Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-03-31 / 14. szám

V. évfolyam. Papa, 1895 március 31. 14. szam. KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. — MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 kr. — Hirdetések es Nyiltterek felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében. Lapunk érdekében. Lapunk mai számával uj előfizetést nyitunk független hírlapunkra, melyre a lap t. barátainak támogatását kérjük. Ritkán foglalkozunk magunkkal és az a lelkes pártolás és támogatás, mely ben a t. közönség lapunkat részesiti, felment bennünket a vidéki lapoknál szokásos síppal, dobbal való reklamirozás, alól. A »PápaiKözlöny«-nek létjoga van. Egy független, pártatlan, kliicket és személyeket nem szolgáló, senkinek sem tömjénező, szókimondó hírlapra szüksége van Pápa városának. Es bátran büszkén mondhatjuk, hogy a »Pápai Közlöny« megfelel e hivatásának. Mi használjuk a megrovás hangját ott, a hol erre szükség van. Véleményünket, meggyőződésünket — mely csupán a közvélemény hü viszhangja — megmondjuk nyíltan, leplezetlenül. A »Pápai Közlöny« nem subventionált lap. Bennünket a nagy, igazságos közönség tart fenn. Mi kizárólag a közönség érdekeiért harcolunk, melynek érdekeit teljesen függetlenül képviseljük minden irányban s melynek érdekiért folytatott nehéz küzdelmünk ben csupán az igazság, tárgyiTÁRCA. liilÉS Maga — ügyetlen. 1. Mukfalvy Mukfalvy Elemér ur, a ki a kis városnak egyetlen gigerlije, még jobban feltolta szemere a monoklit, mikor meghallotta, — hogy vegre valahára ebben a kis városkában van egy szép leány, a ki ugyan már nem sokára vissza akar menni Pestre, a hol az apja marhakereskedő. Mukfalvy ur elhatározta, hogy azzal a szép leánnyal meg fog ismerkedni. — S az ő szerinte könnyen megy, egy bemutatás s aztán — a többi. Ilyen gondolatokkal bíbelődik most is, mikor kényelmes hinta székében lóbázza magát, egy báli meghivót nézegetve, s evezve a semmit semi tevés edes gyönyöreit britanikájának kejes füstjeit. — Ü biztosan ott lesz . . . s ezzel monologja, amit inkább gondolt mint szavalt véget ert. lagosság és tisztesség vezeti tollúnkat. Lapunk előfizetési dija aránylag oly csekély összeg, mely — tekintettel az általa előmozdítandó czélra — szóba sem jöhet, — és mi meg vagyunk győződve, hogy . városunk és megyénk nagy közönsége megérti a mi szavunkat és bizalmával megajándékozva támogatni fogja a »Pápai Közlöny« független közérdekű hetilapot, melynek főtörekvése, hogy hű tükre legyen Pápa város és Veszprémmegyének s annak mindenkor javára szolgáljon. A »Pápai Közlöny« szerkesztősége. A „Pápai Közlöny" ára s Egész evre 6 frt 12 korona Fél évre 3 frt 6 korona Negyed évre 1 frt 50 kr. 3 korona. Különösen felhívjuk a tisztelt vidék előfizetők figyelmét hátralékainak szíves beküldésére. Az előfizetések és hirdetések Pol» iatsek Frigyes felelős szerkesztő és kiadótulajdonos czimére küldendők. Szálloda mizéria. Azt hisszük, nem szükséges tagla lásokba bocsájtkozni, mily desperatus állapotokkal állunk szemben a szálloda kérdésben. Mi már több izben teljesítve hírlapírói kötelességünket, felemeltük szavunkat ez érdemben, de szavunk elhangzott a pusztában, dacára hogy érveléseinkkel támogattuk ezen tűrhetetlen állapotot. Jóllehet Pápa város minden egyes polgára tisztában van azzal, hogy a jelenlegi viszonyok tűrhetetlennek és hogy a szálloda kérdés megoldására a szükséges lépések megtétele ma már életkérdéssé vált, mindazonáltal, ez irányban semmit sem tesznek s marad minden ugy, a mint volt. Hallottuk ugyan hangoztatni, hogy a Griff szálloda tulajdonosa, nagyobbítani szándékszik a szállodát, mi némikép segítene ezen mizérián, —- de ezen eszmét már éveken keresztül halljuk, anélkül hogy ezt megvalósítva látnók. — Már pedig, hogy mily hátránya van Pápa városának azzal hogy nincsen egy modern szállodája arról fényes bizonyítékot szolgáltatott mult heti idegenforgalmunk. íMXÉtmaviKrtfssii-'&giZiZ 11. Ott van csakugyan . . . udvarlóktöl kör ul ve ve a bálterem egyik mély edeseben. Mukfalvy urnák csak be kell mutatni magát, s akkor, gondolta, megkezdheti az ostromot. Oda intette Gyuszit s megszolitá : — Gyuszi, — ismered azt a szép hölgyet ? . - . — Hogyne. — Mutass be neki . . . — Nagyon szivessen. Keringő lépésben keringettek oda a szép Madaras Erzsikehez. A bemutatas megtörténik. Mukfalvy ur nagyon meg van hatva a leány szépségétől s felkéri a négyesre. Az első négyes utan következett a keringő : a csárdás, s Mukfalvy ur mindég csak a »szép Erzsikevel« tánczol. Mindég mellette legyeskedik s olyan bókokat mond, a milyet már megszoktunk egészen, s a táncz után oda nyújtott kezet a legnagyobb előzékenységgel csókolja meg. Szünet alatt — felbomlik az Erzsike haja — Mukfalvy ur mint mindég gavallér elkiséré az öltöző szobába, s a legnagyobb páthosszal igy szaval. u>h ! nagysád 1 de gyönyörű hajfürtjei vannak, oh engedje megérintenem azokat ! . .. uh azok a szép szemek, az a piczi piros ajak ! ... az a szerelem gödör ! . . . Oh az az alabastrom nyak „ . . Oh nagysád, tegyen boldoggá ! Hadd szakítsak arról a piros ajakról egy . . . Mukfalvy ur nem tudott tovább szavalni, éppen midőn be akarta fejezni, akkor eppen hangzott egy csattanás . . . s midón be akarta végezni, nem volt kinek. Óvatosan körülnézett, midőn meggyőződött, hogy nem látta senki, ismét vidáman ment a tánezterembe. III. Hogy esett, de megtörtent, hogy a csárdást ismét vidáman együtt tánCzolták. — Oh bocsáson meg vakmerőségemért, — ezt suttogta Mukfalvy ülemer ur, magához szorítva azt a lenge testet — jóvá teszem hibámat. A leány nem felelt töprengett magában, mégis kár volt annyira megsérteni ezt a kedves fiatal embert. IV. — Engedje meg Erzsike nagysám, hogy haza kisérjem ? , , «