Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-06-16 / 25. szám

2.' A keresk. ifjúság önképző köre jubileuma. — 1895. junius 9. — Szép és felejthetlen ünnepnapot rendezett a pápai keresk. ifjúság önképző köre tiz éves fennállásának évfordulója alkalmával. Tiz éves működésével számolt be az egylet, mely fényesen igazolja létjogosultságát. Azok, kik ismerik városunk társadalmi viszonyait, meg fogják érteni, mit jelent tiz év "egy egylet beléletében. Azok a lázas, küzdelemteljes, sokszor csak kitartó erővel s lankadatlan tevékenységgel megfutott évek, melyet egy egylet a társadalom szolgálatában eltölt, ma már csak halvány ködfátyolképei az emlékezetnek, és ezen emlékezetre büszke lehet a pápai keresk. ifjúság önképző köre. Oly időben jött létre, mikor a viszonyok szükségessé tették egy oly kör létrejöttét, mely a kereskedelmi ifjúságnak egy uj otthont szerezzen és egyszersmind kulturális érzelmeit fejlessze, S emelt fővel mondhatja ezt most már magáról tiz év után, mert hivatásának megfelelt. Hivatása teljesítésében összetartó gárda támogatta a kört, a melynek soraiban ott találjuk városunk összes szellemi aristokratáit. Ezen gárda biztosította a kör létjogát s válvetett erővel igyekezett ezen fontos missiót képviselő kör életképességét biztosítani. azt mondaná: János, el ne moczczanj innét az előszobából, és ha valaki jönni talál, nem vagyok itthon senkinek, érted ? Hát ő már ezt nagyon jól tudja, mert ő ugyan még egyszer se volt a postán, oda a kutyamosó jár. Ö csak a szerelmes leveleket szokta kézbesíteni személyesen. — Én nem megyek innét le — mondta az asszony kedves kötekedéssel fent álva áz ottománon. — Azt akarom hogy ölbe vigyél oda a székhez. — És mosolygott hozzá hogy piros ajkai közül mint két sor igaz gyöngy villanták ki hófehér fogai, miközben egyik kezevei megemelte kissé a szoknyá ját, s a picziny czipőcske kaczéran mutatta á formás bokákat. A főhadnagy pár perczig gyönyörköpött a kellemes látványban, majd oda szaladt hozzá, felkapta a kedves terhet, és oda vitte a kijelölt székhez, miközben az asszony kaczagva sikoltozott. János huszár hallva a sikoltozást, felemelkedett fekhelyéről, de azután megint vissza feküdt, és diskrétül mosolyogva szivta tovább a két krajczáros szivart. A szamovárban már forrt a viz, s a réz üstöcskét serczegve nyaldosták körül a felcsapkodó kékes lángok. Mindaketten szótlanul nézték néhány perczig a lángoló szeszt. Majd az asszony közelébb hajolt a főhadnagyhoz, s mikorra a szesz lángja utolsót lobbant, akkor már ott ült az öleben, s egy csészéből itták a teát, a másik csésze ott hűlt el érintetlenül. Süteményt is egy darabot ettek ketten, hol az egyik harapott belőle, hol a másik. Igy enyelegve, bohóskodva PAPAI KÖZLÖNY Ily támogatás mellett működött a pápai keresk. ifjúság önképző köre tiz éven keresztül s működik még jelenleg is. El kell ismernünk, hogy a kor ezen tiz év lefolyasa alatt számtalan izben adta tanújáét szép és uemes hivatásának s e mellett mindig nyilvános kifejezője volt hazafias érzelmeinek is, városunk minden gyászában és minden örömében. Az önképzés terén kifejtett munkálkodásukat eklatánsul jellemzik évkönyveikben megörökített felolvasások és társadalmi összejövetelek, melyek városunk társadalmát osztály, rang és valláskülönbség nélkül egybe hozták. Mi ezen ünnepély alkalmával a pápai keresk. ifjúság önképző körét szívből üdvözöljük azon reményben, hogy ugy mint eddig ugy ezentúl is hivatása teljes tudatában fog működni. Köszöntjük a kört életpályának 10-ik mesgyéjénél, biztosítva azt jóindulatunkról és további támogatásunkról. Ily éri elemben üdvözöljük a kort ez alkalomból, midőn tiz éves fennállását ünnepli és kívánjuk, hogy mint a szellemi élet harcaiban, városunk jól léte és felvirágzása érdekeinek előbbre vitelében még számos éveken keresztül találkozhassunk egymással. Virágozzék még soká ! Isten áldása legyen működésén ! Díszközgyűlés. A pápai keresk. ifjúság önképző kőre tiz éves fennállásának évfordulóját nagy ünnepéllyel ülte