Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-03-24 / 13. szám

2. PÁPAI KÖZLÖNY. 1895. MÁRCZIüS 24. Nem mondjuk, hogy a bízott ság ez idő alatt nem tett volna semmit a jó ügy érdekében, hisz azóta több ízben volt alkalmunk tapasztalni, hogy a szobor javára műkedvelői előadasokat, sőt legutóbb a Jászay, Hilgermann és Polonyi féle hangverseny tiszta jövedelme is e szent célra forditatott, de mindazonáltal »a szobor ügy« kezd a bus feledség néma homályába borulni, és ezen körülmény késztet bennünket e felszóllalásra. Tudomásunk szerint a szobor felállításának határideje már a mult évre lett kitűzve, azt is tudjuk, hogy a szobor a Széchenyi téren lesz elhelyezve, de nem tudjuk, hogy mi az oka annak, hogy ez még eddig nem történt meg. Halljuk ugyan utóbbi időben hangoztatni, hogy a »Honvéd szobor bizottság« csak névleg létezik s annak csak elnöke Fenyves sy F erencz dr. orsz. képviselő szerepel és vezeti a honvédszobor ügyeit, de ezt minden esetre csak előnynek tudjuk be, mert az ő személye elég garantia arra nézve, hogy a honvédszobor ügye a megvalósulásnak nézzen elébe. Nem tudjuk biztosan, de több mint valószínű, hogy a honvédszobor felállí tása anyagi akadályokba ütközik. Hogy mennyi pénz hiányzik még s hogyan szándékoznak ezen hiányzó összeget előteremteni, az képezheti most beszéd tárgyát az intéző köröknek. Nagyon is helyén találnók, ha a honyédszobor ügyét a Jókai kör venné kezébe, mely missio eklatáns módon hivatás körébe tartozna. Nézetünk szerint ez volna a legbiztosabb és legrövidebb ut arra nézve, hogy a pápai honvédszobor végre valahára testet öltsön és városunk lerójja a kegyelet adóját a névtelen hősökkel szemben. Ösmerve a Jókai kör intentióit meg vagyunk győződve, hogy annak zöme szívesen áldoz, szívesen csatlakozik ezen szent ügyhöz, csak legyen, ki figyelmét és érdeklődését erre felhívja. Ezen szerepet pedig első sorban F e n y v e s s y orsz. képviselőnek szántuk, ki mint a szoborbizottságnak elnöke egyszersmind a Jókai kör éltető lelke. Ő hozzá emeljük fel szavunkat s kérjük, hogy ezen kegyeletes cél érdekében hasson oda, hogy a Jókai kör vegye kezébe ezen elhanyagolt eszmét s törekedjen ezt jelenleg az érdeklődés ébertartásával újra felébreszteni. Mutassa meg, a Jókai kör, hogy nem szalmatüz, hanem világító láng lelkesedesüknek a symboluma, mely őket ezen nemes missio teljesítésére serkenti. Társadalmunk zöme, elegentiája a kör vezérférfiait mondhatja magáénak, kik tudtunkkal annak idején a szobor ügyét is nagy lelkesedéssel fogadták s azt anyagilag is támogatták. A pápai honvédszobor ügyét tehát a Jókai kör kezei között akarjuk látni s bizton hisszük, hogy a közeljövőben már ez érdemben annak felállítását is jelezhetjük. Mi megadtuk a szoborügyhöz a tenort, most csak kérjük Feny vess y Ferencz orsz. képviselőt, mint a szoborbizottság elnökét, hogy adassa meg hozzá a Jókai kör kíséretét, mert meggyőződésünk szerint csakis ily uton hangoztathatjuk majd chorusban ; Üdv a pápai honvéd-szobornak ! Pollatsck Frigyes. szenvednie az adósok minden gyötrelmeit" Majd lassanként minden forrás kiapadt. A jóbarátok elmaradtak, vagy maga Faludi kerülte őket, mert tartozott nekik. Ulga naphosszant sirt, zsörtölődött és öngyilkossággal fenyegetődzőtt, midőn egy reggel arra ébredtek, hogy másnap árverezni fognak. Faludi komoran távozott és fmég komorabban tért este haza. De tárcája tömve volt bankjegyekkel és Olga ismét uj ruhákal. Csókjaival akarta elűzni a sötét redőket férje homlokáról, de a redők nem simultak el, sőt egyre gyarapodtak, amint az egyiic het mult a másik után s Olgának ismét pénzre volt szüksége. Faludi váltókat hamisított. Feje szédült, keze remegett midőn az idegen neveket oda rajzolta a zöld papírra, de meg kellett tenni .... Olgáért. És Olga még sem jött el hozzá bucsuzni . . . A két év azonban eltelt és a megtört léleknek olyan jól esik az a gondolat, hogy van a világon egy lény, ki szeretettel lógja keble; e elélni. Beszelhet a világ akármit, boldogok lesznek. Valami idegen Városban megvonulnak s a sors meg mindent helyre* hozhat. Ez a gondolat táplálta Faludit, ez tette ruganyossá lépteit, midőn végig sietett a fegyi-áíí udvarán, -•-» • - » 1 A börtönőri szobaban levetette a daróc öltönyt és felhúzta saját ruháját. Búcsúpillantást vetett a már megszokott falakra, a durva öltönyre, s aztán istenhozzádott mondott a vén felügyelőnek. Az őr szalutált neki fegyverével s a fegyház kapuja bezáródott utánna. Az üde levegő megcsapta arcát, tüdeje élvezettel szívta az illatos tavaszi fuvalmat. A vonat sebesen robogott tova vele. A mezőkön virágok illatoztak, az útszéli fákon madarak csicseregtek ; a gőzmozdony füstje szerte foszlott a levegőben, mely tele volt illattal, a madarak dalával, zajjal, élénkséggél. A kiszabadult arCa fokonként derült, A kupéban mellette kövér, piros arcú keres* kedők ültek és fecsegtek folytonosan, de ő nem ügyelt rájuk, lelke tul repült a mérföldeken s gondolatban már ott volt nejénél, ki bizonyára szivszorultan számlálja a perceket, midőn viszontláthatja oly sok idő után. Szinte megrezzent, midőn a vonat, be^ robogott a pályaudvarba. Minden podgyász nélkül ugrott le a vonatról, mely lomhán fújta ki magát a hosszú ut után. Keresztül siklott a zajongó tömegen s pár perc múlva eg

