Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-06-16 / 25. szám

s nyájasan mosolyogva, adták tudtomra, hogy meg vannak velem elégedve. A mulatság rendezői nagyrészt »átvevő« szerepet gyakorolnak a gyárba és kiváltságos helyet foglalnak el, mely szembeötlő a nézőre. A többi rendezők pedig átvevő aspiránsok, kik előléptetési reményekkel telten várják a »tiszt« ur protektioját. Hja ! nagy ur ám a dohánygyárban a tiszt ur ! Akár egy százados az eskadronban. Még a hapták is be van vezetve, ha a tiszt ur megszólítással illeti őket. Ez máskülönben csak olyan szigorított illem, mert itt a mosolygás es kedélyes válasz nem von maga után kaszárnya áristomot. Itt a bizalmas subordinátio járja, de hisz ily csinos leányok mellett nem is lehet máskép. Meg vagyok győződve hogy ha a katonaságnál, hölgyek is volnának assentálva, ott sem volna máskép. öt nagy termen vezetett keresztül Rezső barátom, hol mindannyi régi és újonnan szerzett ösmerőseimet feltaláltam. A gyárhelyiségben nincs telefon berendezes, de mikor az első terembe érkeztem, már az egész zászlóalj tudomást nyert a gyárbani tetemről. Nem elbizakodottságból mondom, de a/t hiszem, hogy örvendtek látogatásomon, mert alig léptem ki az egyik teremből, dal hangzott el utánam. Nem akarom hinni, hogy ez az öröm kifejezése lett volna, hogy már kimentem a teremből ? Máskülönben ki tudja ? Az ördög nem alszik ! A látszat legalább is mellettem szó 1, hogy örömükben daloltak, mert szeretető knek fényes tanújelét adták a legutóbbi országos vásár alkalmával. Mielőtt ezen bizalomról beszámolnék első sorban köszönetet mondok Rezső barátomnak szíves előzékenységéért és fáradozásáért, melyet kifejezésre jutott kalauzolásában. És most tessék ítélni az országos vásári élelmények után. Riporteri tisztem közben ért az a szerencse, hogy a dohánygyári gárda néhány elsőrendű tagjával a »Bazár« előtt találkoztam. A bizalom oly eklatáns módon nyilvánult velem szemben, hogy a találkozást »Vásárfiával« kellett megváltanom. En eleinte örömmel fogadtam a megtisztelő bizalmat, de vesztemre. Alighogy négy rendezőnek nem szerény igényeit ^megváltottam a bazárosnál, már egy egész sereg ösmerös ajánlottá fel bizalmát. Lehetett benne válogatná és én meg is tettem. A »kiváltságosok« részére feláldoztam magam és engedtem magam megpumpoltatni. Biztam szerény igényeikben, és a tárgyak kiválasztását reájuk biztam, ök nem fukarkodtak én pedig csupa illemből fizettem. Végre is be kellett szüntetnem a vásárlási kedvet, mert máskép nem győzte volna a tárcám. Pénzem elfogyott, de elégtételül szolgált, hogy mindegyik megköszönte a vásárfiát és biztosított jóindulatáról. Kell-e ennel még több is ? Sőt megígértek, hogy a legközelebbi országos vásár alkalmával szívesen fogják igénybe venni ezen bizalmamat. (Nem leszek itthon !) A lefolyt héten jubiláris napunk is volt, melyet a pápai keresk. ifjúság önképző köre rendezett 10 éves fennállásának örömére. Volt díszközgyűlés, bankett és táncmulatság, mely mindegyike fényes sikert aratott. A díszközgyűlés a városháza nagytermében tartatott meg igenis meleg hangulatban. A bankett a vasúti vendéglő kerti helyiségben évődött meg tósztos hangulatban és a táncmulatság ugyanott tartatott meg fedett és nyomott hangulatban. Részemről legjobban éreztem magamat a bankett alatt, mert díjmentesen ettem és ittam. Az igaz, hogy ezen kedvezményért a tósztokat is kellett elhallgatnom, de hát ehhez már ugy hozzá szoktam, hogy őszinte mondva ma már nem is tudnám megmondani, hogy ki és kire mondott pohárköszöntőt. Én elvből a tósztok alatt eszem s utánna pedig szokás szerint iszom s így kihasználom a helyzetet. A mulatságról nem tudok beszámolni mert nagyon hosszú volt a szünidő s nem vártam be a fokozódott jókedvet, melyet mi krónikások rendesen a szünóra után jelezni szoktunk. És ezzel a hétről : Finita la comedia ! Frici. Az hirlik ... Az hírlik, hogy a városházát nem kivülről, hanem belülről kellene megtisztogatni. Az hirlik, hogy a polgármester azért nem mond le állásáról, mert