meg, melytelt az idő. Majd a gardinettet turkálták szét, néhány szem csokoládé czukért. — Jaj istenem, hány óra már, édes ? mert tudod, hogy férjem 10 órakor rendesen haza jön, akkorra otthon kell lennem ! A főhadnagy megnézte az óráját és meglepetésében majd a földhöz vágta. Egy negyed múlva 9 óra lesz. Különös hogy most meg már oly gyorsan múlik az idő ! — Bosszúsan tette zsebre az órát, s aztán megtöltötte pezsgővel a két poharat. — Az egészségünkért ! — Szerelmünkert ! összeölelközve itták ki a gyöngyöző nedűt, aztán igy maradtak néhány perczig szótlanul, hallgatták egymás szivének lázas dobogását. Az asszony szólalt meg előbb. — Te édes, — mondta meg szorossabban oda simulva a tiszt széles melléhez, — én ugy érzem, mintha forogna velünk ez a szoba, sok rumot tettél a teába. Én tisztára be vagyok csipve ! — Ah, dehogy vagy drágám, csak képzelődöl. Igyál édes, a pezsgő majd lefog hűteni. Es újra tele töltötte a poharakat, s az asszony ezt is tenékig ürítette. — Te, — mondta kis idő mnlva megint — én olyan különösen érzem magamat, sirni és nevetni tudnék egyszerre. Ha most volna itt egy czigány.és elhúzná nekem a »páros csillag« nótát! És felkelt, de megtántorodott s visszaroskadt a székre. No látod mondom hogy tisztára be vagyok csipve ! — Nézd csak, drágám, ezt a keveset még felöntjük mondta a tiszt, kitöltve az üvegtartalmát, aztán elhúzom én neked azt a dalt. • 1895. JUNIUS l6. nek egyik kimagasló pontját a városháza nagytermében megtartott díszközgyűlés képezte. A díszközgyűlés, mely vasárnap délután 3 órakor lett megtartva, igen szép látogatottságnak örvendett és a hallgatóság, melynek soraiban—kivételesen—városunk számos notabilitását is láttuk a legnagyobb érdeklődéssel kisérte a gyűlés lefolyását. A gyűlést K o h n Miksa a kör elnöke ünnepi beszéddel nyitotta meg, mely után Kemény Béla egyleti tag közel háromnegyed órán át érdekfeszítő és meleg hangon ismertette a kör tiz éves történetét. Felolvasásában visszapillantott a kőr tiz éves múltjára, annak fokozatos működésére és jelenére, melynek eredménye a legszebb érdemkoszoru a kőr voit és mai vezetőire. A felolvasást a megjelentek élénk érdeklődéssel s figyelemmel kisérték és elismerésöket ugy közben, mint annak végeztével zajos éljenzésben nyilvánították. A díszközgyűlésen megjelentek zajos éljenzéssel fogadták a felolvasásban is megjelölt, a kör legutóbb tartott választmányi ülésnek azon határozatát, hogy a kör szellemi támogatóit névszerint: Kapossy Lucián dr. Antal Géza dr. Hirseh Vilmos dr. Kende Adám dr. Lasz Samu győri tanár, és Schor Ármin urakat a kör díszoklevéllel tünteti ki. A kör történetének felolvasása után Blau Henrik olvasta fel titkári jelentését, mely a kör működését és szervezetét foglalta magában. — Te, te aranyos édes ! örvendezett az asszonyka. Játsztd el, kérlek ! . . . És poharát újra fenékig üritve dúdolni kezdte. *>Páros csillag az ég alján,« ... A főhadnagy elővette a hegedűje; és piáno kisérte a dalt. János huszár megint felemelkedett fekhelyéről és visszafojtott lélékzettel hallgatódzott. Régen szeretné már megtanulni ezt a nótát, de nagy bosszúságára az utolsó sor helyett ezeket a szavakat hallotta: Te édes, te imádott! Te drága ! . . . Mire s, hegedű hirtelen elhalgatott, mintha leszakadt volna róla egyszerre minden hur. És János huszár hiába várta a folytatását, nem hallott többé semmit, s a mint félkönyökére támaszkodva, jóidéig hallgatódzott, egyszerre a főhadnagy ur hangja riasztotta fel merengéséből — Itthon vagy-e már, János fiam ? — Igenis, főhadnagy ur ! ugrott fel János nagy sietve, eldobva a két krajczáros szivar csutkáját. Es a főhadnagy ur mögött a függöny nyílásában ott állott a szürke prémes bundás, fekete fátyolos alak. — Kedves János fiam, kisérd ő nagyságát hazáig ! — Igenis főhadnagy ur 1 Szervusz Sanyi l A viszontlátásra, Böském ! — Holnap, drágám, holnap ! — Minden bizonnyal, édes! Es János huszár, a mint néhány lépésnyi távolságban kiséri ő nagyságát, halkan fütyölni próbálja, hogy: »Páros csillag az ég