y bérkocsiban ült szorongó kebellel. A vágy a félelem elzsibbasztották egesz testet. Kibámult az utcára, hol fel s alá tolongott a közönség ép ügy mint két év előtt. ~ >

v ' Nv, Devecseri levél. A jegyző választás végre valahára megtörtént. Ideje is volt ám már ; mivel városunk közönsége az előbbi jegyző felfüggesztése óta a legelkeseredettebb izgatottságban volt — főleg a pályázat kihirdetésétől fogva . . Azért mindenki a legnagyobb érdeklődéssel várta márczius 16-díkát, mikor is S z a i ff Zoltán helyettes jegyzőt élénk érdeklődés mellett — nagy lelkesedéssel — 3Ó szavazattal K i s Károly pórládonyi jegyző 12 erőltetett szavazata ellenében városunk jegyzőjévé megválasztották. Ezzel a fényes győzelemmel a kedélyek lecsillapultak. Szaiff pártján a képviselőtestület szine-java harczolt, mely körülmény fényesen igazolja, hogy városunk intelligens elemei —- erélyes összetartás mellett — lontos eszméket létesíthetnek a közérdek hasznára. A választási aktust No szlopy Viktor járási főszolgabíró vezette a legnagyobb rend és fegyelem mellett. A választás példás rendben folyt le ; mert az elkeseredett ellenpárt látva a legyőzhetetlen, díszes tábort, jónak látta igéretét — a skandalum csinálást —be nem váltani. Azonban arezuk halavány, kétségbeejtő elváltozást elpalástolni még sem voltak képelek. A választás eredményének felolvasása után a zsúfolt szavazási teremben óriási örömrivalgás ütötte fel sátorát, éltetve az uj jegyzőt, ki a hivatali esküt nyomban le is tette. Este a nap hőse tiszteletére —• a Fekete farkashoz czimzett nagyvendéglőben — 36 terítékű bankét volt, melyen sok olyan ferde nézetek tiszta* Mi sem változott. A hordár most is ott áll az utca sarkon, hol a kocsi befordul és egy nagy ház előtt megáll. Faludi kiugrik s penZt nyom 1 kocsis markába. A kocsi elgördül és ő ott áll egyedül a kapunál, honnan ket év előtt lépett ki Utoljára. Nésztelenül felsiet a lépcsőkön a második emeletre. Dobogó szívvel ráteszi kezét az előszoba kilincsére és az ajtó felnyílik. A szoba üres. Benyit a szalonba, itt sincs senki. De hallga ! . . Vidám kacaj hangzik át a szobából ; pajzán női hang, majd egy férfi szavai s azután Csókok csattogása. A halvány férfi még sápadtabb lesz és kezeivel az asztalba fogödzik, hogy a földre ne Hi'ljék Szemei elrítt ősszefoly a Viláff, csak a nevetest hallja, mely lassan, lassan csókba ful. Egy zörej magához tériti eS macska módjára kisompolyog a szalonból, Már besötétedett. Az előszobában a folyosón égő gázlámpa halvány sugarakat vet, de a fekete ruhás férfi támolyogva botorkálva iiv dul ki felé. Mit keresne ő itten ? Már csak egy lépés az ajtóhoz és kezei e percben va^ laml hideg tárgya; érintenek. Fölemeli és megcsillan kezében egy nagy konyha kés* Szemeit vér fujtja el, teste kiegyenesedik és visszafotott lélekzettel húzódik meg egy mhaszekrén}' mögött.