Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-11-24 / 48. szám

krba kerül egy izzólámpa óránként. A 10 g^ ertyafényü csak 33 wattot fo­gyaszt, tehát óránként csak i 1/ 2 krba kerül. Holdvilágos estéken vállalkozó csak az egész éjjeli lámpákkal tartozik vilá­gítani. A villamvilágitásnak egész felsze­relése, a villamáram fejlesztése, a ve­zetékek elhelyezése a szükséges gépek, eszközök, anyagok és oszlopok- felállí­tása és jókarban tartása által felmerülő összes költségeket vállalkozó viseli. Magáncélra szolgáló vezetéket vál­lalkozó tartozik a fogyasztási hely, bolt vagy épület utcára eső főbejáratáig sa­ját költségén vezetni, azontúl a vezeték, berendezés és összes szerelési költsé­gek a magán fogyasztót terhelik. Magánfogyasztók havonként utó­lag kötelesek a vállalkozónak fizettni, ki e fizetést a hónap lejárta után 3 nap alatt felszólítás daczára nem telje­siti, attól a további áram szolgáltatását a városi hatóságnál történendő beje­lentés mellett vállalkozó megvonhatja. Ezek volnának a főbb pontok, melyek a szerződésben foglaltatnak, és a melyeket közönségünk tájékozása szempontjából közlünk. Reméljük, hogy a városi tanács ezen beadott és városunkra előnyös tervezettel komolyan fog foglalkozni ^s rövid idő múlva alkalmat fog adni, hogy ezen kérdés a képviselőtestület elé kerüljön. Vannak ugyan a szerző­désben egyes pontok,, melyek változást igényelnek, de ezek oly lényegtelenek, hogy ennek megváltoztatása a város nyire a szivébe nyilallott akkor az ő testé­nek a hitványsága, meg az én ostoba gú­nyolódásom . . . Sarkon fordultain, de azért félfüllel n»eghallottaiii a beteg gyönge hangját, a mentegetőzését: — Az orvos megtiltotta .... A következő perczben már ott láttam a tánczolók között. Székely Sárikával tán­czolt. épp a czigány előtt . . . As egyik pillanatban kiegyenesedett a meggörnyedt alakja, aztán megint összeesett. A reszkető, gyenge lába bizonytalanul csi­nálta a csárdáslépéseket. A hideg homloká­ról cseppekben folyt az izzadtság . . . Az anyja azonnal észrevette és felug­rott a helyéről. Odarohant hozzá és rimán­kodva kérte : — Bandi, az istenért ! . . . Hagyd abba . . . Hogy jutott eszedbe ? . . . A fiu letörölte az izzadtságot a ho.li­káról s aztán tovább tánczolt. Fuldokolva válaszolt az édes anyjának, szakadozottan, a táncz ütemére: — Hadd mutassam meg neki, hadd mutassam meg . . . Akkdrra már a nővére is ott volt. El­hagyta a tánczosát és odarohant. Sirva kérte : — A pesti orvos is azt mondta, hogy nem szabad tánczolnod . . . Beteg leszel . . , Köhögni fogsz, Bandi ... Én megha­lok. ha megint köhögni fogsz . . . , A fiu nem is válaszolt, csak tánczolt irtóztatóan. A párjának jutott valami az és a vállalkozó között nehézségekbe nem ütközik. Tehát csak akarni kell, és lesz villamos világitásunk ! Rendkívüli közgyűlés. — 1895. november 17, — Pápa város képviselőtestülete va­sárnap délelőtt rendkívüli közgyűlésre gyűlt egybe a városháza nagytermé­ben. A rendkívüli közgyűlés egybehi vasát 40 városi képviselő írásban kér­vényezte a célból, hogy a Woyta Hets féle telek, közczélokra vétessék meg. Ezen kérvénynek és indítványnak ösmerjük a történetét. A közvetlen megelőző közgyűlésen ezen házcsoport megvétele iskolai célokra leszavaztatott és ezáltal ezen kérdés a törvény értel­mében 3 hó előtt napirendre nem lett volna hozható. Nagyon helyeseljük ez^n modus vivendit, melyet a kéJvényezők kieszel­tek e kérdés megoldásában és örven­dünk annak, hogy ezen telek megvé­tele most már ily uton lesz eszközöl­hető, anélkül, hogy kulturális érde­Keink veszélyeztetve volnának. A rendkívüli közgyűlésen ugyan nem tárgyaltathatott e kérdés, de azt hisszük, hogy a kitűzött 30 nap köz­bejöttével ezen-odiosus ügygyei tisztába fogunk jönni és azon csorbát, melyet legutóbb magunkon ejtettünk, ki fog­juk köszörülni. A közgyűlés lefolyását