Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-05-19 / 21. szám

iS95- május 19. PÁPAI KÖZLÖNY 3(Olvassa a közgyűlési határozatot.) Ezzel Pápa város képviselőtestületének általam imént felolvasott határozatát, kihirdetettnek nyilvánítom. most a midőn városi tanácsnkk megbízásából nekem jutott a szerencse, hogy ezen utca nevét jelző táblát a n. é. közönség használatába átadjam, hulljon le a lepel e tábláról (lehull) és hirdesse mindeneknek' hogy Pápa városa igy tiszteli, igy becsüli meg fiat es jótevőiét, igy örökiti meg nevét és emiekét, a ki nevét jótéteményeivel már eddig is e város történetebe cs e város lakosságának szivébe kitörölhetlen örök betűkkel bevéste : Élj en lovag Zimmermann János ur városunk nemeslelkü lovagias jótevője ' A főjegyző nagyhatású beszédje után, melyet a jelenlevők többször sza kitottak meg éljenzéssel, Gyúr át z Ferencz ev. lelkész lépett az emelvényre és a tőle megszokott szónoki hévvel tartotta meg az ünnepi beszédet-. A zajos éljenzéssel kisért beszéd után a ref. főiskolai énekkara a »Hymnus«t énekelte, mire a z ünnepély véget ért. A városi tanács az ünnepélyre lovag Zimmermann Jánost is meghívta, de ö közbejött akadályok miatt kénytelen volt lemondani az ünnepély részvételéről. jA városi tanácshoz intézett levelében azonban a kitüntetésért a leghálásabb köszönetét nyilváníto

!*a

t Kívánjuk, hogy Pápa városának több ily szülöttje akadjon s legyen alkalma az ily ünnepélyek megtarására, Művészi hangverseny. — 1895. május 12. —• A pápai Jókai zenekar.! egy minden tekintetben fétisei sikerű hangversenyt rendezeti mult vasárnap a városi színházban. A színház nézőtere ez alkalommal szinüitig megtelt díszes és válogatott közönséggel s a mflsor minden eo-yes pontjánál frenetikus taps és tetszésnyilvánítással adózott a közreműködők mindegjikéntik. A műsor igen változatos voit s minden szamot jelesen, művészileg adtuk ei<\ ugy hogy íu összes szereplők feltétlenül dicséretet érdemelnek. Feszüli kíváncsisággal várta közönségünk Domitrovich Eivira a müncheni operaénekesnőnek felléptét, kinek tüneményszerű hangját legenda,hir előzte meg A közönség várakozásában nem csalódott, mert áhítattal és csodálattal halig tit-t a kitűnő művésznő énekét, mellyel valósággal elragadta és bámulatba ejtette a jelenvoltakat. Az estélyt a Jókai kör ze nekara nyitotta inog, előadva a „Bűvös vadász" cimfl d^lmű „Nyitányai. Nem kell hosszasan dicsérgetni ezt a derék zenekart s annak jeles tagjait ; ismeri őket és Játékukat, a közönség, hisz nem első izbun remekeltek. Játékuk most is ín&pras zinvon.don állott s a közönség szívesen hallgatta őket és tapssal fejezte ki elismerését. Az estély fénypontja Domitrovich Elvira vendégművésznő ém

