Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-03-24 / 13. szám

I895- MÁRCZIUS 24. APAI KÖZLÖNY zódtak, melyek eddigelé csak károsak voltak társadalmi életünkre nézve, s ma már hasznára lehetnek a közérdeknek. Az első felköszöntőt G y ö r f f y Géza ügyvéd hangoztatta el, melyet azután tengernyi tósztözön követett. JA jó kedv csak fokonkint hódított teret ; mert eleinte egy némelyik feszélyezve volt . . Hogy is ne ? Hiszen ily kedélyes társas vacsora Gál Lajos járásbíró távozása óta nem látott napvilágot városunkban ! . . . Györffy után egy zamatos veszprémi ur vette át a szót, mint olyan ki teljesen pártatlan állásponton állott. Ez az ur megilletődéssel vette észre, hogy városunk színe-java ily impozáns számmal van együtt, s hozzá még oly virágos kedvben, holott tudomása szerint a devecseri társadalmi élet fenekestül fel van forgatva. Igen — igy áll ; de a jegyző választás fontos ügye egy kalap alá hozta össze városunk intéző egyedeit. Tehát alapjában még sem romlott társadalmunk ; csak alkalom kell, s készek vagyunk tömörülni. Szíveljük is ám meg V a d n a y Béla dr. szavait, s jövőre hasonlókép tömörüljünk a közérdek előnyére s igy boldog lehet városunk társadalma. Ne nézzük : Ki-é az eszme ? hanem hasznos-e ? czélirányos-e a köz jóra nézve ? . 4 Vadnay dr. beszéde után a kedélyhangulat rohamosan emelkedni látszott, mely később párját ritkító jó kedvben tört ki. Valóban igen sokáig emléke-, zetében leend ezen víg mulatság a jelenlevőknek, melynek esetleg alapos kihatásai lesznek társadalmi életünk jövőjére .is. A felköszöntő zápor megszüni sehogy sem akart ; F 1 ó r i prímás — ki szokása ellenére ma kitűnően viselte magát — alig győzte húzni a tust. Egy negyed óra múlva megnyílik a szalon ajtaja és egy kövér ur halad kifelé. Egy nő kiseri az ajtóig s ott csókot nyom ajakára. A fénysugár arcára hull . . . igen ö az. Fekete haja kuszáitan hull alabas^rom nyakára, ajkai még nedvesek a csóktól, egész termete báj és csáb. . . . Faludi Géza látja, hallja, amint Olga bucsu csókot nyom a távozó ajkára és nevetve mondja. — Holnap elvárlak ! Az ajtó becsukódik. A sötetben megvillan a kés és egy hang rémülten sikoltja ; Géza l A sikoly hörgésbe fut, mnjd. minden Csöndes lesa, Faludi nesztelenül távozik s a házbeliek masnap az újságból olvassák, hogy a fegyházból kiszabadult Faludi Géza tegnap este Meggy llköUu hujcL UÍJ üiikulU jláciUkezclt. Szegény eniber ! nom lesz tenálad boldogtalanabb lákója annak a nagy épületnek, honnan tegnap kiszabadultál Érdekes jelenség volt, hogy egy szellemes asztaltársamnak nem a felköszöntő, hanem a krumpli nem tetszett. A kinevezett »S p i o n« jőlviselte magát, nagyon szellemes volt, s jól állt neki a zwikker. Mellette a »Talián« kissé pilledt volt eleinte, de később aranyos kedvben tört ki, ez is jó fiu. — Jt\ »bácsinak« — szerinte — hallgatás volt a helye. A »korelnök« az asztalfőn — nehezen adta magát a dik ciózásra, de később ő is jól bele jött, kellett engedni a közóhajnak. Csak a »kondor« ügyvédet nem tudták^szóllásra birni ; neki meg ez állt jól ... . Mig ellenben a »hirtelen szőke« fiskális, engedett a közóhajnak ; de ez is nehezen, pedig jól állt neki a taglejtes s ügyesen fejtegetett . . . Szomszédja a »kövér« sokat beszélt ; mert tudott akarom mondani beszéltettek vele, minek folytán szólásra hivták ; beszédének meg volt az alapos tanúsága . . . A »képviselő ur is többször szót emelt, magvas beszéde általános tetszésre lelt. A bírósági »nolár« is szólt; de hogyan ? szépen . . . Szót emelt mindkét »közigazgatás« is, hkinek beszéde meg szivelésre méltó volt ; tanúságot meríthetett belőle a hivatalnoki kar 1 . . . »Zsiga