fél, hogy elfogadják a lemondását. Az hirlik, hogy a gazdasági tanácsosi állásra már mai napig 50 pályázó jelentkezett. Az hirlik, hogy a leendő gazdasági tanácsos bőrére már sokan meg itták az áldomást. Az hirlik, hogy a városi tanács, a molnárokat és taligásokat újra széles talpakkal akarja ellátni. Az hirlik, hogy Pápa városa most már jó uton íog haladhatni. Az hirlik, hogy Fenyvessy most már nem is titkolja, hogy Pápán fellép képviselőjelöltnek. Az hirlik, hogy Bock papának sokan azt rójják fel hibául, hogy nem született izraelitának. Az hirlik, hogy a Griff kávéházban a »Magvar Újság «ot »Fránczi« lapjának nevezik. Az hirlik, hogy az önképző kor jubiláris banketten sok volt a zöldség. Az hirlik, hogy Űrnapján egy helybeli kisasszony, gyertya helyett, szempárjait csillogtatta az ablakban. Az hirlik, hogy »Huszár Marcsa« a mult héten »Bedeckung«ot kapott. f Áz hirlik, hogy Treszka frájla elő — hegedültet magánaké Az hirlik, hogy a Főtéri pincér frájlának oly szerény igényei vannak, hogy azokat bárki kielégítheti. Az hirlik, hogy az Uj-város u'cai »Eszter« ugy ete'i a diákját, mint a madár a fiókját. Az hirlik, hogy Bock papa azért nem fényképezteti le magát, mivel elég ő egy példányban is. Az hirlik, hogy a csóthi plébános nem bánná, ha az Isten magához szólítaná a gazdasszonyát. Az hirlik, hogy a vaszari jegyző a kőfal kerítését ollóval nyírta meg. Az hirlik, hogy a s. vásárhelyi káplán a szomszédban felejtette a reverendáját. Az hirlik, hogy a dohánygyári leányok az országos vásár alkalmával sok »Vásárfiára« tettek szert. Az hirlik, hogy a dohánygyári leányok az országos vásár alkalmával »Bazár« tulajdonosnak hitték a »Pápai Közlöny« szerkesztőjét, Az hirlik, hogy a dohánygyári leányok közül többen a ^ligetben tartották meg az urnapi körmenetet. Az hirlik, hogy az Ágnes forrás hajtja a csúzi malom kerekeit. Az hirlik, hogy Bock papát az urnapi körmenet alkalmával zászlórudnak alkalmazták. Az hirlik, hogy a vasúti vendéglő melletti vendéglő mellet) i rozsvetést nem jég, hanem mulatságok ellen fogják ezentúl biztosítani. Az hírlik, hogy egy néhány szőllőbirtokos a körmenet után, utómisét tartott a szőllőjében. Az hirlik, hogy egy rozmaring utcai kisasszony ugy szereti a »hirlik« rovatot, hogy mise alatt is azt olvassa. Az hirlik, hogy a salétrom-utcai kereskedősegéd kacér állapota folytán, házalni jár. Az hirlik, hogy Pápán van sok ember, kinek nem ártana füstre tenni az eszét. Az hirlik, hogy egy salétrom utcai varróleány most érzi már, hogy meg van csalva. HÍREK. — Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete f. hó 22-én — szombaton — délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a — tárgysorozat fontosságánál lógva — a városi képviselők figyelmét ezennel felhívjuk. A közgyűlés napirendjére, a Korona vendéglő megvétele, a Jókai Mór utca aszfaltjárda készítése, a Svoboda Vencel tanácsos lemondása és még más kisebb-nagyobb fontosságú ügyek vannak kitűzve. — Urnapi körmenet. Urnp ját a hagyományos kegyelettel ünnepelte meg csütörtökön városunk lakossága. Az ünnepi mise 9 órakor vette kezdetét a plébánia nagycetnp'omban, melvet Néger Ágoston apátplébános celebrálta tényes segédlettel. Mise után megindult a körmenet, melyben az ös3zes hatóságok, a huszárezred tisztikara testületileg, az apácák és százakra menő közönség vett részt. A körmenet fél 10 órakor indult el a templomból s a Főutcán, Kereszt utcán, Közép utcán, Deák Ferencz utcáu, Kossuth Lajos utcán s a Főtéren keresztül tért vissza a templomba. Négy oltár volt felállítva és pedig : a benczések templománál, a Hencz háznál, az adóhivatal épületénél és a plébániánál, hol a körmenet mindenütt ...egállapodott A templom előtt diszőrségül egy század lovasság Gulyás Miklós százados vezénylete alatt és egy század gyalogosan kivonult lovasság Kéthelyi főhadnagy vezetése ala*t volt kirendelve, kik a szo kásos (hszlövéseket adták. — Kinevezés. Kemény Béla ügyvédjelöltet, fiatalságunk egyik közkedveltjét, a budapesti itélő tábla elnöke