Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-09-08 / 37. szám

IS95 • S ZEPTEMBER Í. PAPÁI KÖZLÖNY. 3. volna érdekes. Ezen tartozásomat prolonga­tiö fotytán én 29-én még a délelőtti korai órákban a hivatalban rendeztem ; még is egy, a devecseri takarékpénztár vagyis fen­tebi) emiitett hitelező tpénztár által 30-án postára feladott levelező lapon, — váltóm­nak azonnali rendezésére hivattam fel bepe­resitéssel való fenyegetése mellett. Minthogy pedig a tényállást előadtam, közlöm azt is, miadhatolt és adott is erre okot. — Nevezetesen Devecserben a legkö­zelebbi időben egy nevezett választás tör­tént — tisztelet a választottnak — melyre előzőleg a tek. igazgitó ur ugy nyilatkozott, hogy ő itt az uri vezető s azt tartozunk mindanyian és én is követni, melyre hogy ellenkezőleg nyilatkoztam, azt jelentette ki. „hogy előbb megkeresem én az ő házát, mint én a magáét". Saját háza alatt a t. igazgató ur a ta­karékpénztárt értette és ugy látszik szavát be is váltotta, mert nyomását kimutatta az­zal, hogy még fizetésem után is fizetésre hi­vat fel hivatalosan, pedig c »y róka után csak egy bőr jár, nem pedig három, egy a város birónak, egy a takarékpénztári igazgatónak és egy az uri vezetőnek ! Devecserben az uri osztáiy, vezetőre, a többi pedig, hivatalos nyakkendő alakjában hordozott kolompra nem szorul. Tisztelet minden nemű hivatalnak, de sajnosnak kell jeleznem, hogy még ily csekély összegű ügy­gyei használják néha néha sallangként a hi­vatali állással járó tekintélyt is mint pressiót. Tájékozás és miheztartás végett közlöm ezt azon atyámfiai érdekében, kik esetleg a devecseri Beck-féle intézethez fordulnának megszorult állapotuk enyhitése végett, mert itt annak dictandója folytán, nem csak a be­csület és vagyon gárantia, hanem még a sza­bad elhatározás és a mellett a lelkiismeret s gondolkodási és cselekvési képesség is le­kötendő, minden mellék tekintet nélkül. Devecser, 1895. szeptember hó. kiváló tisztelettel Szalay Dezső birtokos. Színészet Pápán. Megelégedéssel konstatáljuk, hogy mult heti felszólalásunkat színházlátogató közönségünk némileg figyelemre mél­tatta. Barha referádánkban telt házak­ról nem emlékezhetünk meg, mindazon­által kezdjük észrevenni, hogy közön ségünk nagyobb érdeklődést tanúsít a társulattal, mint a kezdetben. Az ily fokozatos érdeklődés mel­lett reméljük, hogy már e héten kö­zönségünk belemelegszik a színház lá­togatottságba és hogy ez a hét már jobb napokat hoz a társulatra 1 Ugy is legyen ! Heti reíerádánkat adjuk a követ­kezőkben : Vasdrtiap délután „A csikós" nép­seinmü 2-ik felvonása adatott elő melyben Bélcéssy és Szende Anna által előadott dalok nyertek tetszést. Ezt követte a ^Ka­kadu es Papagáj" társulat mutatványai, me­lyek szinte köztetszésben részesültek. Esti előadásul ,,II József az igazsá­gos" cimü történelmi szinmű került szinre. A darabot ciméről itélve nem ösmertük csak előadás közben vettük észre, hogy ez a régi „Bukow, a székelyek hóhérja" darabbal azo­nos. A közönség igen gyér számmal volt, de ebben az igazgató a hibás. Miért nem adat elő vasárnap egy jo népszínművet ? Arra akadna vasárnapi publikum. Említésre méltók Kacér Nina és Komjáthy, kik a darab drámai részében, ugyszinte Rofltdi Boriska