Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-06-02 / 23. szám

iS95- JUnhjs 2. PÁPAI KÖZLÖNY 3' igazgató teljes megelégedéssel távozott el városunkból s a viszontlátás biztos reményében búcsúzott el a pápai kis, de hálás publikumtól. Fényes bizonyíték erre az igazgatónak köveikező búcsúztatója : Mélyen tisztelt közönség ! A mai előadással egyidőre búcsúzom, s midőn hálás szívvel mondok köszönetet azon jóakarat és pártfogásért, melyben részesíteni szívesek voltak, engedjék reméllenetn, hogy ha a közel jövőben ismét tisztelt körükbe jövök, az eddig tapasztalt .rokonszenv fogja kisérni működésemet. Én viszont ígérem, hogy igyekezni fogok az előterjesztett bizalmat kiérdemelni. A viszontlátásra ! Tudtunkkal a társulat augusztus hó 20-án szándékszik városunkba viszszatérni. Addig is, kívánjuk neki, hogy adjon az Isten sok telt házat Komáromban s tartson bennünket kedves emlékezetbe, mig újra üdvözöljük körünkbe, Tehát a viszontlátásra ! Heti referádánkat adjuk a következőkben : Szombaton először adták városunkban »Klari« francia operettet *szép számú és válogatott közönség előtt. A címszerepet Rontat Boriska játszotta még pedig oly bájjal oly kitűnő dispozicioval és mégis diskrecióval, hogy a publikumot az elragadtatásig elbűvölte, melynek viszonzásul hatalmas tapsokat kapott. Szende A, (Berenice) hasonloan kedves volt, őt is többször megtapsolták Ízléssel előadott »Daisy« keringőjeért. Elismerés illeti még meg Komjáthy t, (Viarell) Sziklayt (Gibard) Kovácsot (Kapitány) Vágót (Michonet) Beckóit (Benőit) és a fürge szobalányt Sárossy Arankát. Az ensemble, a darab kitűnő rendezese, a díszletek és toilettek a jó zenekar harmóniája, melyet Yanda, karmester kitűnően vezenyelt, határozott 'sikert biztosítottak az előadásnak. f asárnap délután *»Hamupipőke« ment elég szép számú közönség előtt. Este másodszor »Klári« került szinre.^Ezen előadásról is csak a szombati sikert említhetjük. Hétfőn »Charley nénje« kitűnő angol bohózat előadásban mulatott közönségünk. Sziklay kitönő alakítást nyújtott az ál néni szerepében es folytonos derültségben tartotta a közönséget. Méltó elismerés illeti meg Szilágyi Vilmost, ki a hóbortosJ ezredes szerepeben egy kabinet alakot mutatott be. Vágó (Stephen) Füredi (Jack) és Kovács (Charley) igen ügyesen játszták szerepeiket ugy szinte Kaezél' Nina (Anie) Szabó Irma (Kitty) és Rontai Boriska (Ella) természetes és kedves játékukkal csak emeltek a darab sikeret. A közönség kitűnően mulatott s folytonos tapsokkal manifesztálta elismerését. Kedden Strausz gyönyörű zenéjü operettje »A furcsa háboru« került szinre csekély számú közönség előtt, Szende Anna (Violetta) bájos énekével és kecses jatékával több izbou zajos elismerésre ragadta a közönséget, ugyszinte Rontat Boriska, ki Elza szerepében ügyeskedett. Beckói igen jő alakításban mutatta be a tulipánt kereskedőt, Elzával való kettős éneket a közönség meg is újrázta. líunfl az ezredest játszta, kinek szép tenorjában gyönyörködtünk. Sziklai a »Melanie« keringő éneklésével nyert tapsokat. A kar es zenekar precíz és összevágó volt, mi f anda karmester kitűnő dirigálásának j volt tulajdonitható. Szerdán »Huszárosan« operette ment mint újdonság. A középes számú közönség mindvégig jól mulatott. Első sorban említjük Szende Annát (Magion) ki üde, csengő hangjavai és eleven kedves játékával sok tapsot aratott. Mellette Rubos (Peppo) érdemel elismerést, ki érces'tenorjával tűnt ki. Békéssy (Kapitány) egy gyönyürü dal eleneklesevel nyert tapsokat. Sziklai az udvarmester szerepében többször megnevettette a közönséget Szilágyi, Füredy, Vágó az" est ^sikerében osztozkodtak. Az operette egy-ket énekszámot kivéve nem sokat £ér. Csütörtökön »A kis alamuszi« operette került előadásra. A nézőtér zsuífolásig megtelt diszes közönséggel és egész estéu át zajos tapsban és elismerésben részesítette a szereplőket, kik egy minden tekintetben sikerült előadást produkáltak. Az r est hősnője Szende Anna i^volt a címszerepben. Elemében volt ugy ének, mint játék dolgában. Zajos taps fogadta minden egyes énekszámát. Méltó partnerje volt Rontat ki a szerpentin táncával tűnt ki. Tisztelői színpadra léptekor gyöuyörü virágcsokorral lepték meg. Sziklay a bárgyú Tom szerepében excellált és egész előadás alatt derültséget keltett, Vágó (Donald) igen ügvesen alakította az amerikai ültetvényest. Említést érdemel még Szabó Irma (Mary) és Kovács (prefét). A zenekar Vanda karmester vezetése alatt a szokott precizitással működött. Pénteken bucsu előadásul és egyszersmind az igazgató pár jutalomjátékául »Bernardő Montilla« kitűnő szinmü került szinre. A közönség ez alkalommal is zsuffolásig megtölté a nézőtért s feltűnő