Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-05-12 / 20. szám

IS95- MÁJUS 12. 3. fogatok hosszú sora a legnagyobb rendben indulhatott el a pályaudvarról. A menet hosszúságáról és impozánsságáról fogalmat nyújthat az, hogy több mint 150 kocsi vett részt benne, köztük 18 négyes fogat. Mikor a bandérium a Városhoz ért eldördült az első üdvlövés, melyet aztán még számos mozsárdurranas követett. A házak gyönyörűen voltak diszitve, lobogókkal. A házak ablakaiból a hölgyek fejei kandikáltak ki és kendők lobogtatásával fogadták a menetet. Lelkes éljenzés közepette vonult be a főispán a megyeház elé, hol Véghely Dezső alispán mondott üdvözlő beszédet. Alig hangzott el a szivből jött szavak után a közönség szűnni nem akaró éljene, azonnal megcsendült a főispán rokonszenves hangja, melyben hálás köszönetet mondott a fényes ovációért. A főispán ezután többeket megszólítással illetett meg s a megyeházazával szomszédos lakásába kisértetett el. A megye-bál. A vármegyeház nagytermében este 9 órakor fényes bál rendeztetett a főispán tiszteletére. A terem zsuffolásig megtelt a vármegye szépeivel, szamottevő intelligenűaval és a szomszédos vármegyék küldöttségeivel. A főispán tiz óra után érkezett meg a bálba Fenyvessy orsz. képviselő és Néger Ágoston apátplébános kíséretében és szívélyes társalgásba bocsájtkozott a megjelentek többjével. A vármegye ifjúsága vidám kedélyhangufat és fesztelen jókedvben jarta a tancokat, melyhez a zenét Kis Jancsi elősmert cigányprímás zenekara szolgáltatta. Az első négyest óo pár táncolta. Városunkból a következő hölgyek vettek részt a bálban : Sült Józseíné, Weber Rezsőné, Kerényi Andorné, Berger Anna, Barthalos Olga és Weber Olga. A bál reggeli 5 óráig tartott. Disz-közgyülés, Hétfőn volt a fénypontja a jubiláris ünnepségnek. Reggel 9 órakor volt a díszközgyűlés, mely alkalomból a megyeház nagyterme igazán szép látványt nyújtott. A szomszédos vármegyék küldöttségei - - Sopronból: Simon Ödön főispán, Bakii Fndre alispán, Hajas Antal t. ügyész. Komáromból: Sárközy Aurél főispán, Giczy Dénes alispán, Tdtray József polgármester. Tolnából : Smoncsics alispán. Fehérvárról: Cziruhy Antal gr. Meszlény Pál, Seidl Lajos főkapitány. Győrből; Szily Zoltán és Fiiggy Ágoston és a megyebeli előkelőségek, valamennyien díszmagyar ruhában, ugyszinte a karzatokon levő elegáns hölgyközönség valóban festői képet nyújtottak a szemlélőnek. A gyűlést Véghely Dezső alispán nyitotta meg és miután ösmertette a gyűlés egyedüli tárgyát, Vajda Ödön íárcj apát lendületes beszédben indítványozta, hogy a főispán 10 évi működésének emlékét jegyzőkönyvben örökítse meg a vármegye s egyúttal arcképét festesse meg a megyei székház tanácskozási terme számára. A zajos lelkesedéssel fogadott indítvány után az alispán javaslata folytán Vajda Ödön vezetése alatt egy küldöttség ment a főispánért, ki néhány perc múlva meg is jeient s kit dörgő éljennel fogadtak. Kolozsváry József megyei főjegyző nagy tetszéssel fogadott beszéddel üdvözölte a főispánt, mire a főispán a következőkben válaszolt : Tekintetes törvényhatósági kőzgyülé s ! Mélyen tisztelt uraim ! Egesz eletemre, sőt családomra nézve is emlekezctes lesz a mai nap m. t. uraim. Mert alig lehet a kozeiet igenytelen polgarara megtisztelőbb valami, mintha egy varmegye, s pedig eppen szép hazank oly törtenetdus előkelő megyéje mint Veszprémvármegyeje, törvenyben gyökerezett jogával elve, csak a végett tart es rendel el közgyűlést, hogy azon főispánjának tiz eves jubileumát meg ünnepelje. Ha van valami, a mi e kitüntetést még fenyesebbe es előttem becsesebbe teszi, ez az. hogy Veszprem varmegye e kozgyülésere — megyei elfoglaltságuk dacára — a szomszedvarmegyek is képviseltettek magukat. Halas koszonetem első szava melyen tisztelt vendegeinke, a kiknek midőn szives megjelenesükert koszonetet mondok, kerem őket, *adnak at derek vármegyeiknek, szép Dunántulunk oly előkelő onkormanyzati testületeinek, kiküldőiknek hódolatteljes üdvözletemet. De hadd íejezzem ki hálás köszönetemet az en saját vármegyeimnek is, a mely erdemem felett kitüntet most tiz ev utan. És ha e tiz evre most visszapillantok, nagyon jól tudtam, es ezzel tisztaban volt a kormány es e vármegye, hogy Esterházy Móricban, mint főispánban nem bürokratat íog talalui, a ki irodai orák megtartásaban leli fótevekenységét, de találni fog olyant a ki megtartja azt, a mit székfoglaló beszédeben tiz evvel ezelőtt igért. Akkor azt mondottam, hogy működésemben