Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-05-31 / 22. szám

1896. május 31. PÁPAI KÖZLÖNY 3. » Magyar nőkről van szó, tehát le a kalappal, « Nem az a jó magyar nő, a ki este 9 órakor fekszik le és reggel io óra­kor kel fel, ki kiül a ház előtti padra a hasát melegíteni, azután a szom­szédokhoz jár kanalakat nyalogatni, eszik más kontójára, gyermekét egy megesett személyre bizza, jó maga pedig elmegy d. u. 5 órakor társasá­got keresni, hogy ezalatt o'thon petró­leumot és fát megspóroljon, kinek bü­dös az otthona és csak talmi ma­gyar n ő.« A plébános ezt elmondva befeje­zéséül éltette a hazát. A nagy számú közönség, ámult, bámult, ezen a mille­náris ünnepi beszéden és a legnagyobb felháborodás közepette oszlott szét. Ebben az egyes személyeket sércö és a tisztesség fogalmával homlok egyenest ellenkező beszédben mondta el a plébános hazánk ezredéves fenn­állása emlékére rendezett ünnepélyen, ünnepi beszédét. Ezt egy plébános mondta, kinek hivatása a vallás igéit hirdetni, kinek hivatása az egyetértést, a lakosság kö­zötti béke magvát hinteni. Ezt egy plébános mondta az ünnepi szószékről az egész község előtt akkor, midőn arról van szó hogy ünnepeljünk, test­véri poharat ürítsünk, hogy méltók le­gyünk, őseinkhez. Mit kívánhattunk jobbat a belgrádi suhancz diákoktól, ha magát magyar hazafinak tartó plébános ily közbot­rányt képező ünnepi beszéddel éleszti a saját községében az egyenetlenséget és provokálja ezáltal a viszályt és bot­rányt? Hol marad az ünnep jelentősége? Belgrádba zászlót tiportak, a magyar ] lébános ugyanezt teszi más alakban . A végeredmény ugyanaz. Ünneprontó, mindkettő különböző eszközökkel, kü­lönböző kiadásban. Nincs más mit mondani valóm; ha csak azt nem, hogy bizony- bizony jobb lett volna a T u z a Károly s. vá­sárhelyi plébánosnak a községében tar­tott millenáris ünnepnapon ágyban fekve beteg lenni ;• ezzel két kellemes dolgot nyertünk volna. Először kilátásunk lett volna, hogy a plébános alól nemsoká­ra a gyékényt fogják húzogatni, má­sodszor pedig nem ejtett volna mille­náris ünnepünkön szégyenfoltot. A történetíró kedvéért különben azt is megírom, hogy az őrömnaphoz nem méltó szónoklatot a plébános két millenáris hölgy kedvéért mondot­ta. Ezt a történe'iró talán enyhítő kö­rülménynek fogja annak idején venni, nekünk azonban ez a jelenlegi körül­ményeink mellett nem lehet mentség. Ezért lett Tuza Károly s. vásár­helyi plébános a mi'leniumiün lep ün­nep rontöjává ! ÁRGUS. Színészet Pápán. Komjáthy János színtársulata "már egy hete működik városunkban és csak uiint ör­vendetes eseményt konstatáljuk, hogy a ha­gyományos színházlátogatás felszólításra ez alkalommal nem szorulunk. Ezzel ugyan nem azt akarjuk mondani, hogy a Színház ^túlságosan látogatott, mert hisz voltak egyes előadások a melyek; nagyon is gyér látogatás mellett játszódtak le, de ellenben voltak előadások, melyek ezt nagy­ban pótolták. Szóval ugy az igazgató, mint a közön­ség meg lehet egymással elégedve. Az igaz­gató tekintettel lehet az évad előrehaladott­ságára és a színészet jelenlegi mostoha vi­szonyaira — ezalatt a kiállítást értjük — a közönség pedig elégedett lehet azon élveze­tes