Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-03-10 / 11. szám

JÉ. PÁPAI KÖZLÖNY. 1895. MÁRCZÍÜS 1&. ||§ ]<ARCZOLAT r>ocj Soyq A mult hétről. Bolond az eset! Kz a reg keletű mondasom jutott eszembe a mult heten, s ha valamikor ugy ez alkalommal helyesen is lehetett ezt alkalmazni. Ilyen bolond időjárásra nem a magam fajta, de a regi időből valók sem emlekeznek vissza. Remséges egy állapotban voltunk. Aligalig, hogy a hazbol ki tudtunk jönni a nagy hó miatt. Azok a solid urak, kik esti io ora előtt szoktak haza járni, azok minden veszély nélkül jutottak haza szerdán este, de nem ugy a mi fajtabeliek. Tizenegykor már oly nagy ho. volt az utcakon, hogy képtelenség volt a menes De hát mégis bolond az eset! Kepzeljek kerem, ep az nap este kell ily borzasztó időjárasnak lenni, mikor en tartom meg névnapomat. Nem satyra ez ? Nem mondom, hogy solid ember vagyok, mert hát ezt ugy sem hinnék el, de azért megsem maradtam volna ő óráig reggel a kavehazban, ha nem

rvartam volna az idő jobbra fordultát. De minél jobban hajnalodott, annal erősebb volt a hoeses es fuvas. Nem szándékom leirni azon sysiphusi munkát, mely szükség volt arra, hogy haza taposhassak, elegge van illustralva azzal, hogy mig a kapumhoz ertem a hófúvás megszűnt, de a hóesés annal nagyobb mertékben dühöngött. Szerencsémre útközben nem talaikoztam senkivel az utczán, de hat ki is járhatna más, ily időben mint en, mert máskülönben elmondhatták volna ream, hogy: Befútta az utat a hó Céltalanul megy az iró de igy, magam dúdoltam el, azt is lassan mondva, mert több izben elállott a lélegzetem. Másnap csütörtökön volt még csak a hadd-el hadd. Az utcákon teljes lehetetlenseg volt a közlekedés, a kocsiutakon pedig egesz hó torlaszok voltak. Egy néhány utasnak meg az a szerencsetlenseg is jutott osztályrészül, hogy Pápa városát is meg kellett ösmerni. A vonat, mely Grácba volt menendő, Pápán megakadt, s az utasok nolensvolens kenytelenek voltak a Grift szállodaba bejönni, Szegeny utasok 1 Ezek is megemlegetik a pápai egy napi tartózkodást. Ott ültek egesz nap a máskülönben csendes es monoton hangulatu kávéházban, minek azt hiszem legkevésbbé örvendett a mi József főpincerünk. Delelőtt még megjárta volna, de délután, mikor a stamm vendegei erkeztek, akkor már sehogysem tetszett neki az állapot. Negy asztalnál kártyázni, az a nagy larma, az a folytonos kerdezösködes ; hogy mit hallani, mikor közlekedik a vonat, mikor megy ki az omnibusz: ezt a mi Józsefünk termeszete nem veheti be. De meg hagyjan lett volna, ha csak férfiak kerdeztek volna, ezekkkei ő röviden vegez, de volt köztük egy néhány női szemely is, ezekkel már a »noblesse obüge« szerepet kellett játszania, s ez hozta ki a sodrából is. Eel is lélegzett másnapdelelőtt, midőn hallotta, hogy ki lettek transporálva a vasúthoz. Nem mondta, de képzelem, hogy mit kivánt nekik az útra. Nagy elegtételt szerzett azonban maganak a mi Józsefünk ezért az esetért az ő ujságlalóinál. Meg kell jegyeznem, a mit talán Papán mindenki tud, hogy a Griff kávéházba járnak a legnagyobb politikusok s valódi hajszát űznek a délután erkező újságokkal. Csak a mi Józseíünk tapintatosságának köszönhető, hogy nem kapnak hajba, pert ö osztja ki es váltja fel mindegyiknek saját belátása szerint az őket megillető újságokat. Nála nincs apelláta! Ha nem tetszik, tegyenek róla. Van is respectus az ujságkiosztasnál. Az igaz, hogy a protekcio is nagyot nyom a latban. Nos hát ez egyszer kiböjtöltette őket. Három nap nem jött ujsag ! Inlluenza, kolera, difteritisz, mind semmi ehhez kepest. Az ujságfalók egesz lázban voltak, a József meg elvezett rajtuk. Talán soha nagyobb öröme nem volt eleteben, mint ebben a néhány napban. Így van ez az eletben, egyik panaszkodik az ily időjárás lelett, a másik örvend. Szombaton délután vegre megszűnt az újság válság. Fel is áltak glédaba s ugy lett kiosztva egyszerre a háromnapi menázsi. Most már újra rendben folyik minden és a mi Józseíünk is meg van elegedve, hogy egyszer Isten igazában boszut allhatott az újság falókon. Meg mielőtt befejezném