érdeklődessel kisérte az egész előadás menetét. Az igazgató párt szinpadraléptekor virágzápor fogadta azonkívül Komjáthyné részére egy gyönyörű virágcsokor lett atnyujtva. Az est hőse Komjáthy volt, ki a címszerepben művészi játékát ragyogtatta. Meglepett bennünket Füredi tis, ki Ricardó nehéz szerepét igen fenyes sikerrel oldotta meg. Komjáthyné (Ines,) hatásosan játszta kis, de azért nehéz szerepét. Kaczér Nina (Lujza) egyes jeleneteiben igen megható volt. Szilágyi (Gonzalo) Szabó Irma (Júlia) és Kovács (Enrique) méltán osztokodtak a közönség elismerésében. Az előadás végén a közönség számtalanszor hívta a szereplőket a lámpák elé, manifesztálva az érzékeny bucsut s egyszersmind a minél hamarabbi viszontlátást. II KARÜZOLAT jgj A mult hétről. Finita la comediá 1 Még bele sem melegedtünk a szinház látogatásába, már itt hagytak bennünket Thalia pap és papnői és kezdik nyilt erővel Komáromban a nyári színkörben a mesterségüket. az Ő — nem az asszony — legnagyobb megbotránkozására^) — Tehát még az napon ott hagytam a lakásomat, folytatá tovább Béla, s elváltam az ücerciehert s esernyőt küldő özvegy asszonytól. S így, habár ez a princi által költött feleségem még él, én mégis özvegy ember, még pedig özvegy fiatal ember vagyok, mert egy oly lakást vettem ki, a hol nincs özvegy asszony, még házi kisasszony sem, a honnan tehát nem küldhetnek utánnam esernyőt meg iiberciehert. Csak egyre nézve adj most már tanácsot, hogy bizonyítsam be az özvegyi voltomat az öreg Józsi bácsinak, hogy visszavegyen, mert ez ember nélkül nem elhetek. —Hagyd ott a princit s a vele össze^ kötött özvegyseget s — vizitelj a szép özvegyasszonynál. Ez a tanácsom 1 Béla szomorúan ült egy ideig helyén

> merően nézve a tűzbe, mely borszinübbé festette arcát s a mely arcról leolvastam, hogy nincs megelégedve adott feleletemmel. — És ez a kiállhatatlan asszony most sem hagy békében még az omnibuson sem. Szerencsetlen ember, gondoltam magamban, egy szép asszony alkalmatlankodásai, a mik mást örömmel töltenek el, neki kellemetlenek. — Hogy4iogy — kénlém nevetve. — Tegnap egymagam ültem az Andrássy-úttól jövő egyik omnibuson. Kis idő múlva felszáll a szép fiám, hogy igazam van, meg Ő sem tagadja meg tőle a jelzőt) özvegy asszony, karján egy pólyás gyerekkel leüi velem szemben, alig marad ott három percig, midőn hirteien felkelt a gyereket a kezembe nyomja s e szavakkal: —> rögtön jövök — leugrik az omnibusról. Mikor magamhoz tértem, már csak a gyereket láttam kezeim között, őt azonban sehol. A kis poronty nyöszörögni kezdett s a mint a kezecskéivel mozgott, észrevettem, hogy a pólya oldalába egy levél van beszúrva; kiveszem s olvasom, különben itt van olvasd te is : »Kedves Béla ! E gyermeket ide mellékelve adom át önnek. Merem hinni, s bizom önben, mint lovagias férfiban, hogy engem nem fog elárulni ! Remelem, hogy teljesíteni fogja kérésemet ! vigye el a gyermeket, mint találtat a rendőrséghez, s aztán jöjjön el hozzám . . , stb.« . . — Hol van a gyermek ? — kérdem. A lakásomon. — A lakásodon ? És még nem . . . Nem hagyta hogy befejezzem. — S ez az, a mire nézve a második tanácsot kéfem ; mit csináljak a gyerekkel ? kérdezte a leghamisitatlanabb angol flegmával —• Hát vidd el az Istenért a rendőrséghez, te meg menj minél előbb az özv . . E percben egy gondolat villant meg agyamban. — Különben szolgálok egY más tanácscsal is. Add át a gyermeket s a levelet nekem s én ennek árán szerzek neked álcár tiz Józsi bácsi-féle irodát is, sőt visszaszerzem számodra még a Józsi bácsi kegyeit is. Helyben hagyóan intett. — Hát ha áll a gyermek menjünk a gyerekért ! — Adj még két órai gondolkozást időt, s két óra múlva jöjj el hozzám —• szólt s eltávozott. Izgatottan számláltam a percekat s a lehető legpontosabban nyitottam be Bélához. Nem találtam otthon. * * Másnap egy levél várt asztalomon a jó öreg Józsi bácsi irodájából : »Kedves bavátom 1 A , <, . . Béla ur tegnap egy gyermeket hozott hozzám azon utasítással, hogy a nő ellen, ki azt az omnibuson a kezébe nyomta, tegyem meg a kellő lépéseket. Felszólítom Önt is, hogy mindazt, a mi ez ügyben tudomására jutott, velem közölni szíveskedjék ! stb. . . . Szüts József ügyvéd.« Apróra téptem e levelet dühömben s rohantam az özvegy asszonyhoz, hogy meginterviewoljam, de Bélában e modern aszketában ugy megüt ilta a férfi nemet, hogy engem sem akart fogadni, Midőn kifelé tántorogtam a kapuajtón ép találkoztam Bélával, a kit »derék tette« miatt özvegynek ismert el a jó öreg Józsi bácsi s visszafogadott kegyeibe, messziről kiáltottam feléje.. — Oh te sz . . . . pardon, csacsi, (még az előbbi titulust is soknak tartottam neki), nem hiába vagy QZVCgy fiatal mir ber ! / /