előadásokkal, melyeket a kitűnően szer­vezett társulat produkál. A társulat még csak néhány napig ma­rad városunkban és reméljük hogy közönsé­günk ezen rövid idő alatt a kitűnő társulat­tól az eddigi pártfogást nem fogja megvonni. Heti referádánkat adjuk a követke­zükben : Vasárnap millenáris díszelőadás volt hirdetve. Közönség csekély számmal je­lent meg, mivel, a millenáris díszelőadás prog­rammon kivül tartatott és az ünnepi prog­ramm a kivilágításra kötelezte közönségünket. Az ünnepi Nyitány után Komjáthy igazgató Szávay Gyula »Ezer Tavasz« czimü költe­ményét szavalta el nagy hatással, sok tap­sot aratva. Ezután egy »/\lkalmi élőképében gyönyörködtünk, melyhez az összes személy­zet a »Hymnust« enek( lte. Ezt követte Strausz remek zenéjü operettje »A cigány­báród A fülbemászó zenenek minden müanca a librettó kedves jeleneteinek mindegyike érvényesült az odaadással játszó szereplők ke­zeiben. Ez alkalommal a társulat három éne­kesnőjében gyönyörködtünk. Kaposi Józsa (Saffi) kit ünö koloraturával rendelkezik, ha bár egy kissé éles, mindazonáltal a jól is­kolázott hangjával, mely főleg a felső regís­terekben bámulatra gerjesztő, párosulva ha­tározott színészi talentumával es .,ügyes já­tékával szerepe sikerét biztosította. Ugyanezt .mondhatjuk Kállay Luizáról, ki Cipra sze­repében brillírozott. Gyönyörű alt hangja van mely minden • registerben lágy, tiszta és csengő. Szende Anna (Arzenaj közönségünk régi kedvence már nem szo­rul a mi dicséretünkre. Az ő kellemes hangja, kedves játéka előttünk nem újság. Annyit azonban előnyére kell konstatálnunk, hogy hangja erősbödött. Valóban gra'ulá'hat ma­gának az igazgató ily három primadonnához. A közönség mindhárom énekesnőt tün­tető tapssal jutalmazta.'A címszerepet JVagy Imre adta. Szép tenorja van, de ízetlen. Nem tud kellőleg bánni hangjával s ez nagy­ban hátráltatja őt szerepének kidolgozásában és előadásában. SziklaiJ M. Zsupán szere­dében nagyon is száraz komikumot adott, mindannak dacára több izben zajos derült­séget keltett. A többi szereplök kivétel nél­kül a legjobb igyekezettel szolgálták szere­peikel s az előadás sikeréhez nagy mértékben hozzájárultak Locsarelcné, Habos, Yágó és Beleessy. A karok teljesen kitogástala­nul működtek s mondhatjuk, ha anyagilag nem is, de erkölcsileg sikeres volt az elő­adás. Hétfőn Bokor Józsefnek »Télen<< cimü népszínművét telt ház hallgatta meg. Ugy összjáték, mint rendezés tekintetében az elő­adás magas niveaun állott. Kaposi Józsa és Szabó Irma művészi játékában össszpon* tosult az est "sikerének legnagyobb része. Mindketten magyar nótáikkal ertek el nagy hatást, de kedves és bájos játékukat nem kevesbbé méltányolták a közönség tapsai. Ugyancsak dalaikkal érdemeltek ki elisme­résünket Rubos és Békési is. Follinuszné és Locsarelcné, valamint Komjáthy és Szilclay is méltán rászolgáltak erre A közön­ség az egész estén át derült hangulatban volt. Kedden újra operett esténk volt. Lecoque bájos zenéjü operettje »Angot a kofák leánya« került szinre szép számú kö­zönség előtt. A címszerepet dédelgetett ked­venezünk Szende A na jdtszta kedvesen mint ezt már tőle megszoktuk, Kellemes énekét es kedves játékát több izben