csak egy parancs lesz előttem, hazam törvényei szerint, megyem statutumai szerint, kormányozni e varmegyét; tisztelni és mások által is tiszteletben tartatni hazam alkotmanyat és annak minden közszabadsagi intézményéit. Az a vád nem érhetett es nem is erhet, hogy egy perezre is kerékkötője lettem volna az önkormányzat működésenek, hogy egy perezre is megbenitója lettem volna e teremben a szólás szabadságnak, hogy egy pillanatig is elfogult lettem volna bármelyik vallás, vagy bármelyik társadalmi osztály igaz erdekeivel szemben, nem erhet a vád, hogy a politikában is valaha visszaeitem volna a főispáni hatalommal és meggyőződesemet bárkire is rea erőszakolni igyekeztem volna. Meglehet, hogy ezen felfogasomnak is része volt abban, hogy Veszprem varmegyei azon megyek köze sorozhatjuk, melyekben a politikailag legváisagosabb időkben is a megye terme soha sem volt szinhelye sem a pártharcok, sem a vallási villongások elfajulásának. A lefolyt tiz év alatt is Veszprém megye magasan kiemelkedett őseitől örökölt hazafiúi erényeinek gyakorlásával; ügybuzgóság, az elterő vélemények és meggyőződesek tiszteletben tartása, ' hazaszeretet és szűkebb hazánk iránti rajongás jellemeztek. Nem keteikedem benne, hogy ez ősi erényeket a jövőben is gyakorolna fogja e nemes vármegye, s ha eljön az ideje, hogy kormányunk es parlamentünk a vármegyék reformját is megkezdheti, a mely retorm igenytelen vélemenyem szerint az igazi önkormányzatnak csak előnyére fog valhatni, Veszprem vármegye tanusagot fog tenni arról, hogy földjet egy érett és onsorsát maga is elintézni biro nep lakja, a mely saját helyi erdekeit mindenkor összhangba tudja hozni az allam magasabb erdekeivel es a mely a kormánynak intencióit, törekvéseit a hazafisag igazságos mertekevei fogja mindenkoron mérlegelni. Tiz évvel ezelőtt is azt vallottam, m. t. uraim, hogy az állam csak ugy lehet erős és egeszséges, ha az allamelet többi organuma is erős, egeszséges. És ma is azt tartom, hogy mig egyfelől meg kell adni az államnak azt a hatalmat, a mire ennek nagy és fontos missziójának betöltésere okvetlenül szükségé van, addig másfelől a varmegyek önkormanyzatat oiykep kell szervezni, hogv benne es általa magyar nemzet állampolgárai öntevekenysegre, a tisztviselői karnak buzgó támogatásara es e nemzeti feladatoknak szűkebb körben, saját otthonunkban való hű betöltesere serkentessenek. E hivatás és feladatkör legnehezebb resze mindig a megye tisztviselői karán fog nyugodni. És jol esik e helyről konstatálnom, hogy a lefolyt tiz ev alatt Veszprém vármegye tiszti kara méltó volt a megye közönségének megtisztelő bizalmara, a mely nem ketlem, a közelgő restauració alkalmaból is újból fenyesen íog ily irányban nyilvánulni. Fogadja Veszprémmegye tisztikara es élükön tisztelt baratom, a Nagysagos alispan ur, valamint az imént szonokolt tisztelt főjegyző ur fáradságos ugybuzgóságukert es lelkiismeretes tevékenysegükert az en köszönetemet is. És ezzel m. t. közgyűlés, meg egyszer mondok halas köszönetet az engem a mai napon ert valóban kitüntető figyelemért; köszönetet mondok azért a közgyűlési határozatért, a melyben, mint most ertesülók, csekelységemet e varmegye gyülesterme számara arckepemben megorökiteni méltóztattak. Legyenek meggyőződve, m„ t. közgyűlés, hogy akár itt lesz, akár nem lesz arcképem e teremben s ha a körülményék nem találnának később engem sem e helyen ; én erre a teremre, a lefolyt tiz év annyi érdekes és tiszteletremeltó közgyűléseire, a hazaszeretet es a közügyek iránti nemes lelkesedes ez örök péidaira, a közgyüiesnek előttem mindig kedves, derék alakjaira, megyenk kiváló oszlopaira, önkormányzatunk derék képviselőire, barataim es jóakaróimra es a mai szép ünnepre életem vegeig mindig kegyelettel fogok visszaemlékezni és Veszpremmegye iránt erzett hálámat és önzetlen ragaszkodásomat utódaimnak is, egesz nemzetsegemnek emlekezetébe vésem. Isten áldása legyen Veszprémmegyén, lakóin és unnepeben részt vett illusztris vendégein. A nagy lelkesedéssel fogadott főispáni beszéd után Fiáth Pál br. mondott köszönetet a vidéki, törvényhatóságok küldötteinek, mi jegyzőkönyvben is lesz megörökítve. Te Deum. A díszközgyűlés után az összes jelenvoltak a székesegyházba vonultak, hol Huniig Károly báró, megyés püspök celebrálta az ünnepi zenés misét fényes segédlettel. A templomba vonulás és kivonulás impozáns látványt nyújtott. A sok díszruhás alak elvonulása, követve az ünnepiesen öltözött bizottsági tagok, a