papa« is szólt; de keveset . . „ A »Csillag« is jól viselte magát, ezt is elfogta a szónoklási láz, különben olykor jól tündöklött a sarokban. „Az egyik keblező teins ur« is többször emelt szót, s néha-néha okosan is beszélt . . » Sokan vitték Károlyi Gábor képviselő szerepét is » * . A »szerelmes íiiskális« is érzelgett de hamar elpárolgott Somogyba. Az ünnepelt »jegyző« szintén szónokolt, megköszönvén a szíves pártfogást s bizalmat. Azt ígérte, hogy jól viseli magát 1 . . El is várjuk ! . . A tengernyi köszöntők után elkezdődött az igazi muri, minőt, ritkán lát Devecser városa. A fenséges Karnevál herceg ünnnplésére is gyéren adnak ily fajta zamatos czéczót A murinak csak a kora reggel vetett véget s a házban sem aludt senki, mi elvitázhatatlan bizonyítéka annak, hogy a mulatság kitűnően sikerült . . A kedélyhangulat emelésében s a virágos jó kedv megteremtésében — a czéLatos s helyes üányu szónoklatok mellett nagy része volt vendéglősünk kellemes zamatu somlyói borának is. cs e. A közönség köréből. Tekintetes szerkesztő Ur í A »Pápai Lapok« legutóbbi számában a »Márczius 15 « ünnepélyről egy oly tudósítás jelent meg, melynek elolvasásánál szembeötlő módon a rossz akaratot és kíméletlenség láttuk feltüntetve* Eltekintve a modort és formát, melyet cikkíró ezen tudósításában alkalmaz, nem tartjuk sem ildomosnak, sem opportunusnak, hogy ezen kegyeletes ünnep rendezőinek es közreműködőinek ily módon mondjunk köszönetet. Igenis köszönetet, mert Papa város büszke lehet arra, hogy a ref. főiskola ezen nemzeti ünnepet a kegyelet legmagasztosabb érzesével ünnepli meg, s a helyi sajtónak legalább Is elősmeréssel kellene az ily magasztos ünnep rendezőiről és közreműködőiről megemlékezni. Nem tudjuk, mily intentio vezette a »Pápai Lapok« tudósítóját akkor, midőn e tudósítását irta, de mindenesetre nagyon is kirit a lóláb, mely vagy zsurnalisztikái éretlenségrv, vagy talán ép irigységnek nevezhető önzésre vezethető volna vissza. Akármelyik a kettő közül, végeredményként egyforma hatassal volt reánk, azokra, kik az ünnepélyen résztvettük, mely ünnepély az eddigieket ha felül nem is multa, de azok színvonalán épenseggel nem állott. Mi meg vagyunk győződve, hogy ezen tudositasban foglalt megjegyzes kikerülhette a »Pápai Lapok* felelős szerkesztőjének a ügyeimét, mert ez esetben a tudósító lólábáról legalább is a patkót eltávolította volna. A »Papai Lapok« tisztességes modora s kivaltkép ily tudósitásokbani előzékenysége, mondathatja velünk e szavakat. Végül a tudósító urnák jó tanácsot vélünk adni, ha arra kérjük, hogy ha ily nemű tudósítást ir, akkor ne legyen elfogult, mert máskülönben nagyon meglátszik rajta az iskola pora, és a pegazus-irigység. Ennek kijelentésével tartozunk az ünnepély rendezőinek közreműködőinek és végül egészségünknek. A tek. szerkesztő urnák pedig jó eleve köszönetet mondva e sorok Közléséért, maradtunk. Pápa, 1895. március 22. Hazafias üdvözlettel A ref. főiskolai ifjúság több tisztelője. KARCZOLAT A mult hétről. Ha nem volnék előrevigyázó, ugy újra beleestem volna a »ivredo«-L>a, iniiiL mar c

ny ízben. Ha jol emlekszem a mult evben CJJ ezen időszakban tartott a leanyegylet amolyan böjti mulatságot, ínelyroi »Kiporter« kollegám referál: mély reurada ucm a icgkjdv'ü-iutJo iogadtatasDan reszesült, sót mond-< hatnam több helyen apprenhensiora talalt. A mult het vasárnap ugyanoly estelyt rendezett a leányegylet es »Kiporter« baratom szakasztott olyan értelemoen küldte be referádájat, de ez egyszer elórevigyázóbb voltam^ átolvastam s azt találtam, hogy biz ez sok burnótot tartalmaz, melytől meg inkább trüszkölnenek az estély rendezői, közreműködői és j-knlevői,