zajosan megtapsolták. Kállay Lujza Lange szere­pében imponált. * Lágy, fűlberor--* hangját ez alkalommal is érvényre eme'V • i a kö­zönséget többszöri elismerésre késztette. .rt.n­gottal való duettjét a második felvonásban meg is kellett ismételnie. J\ agiJ Imre (Ange Pitou) csinosan énekelt, de mint már egy izben mondtuk izetlenül. A többi szereplök Sziklai, Búbos, Follinusz kisebb sze­repeikben folytonos derültségben tartották közönségünket. Végül dicsérőleg kell meg­emlékeznünk Locsareknéröl, ki a kofa 1 szerepében remek komikai tehetségét emelte érvényre. Karok kifogástalanok, előadás ko­rekt és élvezetes volt. Szerdán újdonság ment. Beöthy sen­zátiót keltett »A 3 Kázmér« cimü bohozata került előadásra. A bohózat nem tudta kö­zönségünk érdeklődését fenkölteni, de nincs is semmi a darabban olyas, a mi érdeklődést keltsen. Egy túlságosan reklamirzott felfujt irodalmi termék, mely lassan le fog tűnni a színházak műsoráról. Kitűnő hangulatban volt Szende (Margit) és Kaposi (Ellen) kik kedves énekükért nyertek sok tapsot. Vidor (Pista) szerepkörében mozgott és annak teljes mertékben meg is felelt. Szi­lágyi (Kalotay) a régi kitűnő színész ma­radt. Színészi képzettség, tudás és intelligen­tia jellemzik. Szíklay az angol John szere­pében folytonos derültségben tartotta közön­ségünket, ugyszinte Kis Irén, ki a vén kisasszonyt élethűen ábrázolta. FollítlUSZ jó maszkja és diskrét játékával, Folli­llUSZné kedves modorával tűnt ki. Az elő­adás kitűnő volt, de a darab maga nem birt hatást kelteni. Csütörtökön» Brigitta« cimü operette került előadásra. Ezen operette nálunk uj­donságkép ment és csak csudálkozunk, hogy a mi pai force operette közönségünk ez al­kalommal kivételt tett és ezen premiert el­mulasztotta megnézni. Pedig sajnálhatják, mert igazan szép zenevei és elég diskrét librettóval rendelkezik. Vannak benne ugyan pikáns részletek de nem válnak banálissá. Volt már telt házunk pikánsabb librettóval is. Az est fényes sikereben Kaposi Jozsát illeti meg z.z oroszlánrész, ki a címszerepet gyö­nyörű énekével és ügyes játékával bravour­ral oldotta mng. Méltó parlnerje volt Vidor ki a férj kettős szerepében színpadi rutinsá­gáról es intelligentiájáröl tett újólag bizony­ságot. Vidor napról napra javul, a minek mi csak tiszta szivől örvendünk. Komjáthy kitűnő alakot ábrázolt az ezredes szerepe­ben, ugyszinte Szíklay az iskolamestere­ben. Kállay Lujza ugyszinte Rubos egy­egy dal éneklésével nyert tapsokat. A gyer számú közönség elösmerését a szereplök­kel szemben több izben tapsokban nyilvání­totta. Pénteken Csiky Gergely kitűnő víg­játéka * A nagymama« került szinre szép számú közönség előtt. A címszerepet Fol­lillUSZiié játszta az ő művészi talentumá­val. E szerep nagy művészétét igenyel és ennek ^Follinuszné minden tekiutetben meg is felel 4-. Szabó Irma Mártha szerepében tökéletesen feltalálta magát. Kedves modora és korrekt játéka megérdemelte azon tapso­kat, melyekben részesült. Vidor a fiatal le­dér grófot elegentiával játszta. Kitűnő ala­kításban mutatta be a nevelőnő szerepét Kiss Irén, ugyszinte Follinusz a tanar szerepét. Mindkét szeréplőnek kijutott a taps-

Next

/
Thumbnails
Contents