es Búbos kik kettős dalaikkal a közönség több izbeni tetszését vivtak ki. rx darabban előforduló „Kahigyer tánczot" Makray lejtette nagy bravúrral, mit. a közönség m g is újrázott. Hétfőn Ronfai Boriska jutalomiátékául „Klári" ment, szép közönség előtt, lioiltait ki a címszerepet játszotta, zajos taps fogadta színpadra jötténei és a zenekarból 3 gyö­nyörű virágcsokor és egy emlektárgy lett részere felnyújtva. A jutalmazott kitűnő han­gulatban volt egés/. cs en át és ugy eleven játékával és kedvesen előadott dalaival tőbb izbén zajos tapsra kesziteté közönségünket. Szende Anna mini Bezenice igen jó volt és Ízléssel előadott ,,D;iisy" keringőjét meg is ujráztatták. igen sikerült alakítást nyújtot­tak Komjáthy (Vi varel) Sziklay (Gi­bard) Kovács (kapitány) Vágó (Micho­net) Beckoí (Benői ) es a fürge szobale­ány szerepében Súro^sy Aranka. Az en­semble a darab rendezése, a díszletek a toilletek és a zenekar harmóniája mindent egybevéve határozott sikert biztosítottak az előadásnak. Kedden színpadunkon először »A létért való küzdelem« került előadásra. A darab, bárha külső hatása nincs is, minda­zonáltal igen erdekfeszitő, gördülékeny és gazdag bonyodalmakban. A darabban kitűnő szerephez jutott Komjáthy (Astier) ki azt művészileg nagy tetszes közepette játszta. Méltó partnerje volt Komjáthy né, ki hit­ves társát a töle már megszokott művészi alkotással személyesítette. A közönség mind­kettőjüket több ízben ugy nyilt jelenetekben mint felvonások végén zajos tapssal jutal­mazta. Szabó Irma (Lidié) kis szerepében is megmutatta tehetségét. Szilágyi a posta­tiszt szerepében kabinet alakítást mutatott. Füredi a dadogó vegyészt rokonszenvesen játszta. Dicséretet érdemelnek még Kaczér Nina Kovács és Cseréníji Adél, utóbbi könnyed és folyékony társalgásával lepett meg bennünket. Ugy látszik, hogy Cserényi­ben a társu'at egy méltó tagot fog már legközelebb nyerni. Szerdán »A koldus diák« operette lett felelevenítve. A közepes számú közön­ség mindvégig igen jól mulatott és a sze­replőkkel szemben több izben fejezte ki elös­merését. A címszerepben Hlinfy érces tenorjával tünt ki és aratott tapsokat. Szende (Laura) üde, csengő hangjával es kedves játékával csak fokozta a közönség rokonszenvét, mely már belépésénél is nyil­vánult. Sziklay kabinet alakítást mutatott be Ollendorf szerepében. Bélcéssy (Le­tinszky) a Hunfival és Rontaival énekelt duettekben nyert tapsokat. Rontay tempe­ramentos Broniszlova volt és a harmadik felvonás »lvrumpli« kupiéval nyert tetszést. Említést erdemei még Beckóy, Szilassy Róza és Szabó Irma, ki Richthoffen hadap­ród szerepében volt igen hercig. A zenekar Tombor karnagy vezetése alatt a legna­gyobb precizitással működött. Csütörtökön »Romeo és Julia« szo­morújáték előadásában gyönyörködtünk. A címszerepet Komjáthy és Kacér Nina személyesítették, kik mindketten művészi tehetségüket fényesen igazolták. Dicséretet érdemel Szilágyi, ki Mcrcutiót ábrázolta a tőle megszokott művészi felfogással. Em­lítésre méltók még Szilassy Roza, ki a dajka szerepében volt igen jó, ugyszinte fágő (Lőrinc) és Bllbos (Bsnvolio). A közönség nagy érdeklődéssel kisérte a min­den tekintetben sikerült előadást es több izben zajos tapsokkal tüntette ki áz egyes