jke volt; ki Constance nagy áriáját énekelte Mozart .Szöktetés a serailből" cz. operájából. A niíiv,'sz:iőt s/inp.draléptekor közönsé gűnk zajos tapsokkal és a rendezéség díszes babérkoszorúval fogadta. Énekérői csak azt mondhatjuk, hogy ilyen fenome* nális hangot nem oly hamar élvez a pápai publikum. Tiszta, csengő, erőteljes, tömör sopnin hanp:, méhben a drámai erő is megnyila kőzik és a melyet mű* vészi iskolázottságával ór biztossággal párosít* Trillái a legmagasabb registerhen mozgó finnl i valóságos meglepetést keltetlek. Tap^tetszés követte a művésznő énekét, többs/ör hívták "a lámpák elé, végre a művésznő programmon kívül Raff egy magyar népdalát énekelte, ugyanily hutást keltve. A művésznőt Kiss József kísérte zongorán s el kell ismerni, hogy szerencsés volt a választás. Ezután Brandl János piszton művészt hullottuk, kí A zenekar kísérete mellett játszotta sólóját „A pásztor kunyhója* című dalművéből ; nagyvirtuozitással. Ezt követte Forstmeyer R. gordonkaművész fellépte, ki Groltermaun nagy látta, hogy egymaga nem képes éleszteni a lángot, segitsegere meg nem jön az, akinek jönni kellene . . . csoda-e, ha már gondolatban bünt követett el. Észre sem vette, hogy a gyermekeket keresztül vezetik a szobán. Nem hallotta a cseléd kérdését. Csak nézett mereven a lámpa izzó lángjába. Arcza sápadt volt, szájszélei idegesen vonaglottak. Lelkében csodálatos átalakulást érzett. Mintha sejtette volna a bűnt, mit elkövetni akar, de még sem tudta elhinni, hogy az bűn. Künn dühöngött a vihar. A szét megrázta az ablakokat és a másik szobában nagy robajjal vágódott be egy nyitva felejtett ajtó. Felrezzent. Első pillantása a képre eSett Ugy vélte, hogy az arcz már nem mosolyog, sőt ellenkezzleg, csak a mindig szelídnek látszó kék szemek most megvetően néznenek reá. Idegesen fordított hátat. Határozott. Elmegy Gézához, Egy pillanatra eszébe jutottak a gyer« ttiekék. De azoknak apró kedveskedéseit hiael^ésnek vélte, mire apjuk tanította be» Most máf nem is tudta mit cselekszik, a gondolatok annyira uralkodtak lelkén, hogy önkéntelenül, akaratlanul tett mindent. A szerencsétlen asszony azt hitte, hogy az az arczkép üldözi, kergeti innen, mint jogtalan bitorlót. Meleg nagykendőt tett a lejére, s megindult kifelé. A gyermekszoba küszöbén, melyen ke^ resztül kellett mennie, hogy a szabadba jusson, megdöbbenve állott meg. Az agyban térdepelt a nagyobbik fiu. Aranyszőke haja mint glória környezte kis fejét. Parányi ujjait imára kulcsolva, gagyogta el az Ur imáját. — ... és ne vigy minket a kísértetbe . . . őrangyalom vigyázz én reám és az én uj mamámra , . . Ámen ! Az uj asszony lelkén egy pillanat alatt végigfutott a fénysugár. Most már tudta, mit akart tenni. Odarohant a gyermekhez átölelte és zokogva borult a kis ágyra . . . „Cello Göncért"jót játszotta. Örülünk, hogy megismerkedtünk e művésszel, aki nemcsak a vidéken, hanem a főváros köreiben is sok babért szerzett már gordonkajátékávJ. Kitűnfí technika, remek, elegáns játéka méltóvá teszi a művész elnevezésre. A közönség szűnni nem akaró tapsa után még egy d. rabbal toldotta meg a műsort. A kitűnő zongora kisoretélen Kiss Jázsefnek volt része. Ezután ismét. Domitroviehné lépett a színpadra. Az első fellépténél a drámai énekesnőt láttuk, Rosína áriájában a „Sevillai borbély" e. operából a koloratur énekesnőt csodáltuk. Különösen nagy hatást ért el, mikor a legfelsőbb akkordokban, a legnagyobb könnyűséggel képes volt, úgyszólván lélekzet nélkűí, percekig kitartóan énekelni : Tomboló taps követte a művésznő énekét, mire ráadásul egy magyar dalt énekelt. A közönség ezttán Gáty ZoUán hegedűn,) Forstmeyer Rezső (sordon kán) és Kiss .József (Zongorán) Hűmmel „Trio" előadásában gyönyörködött. A részleteket finoman müancirozó, bravúros technikával előadott „Tiiót" a közönség élvezettel hallgatta végig es zajos tetszéssel fejezte ki elösmerését a közreműködőknek. Az estélyt a „Millenium négyes" ellejtése zárla be, melyet Kemény Gyula a táncmesterek nestora szerzett és tanított be 12 növendékével és pedig névszerint ; B'arkas Gizella, Halász Irén, Horváth Róza, Jámbor Terézia, Pikkel Emilia, Stern Rezsina, és Adorján Gyula, Demény Gyula, Domonkos Géza, Liszbauer Antal, Mohácsy János, Pákozdy Zsigmond. A magyar jelmezben előadott tánc gyönyörű látványt nyújtott a közönségnek, miről a megujuló és zajos taps fényes bizonyítékot szolgáltatott. A tánchoz a zenét a Jókai kör zenekara szolgáltatta, mit Kemény Béla igen ügyesen szerzett ós Gáthy Zoltán masteriesen alkalmazott zenekarra. Az estély után a jelenlevők legnagyobb része a művészek tiszteletére rendezett társasvacsorára gyűlt egybe a Jókai kör helyiségbe, hol kedélyes ós vidám kedélyhangulatban éjfél utáni 1 óráig toltak együtt. A midőn gratulálunk a Jókai kör zenekarának a fényes sikerű hangversenyhez, egyszersmind reméljük, hogy nemsokára a másában fogunk majd gyönyörködni. Városi közgyűlés. •— 1895, május 18. — Csekély érdeklődés mellett folyt le a tegnapi napon megtartott képviselőtestületi közgyűlés. A Kepviselők gyér számban jelentek meg és a napirenden levő tárgysorozat egymásutáni »tudomás véteklel lettek tárgyalva* Napirend előtt LŐVIJ dr. interpellálta a polgármestert a vízvezeték ügyében ugyszinte az építési szabályrendelet elkészítése végett. A polgármester kijelentette, hogy mindkét ügyben már a legközelebb megtétettnek a szükséges intézkedesek, mely kijelentést a közgyűlés is tudómásul vette. BdrthaíOS képviselő bejelentett indítványa, hogy a Németh István féle telek megvétele végett egy 30 napos közgyűlés