónikás, kinek ilyen időben irni kell krónikát. Megvallom őszintén, ho?y az a heti ! krónikámról újra nem vállalhatok felelősé' get, mert nagyrésze a »pletykán« alapszik. De mit tehetek mást, nekem is bele kell ! nyugodnom abba a régi közmondásba »ha 1 nincs ló, akkor szamár is jó«. Sütün folyik ugyanis a pletyka a képviselőválasztásokról. Senki sem tud biztosa^, de azért mindenki tud valami »biztos forrásból meritetu bírt. Annyi jelöltet emlegetnek a városban, annyi jelölt szaporoda>t konstatálnak egyik napról a másikra, mint O-Budán zsidó gyi-r^ket. Nincs más théma, hát ezt szapulják. Első sorban Pápáról van szó. Ki lesz a képviselőjelölt ? Az egyik verzió Fenyvessyt emlegeti. A másik biztosan tudja, hogy Láng biztosan fellep Pápán. Néppárti jelölt is lesz Mórocz bencés tanár szemé ye' ben. De a független partiak sem engedik magukat és kijelentik, hogy ők sem maradnék mostoha gyermekek es követelni fognak a központból jelöltet. Egész heten nem hallani rrá ról beszelni, mint a képviselőválasztásról. Legtöbbet a ' korcsmárosok politizálnak. Az ő érdekük 1 megkivuij 1, lngy minél több jelölt legyen. Nekik nem kell egyhangú választás, mert akkor elmarad »az üz»e.«. M..r pedig »üzlet«et csak a képviselő valasziáskor lehet csinálni. Öt éven kérésziül várn ik erre az alkalomra, s most elessenek ettől, az nem járja. Ezen körű'menyből kifolyólag, ha már nem is lesz ellenjelöltje a kormanypartnak, de a korcsmárosok okvetlenül felállítják a | »uéppárti« jelöltek. Lt nem annyira az I »elv* mint inkább az üzlet játsza a főszerepet. De egyrészt iga/.uk is van, ha nincs ellenjelölt ugy nincs hecc, nincs ivás, nincs múlatás, szóval nincs »Jatatajrum jatatattum« ! Azt is hallom pletykálni, hogy Láng nem enged 15 evi jussából é» bármennyire nem akarják őt sokan Pápán jelöltnek, ő mégis fel fog lépni. Azt is tudjak, hogy 1 Láng nem reflektál többé Papára, hanem Fiume vagy Temesvár városokban fog fellepni. Legtöbbet foglalkoznak a Fenyvessy jelöltségevei. Még a fővárosi lapok s azt újságolják, hogy Fenyvessy újra fellép Pápán. Ugy látszik, hogy a fővárosban azt hiszik, hogy Fenyvessy mott is Pápának a követje. De nem csudálom, hisz még a »Borsszem Jankó« naptárában a ' »Seprik a pápai utcát« cin ü felirat fele illustralásul Fenyvessy arcképe látható, de máskü'.ömben is nemregibben »a pápa kedvencéül Zichy Nádor grófot, Pápa kedvencéül Fenyvessyt« mutatta be ugyanazon fővárosi újság. Az is hirlik, hogy Fenyvessy nagyon szívesen fogadja a jelöltseget sót aspirál is reá, mert ő arról van meggyőződve, hogy ugy mint eddig — hollott nem volt képviselője a várcsnak — mindenki hozzá folyamodott protekcióért, ép ugy most ezután már jogosan hozzá folyamodhatnak s ő a szokott előzékenységgel fog mindenki ügyében eljárni. S ha jól meggondolom a dolgot egy kis igazság rejlik a dologba ! Azt is hallom rebesgetni, hogy Fenyvessy lesz a kormány jelöltje és hogy Láng szívességből átengedte a tért Fenyvessynek. Ez ugyan nem igen valószínű, de minthogy minden verzióktól hiven kívánok referálni, ugy ezt sem kívántam elhallgatni. A legcsóndesebben a független párt viseli meg. Ugy látszik ők a legjobb politikusok. Meg korainak tartjak az egesz dolgot s nem rukkolnak ki a f^rbával. Jelölt lesz — mint mondják — még ha a föld alul kerítik is meg, de hogy ki legyen az, azt nem árulják el. Talán ők maguk sem tudják ? Eleg az hozzá, hogy nagy harcra van kilátásunk a képviselőválasztásra ! Én ugyan a saját meggyőződesem szerint nem igen hjszem, de hát a — biztos forrásokból merített — pletyka hiresztelesek után kell hogy ezt konstatáljam. Nezetem szerint Pápán komoly jelö'tje csak a kormánypártnak van, ha csak az nem történik, a mit szinte hangoztatnak, hogy két kormánypárti jelölt lesz. Ezt mint »értesüles« hirt elfogadom, de alig hiszem ugy lesz. Majd csak elintézik azt oda fönnt a »hivatalosok« maguk között s nem fognak alkalmat adni a kormánypárti szavazóknak arra, hogy egymásra licitáljanak. F^z azután igazán nagy baj volna, jóllehet akkor az egyes korcsmárosok nem állítanának fel »neppárti« jelöltet. Ezek a mostani es e heti pletykák a képviselővá'asiításra vonatkozólag. Lehet, hogy a jővő héten már megint ujabb verziók fognak kerigeni. mert hat valamikor, ugy a kepviselővaiasztások elótt leghelyen való az a megjegyzes hogy » Tempóra mutantur«-et . . . E heten meg sokat pletykálgattak R Jókai kör pályazatáról is. Ott ugyanis az a mesés eset történt, hogy az irodalmi pályályázatot maga az irodalmi szakosztály elnöke nyerte el. Nem tudom igaz-e vagy sem, de ezt a legilletékesebb — nem pletyka — forrásból hallattom. Nos ha igaz, ugy csak gratulálhatok ezert a Jókai kör irodalmi szakosztályának. Ez oly eset mely talán még Mucsa közsegnek sem válna dicséretére. Hja L Pápa még maga sem tudja, mily titka hírnévre fog szert tenni, az ily speciálitásával. Kiüti a^ nyeregből Mucsát es arra ébredünk egyszer, hogy a »Borszem Jankód nem Mucsa, hanem Pápa városát fogja az »ex;remitások* mintaképéül az országnak odafigurázni. Ezen példát ritkító eset eszembe juttattja azt a problémát, hogy valljon mi történne akkor, ha az akadémia elnöke pályázna az akadémia altal kiirt pályázatra ? F^zt a problémát megfejtette most a Jókai kör irodalmi választmánya. Az elnök megnyerte a pályázatot. Hogy ez egyáltalában korrekt eljárás vagy szégyennek nevez-