adjuk a következőkben : ELöklő polgármester a megjelent eszébe és megállott. A fiu biztatta fuldo­kolva : — Tánczoljon, Sárika, tánczoljon . . . Ha nem akar, mással fogok ... De tán­czolok . . . Hadd mutassam meg . . . Újra táncolni kezdtek. A czigány va­lami frisset húzott, Lonkay Bandi megfor­gatta Sárikát és meglobogtatta a kendőjét a levegőben . . . Megerőltette a gyönge tüde­jét és ^közbekiáltotta : — Sohse halunk meg ! . . Aztán a párjához fordult : — Ugy-e Sárika sohase halunk meg V Az anyja, meg a nővére sírt, jajgatott, kérte. A körülállók arczán is megjelent a szánalom. Az asszonyok könyeztek. Én az ajtóból néztem, de már nem birtam tovább. Odarohantam a fiúhoz és a két erős karom­mal átfogtam azt a vézna testet. Kértem a megbánás hangján : — Öcsém, Bandi öcsém, ha egy csep­pet szeret, hagyja abba . . . Abbanhagyta, de nem a kérésemre. Nem bírta tovább. A két vékony karja le­csúszott a Sárika derekáról s a teste ösz­szeesett. A tüdeje ugy járt, hogy fuldokolt bele. Az én izmaim is reszketni kezdtek az izgalomtól. Elővette a köhögés és a kicse­repesedett ajka irtóztató volt. A nővére a könyei közül csak annyit mondott siró hangon : — Látod, Bandi . • . Az anyja a kezét tördelte. — Édes, édes fiam, miért tetted ? ., Valaki félrahivta és elmondta az előz­képviselőket üdvölölve miután a jkönyv hitelesítésére Sült József, Hanauer Béla, Bermüller .Alajos, Barthalos István és Weber Rezső képviselőket felkérni, a közgyűlést megnyitottnak mondja. Napirend előtt a polgármester je­lenti, miszerint a város kövezetvámsze­dési jogának meghosszabitása végett a kormányhoz felterjesztett kérvény ked­vező elintézést, nyert amennyiben, a városnak a kövezetvám szedési jog ujolag 10 éure és pedig 1902 év ápril 24-tol kezdve 1912 év dpril 24-ig biz­tosítva leit. A polgármester ezen jelentését a közgyűlés örvendetes helyesléssel és éljenzéssel fogadta. Felolvastatott ezután Darányi föld­mivelési miniszter távirati üdvözlő vá­lasza, melyben a város üdvözlő távira­tára mond köszönetet. A közgyűlés helyeslő tudomásvétele után áttért a napirendre. Polgármester jelenti, hogy ezen közgyűlés egybehivását 40 városi kép­viselő kérvényezte s ezen közgyűlés egyedüli tárgyát azon indítvány képezi, mely ezen kérvényben körülírva van. A közgyűlés a felolvasott kérvény­ben foglaltakat, tudomásul vette és el­fogadta. Mivel azonban ezen kérvény­ben foglalt kétrendbeli indítvány oly természetű, hogy annak tárgyalására és abban érdemleges határozat hoza­talra 30 nap közbevetésével közgyülé­sileg kitűzendő közgyűlés egybehivása szükséges, ily közgyűlés határidejéül /. évi december hó 21 napja tűzetik ki. Több tárgy nem lévén napirenden a közgyűlés befejezést nyert. ményeket. Egy pillanatig a fia halott-halvány arczát nézte ; aztán felém rohant s az egész teremben meghallották, e mint a szemembe vágta, — Gyilkos! . . . A fiam gyilkosa ! . . Akkor először ... A hideg futkos a hátamén, ha a hangjára gondolok . . Irtóz­tató volt ... . . . Bogáty bácsi elhallgatott és meg­törölte a könyes szemét. Aztán csendesen fejezte be : — A tánczteremből bevitték egy ven­déglői szobába. Mikor szárazat adtak rá, ha­zamentek és lefektették az ágyba . . . Egy hétre rá meghalt . . . Valamivel hangosabban tette hozzá: — Vége van, öcsém . . . Tölcsön ab­ból a borból . . Koczczintottunk és odabent megszó­lalt a czigányzene. Vége volt a szünórának is. A Bogáty bácsi kezében megremegett a pohár. Aztán hozzámhajolt és lassan mondta : — Azt játszák, a mit akkor éjjel . . Öcsém, szóljon a czigánynak, hogy hagyja abba . . Nem tudom hallgatni . . Mondja, hogy valami mást ját szék . . . Valami ujat . . . Tudja, azt a legújabbat . . Mikor elindultam, megfogta a karom. — Különben maradjon, öcsém, majd • szólok én . . . És remegő léptekkel bement a táncz­terembe . . .

Next

/
Thumbnails
Contents