e heti krónikámat dicserőleg kell megemlekeznem a mi tívobüda bácsinkról. A gazdasagi tanácsos ez egyszer megmutatta, hogy tud ő is erélyesen intézkedni, ha akar. Mozgósította az egesz robotot es ket nap alatt elhordatta a főutcákról a havat, miáltal valosagos bravúr stiklit vegzett. Meg a legnagyobb ellensege — Bognár Gábor is kalapot emelhet az ily fényes eredményhez. Meg ilyen gyorsaságot Pápa város nem mutathat fel a levéltarban. Meg is hízott Svoboda bácsi a sok dicséretben. Megérdemli ez egyszer — csak el ne bizza magát. A miről első sorban kellett volna megemlekeznem, arról most teszek jelentest. Karnevál herceg szerdán este eltűnt, hogy hová, azt nem tudom. Lehet, hogy elhavazott valahai s ugy járt mint a mi Grift" kávéház indigenaink. Nem kell őt azerl felteni; »rosz pénz, nem vész el;« majd eljön hozzánk a böjtbe, ha szükség lesz reá. A mi a memorandumot illeti, azt is magával vitte 0 hercegsége s igy annak kozlesevei is kell várnunk, mig körünkbe vissza érkezik. De minél elóbb Frici. Az hírlik.. Az hírlik, hogy a gazdasági tanácsos, a hö gyors eltakarítása körül szerzett érdemei elismeréséül, legközelebb családi örömben fog részesitettni. Az hiriik, hogy. a Jókai kör azért tartja zártkörű estélyeit a pénteki napon, hogy minél »szíikebb körli« legyen és az izraelitak is résztvehessenek benne. Az hiriik, hogy a pápai leányegylet elnökének a legutóbb megtartott teaestély igen rosszul ütött be, mivel az összes »sólet« készlet megmaradt. Az hiriik, hogy a Pápa város és vidéki takarékpénztár igazgatósága végre belátta, hogy »a fejétől büdösödik a hal.« Az hiriik, hogy a Jókai Mór utcában igen sok a pletykaszáju és kofanyelvü nagysága, kisasszony és aszszonyság -— egy személyben. Az hiriik, hogy a vörös kereszt egylet jelmezestélyén egy néhány fiatal ember a souper csárdás alatt hozott végzéseket megappellálta, papa az »CziczeszAz hiriik, hogy Bock »Az hiriik« rovatvezetőjére beiszer« átkokat szór. — Az hiriik, hogy Vaszaron húshagyó kedden egy pápai »Lámpás« is világított. Az hiriik, hogy Schnürmacher kisasszonynál, dacára a nagy hófúvásnak, közlekedési akadály nem állott be/] Az hiriik, hogy a dohánygyári leányok közül többen nem engedik magukat felülvizsgáltatni. Az hiriik, hogy egy zöldfa utcai dohánygyári leányt, a hófúvás következtében, kedvese talicskán tolta ki a dohánygyárba. Az hiriik, hogy egy árok utcai varróleány zöld farsangon szándékszik Illés prófétától vőlegényt kérni. Az hiriik, hogy a Széchenyi téren két leány a »hirlik«tőli félelemben szivgörcsöket kapott. Az hiriik, hogy egy Kossuth Lajos utcai kereskedőnek csupa szerelemből, több órai szobafogságot kellett szenvednie. Az hiriik, hogy a Griff kávéház néhány vendége a mult héten »újság láz«-ban szenvedett. Az hiriik, hogy Bock papa a mult heti hógázólásban kitűnő rekordot ért el, Az hiriik, hogy ama bizonyos hentes kisasszony, egy helybeli bábosnál egy néhány huszárt rendelt meg magának, Az hiriik, hogy Pápán egy »Rachmonesz« egylet van alakulófélben. Az hiriik, hogy egy kőműves segéd a forró szerelemtől sorvadásba esett. Az hiriik, hogy az ugodí tanító sehogysem akarja megérteni, hogy »KrisZtus koporsóját sem őrizték ingyen. (Talán nem tudja, mert izraelita ?) Az hírlik, hogy legközelebb a Lloydból fognak kikerülni az »Az hírlik« kabinet alakjai. Az hiriik, hogy a Széchenyi utcá: ban egy tekintetes asszony igen jutányos áron árusit, »sonka csánkot.« Az hiriik, hogy a tegnap este megtartott Purim szini előadás, mely alkalommal »A halva született nagyapa« cimü romantikus dráma került szinre, fényes sikert aratott. Az hiriik, hogy Bock papára rábizonyult, hogy fiatal korában a tengerészeti huszároknál szolgált. Az hírlik, hogy Pápán óriási mértékben szaporodnak a *kvárgli« fogyasztók. Az hírlik, hogy egy megyénkbelí fiatal ember oly jól érezte magát KisCellbe, hogy legitimálás szempontjából hivatalos bizonyítványt kért az iránt, hogy Ukkk és Mezőlak között a vasúti közlekedési akadály nem 3, hanem 6 napig Jtartott. Az hiriik, hogy »Frici« munkatársunk mindig másnap szokott lefeküdni.