szereplőket. Pénteken szinházunkbán operette premiere volt. A fővárosban is fényes sikert aratott Zeller bájos zenéjü operettje ,,A bá­nyameser" fényes kiállítással és szép számú közönség előtt került előadásra. Az előadás­ról szólva, csak azt mondhatjuk, hogy ugy minden egyes szám mint ensemble oly pre­cziitással meni", mely becsületére válnék, bár­mely elsőrangú vidéki társulatnak. Említést teszünk még a pazar kiállításról és a dísz­letekről mire Komjáthy igazgató nem kiméit samminemü áldozatot. A szereplők mind­egyike mindent elkövetett, hogy egy min­den izéden kitűnő előadást produkáljon. Szende Anna a grófkisasszony szerepében a megtestesült kedvesség és báj volt. Kel­lemes hangjával, előadott dalaiért és her­cig játékáért zajos tapsokat nyert. Hunfy­val való duettjét meg is újrázták. HanflJ (Roderik) fenomenálisan énekelt, csak ugy kapkodott a magas ,,C"ben. Neki is bőven jutott a tapsból. Bélcéssy a címszerepben kitűnő volt. Nemcsak érces baritonjával, tle játékával is imponált. A második felvonás­ban annyira közszájon forgó ,,Sei nicht bőse" cimü dalt nNgy hatással énekelte. Bontay (NelliJ igen hercig volt és dalait több izben megújrázták. Beczkölj (Zwack) folytonos derültségben tartotta a közönséget. Barha Beczkoy mindan tekintetben kielégített ben­nünket, mindazonáltal csudálkozunk hogy ezen szerepet nem Sziklay játszta, holott ez szerepkörébe vág. Szilassy Róza komiku­mával több izben zajos derültséget idézett elő. Igen ügyesek voltak még Kovács és Habos a két irnok szerepben. A karok a finálékban remekeltek, a zenekar Tombor karnagy vezetese alatt kitűnően működött. Szóval egy határozott fényes sikerű ope­rette előadás voltj a melyen közönségünk sem fukarkodott a folytonos taps és ujrá­zásokban. Szombaton másodszor került szinre »A bányamester« azzal a külömbséggel, hogy a címszerepet Sziklay játszta, a néző­tér pedig zsuffolásig megtelt diszes közön­séggel. Sziklay e szerepében újra bebizo­nyította, qogy kitűnő komikus 'de nem éne­kes. Igyekezett ugyan kitűnő játékával az ének fogyatékosságát pótolni, de ez nem si: került neki. A bányamester szerepe ének parthie, ezt pedig semmiféle művészi játék nem tudja helyettesíteni. Sziklaynak ajánl­juk a Zwack szerepét, ezen szerep az ő temperamentumának felel meg és ebben fe­nomenális sikert is jósolunk [neki. Az elő­adás máskürönben zajos sikert aratott. A szereplők a karok a zenekar összhangja az előző esti előadás mintáján haladt. KARCZOLAT 1 Vís DOC A mult hétről. Csodálatos folyománya a sorsnak. A mig mozgalmas időket éltünk Pápán, addig nem jutottam hozzá, hogy a változatokban dus heti eseményekről megemlékezem, most hogy kezdünk újra a régi lethargikus álomba szenderülni, most kezd már újra a szedő­gyerek — magyarán mondva »macerálni« a kéziratért. Feltett szándékom volt, hogy vissza­torlom a két héten át belém fojtott mérget azzal, hogy e héten majd én jelentem be az »események: hiányát« de eszembe jutott a^vádium, melyet ez esetben kénytelen vol­nék leszenvedni és igy neki fogtam a gon­dolkozáshoz. Miről is írjak ? Csupa utópiák ! Lóver­seny, bankett, többrendbeli mulatság, mind elévült dolgok, melyek érdekességüket most már vesztették. Nem maaad tehát más hátra,

Next

/
Thumbnails
Contents