Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.
1893-03-05 / 10. szám
IO. SZAM. PAPAI KÖZLÖNY 1893. MÁRCZIUS 5. szerződést a gazd. tanács jóváhagyta az igazgató tanács határozata van még csak függőbe. Páli Zsigmond. Nem ért egyet a pápaikkal. Nincs czélja a memorandumnak. Nem lát ellenfélt, ki ellen védekezni kell, csak Komáromban van néhány ember, ki ezen mozgalom előidézője. Ajánlja, kijelenteni, hogy ezen mozgalom figyelembe sem vétetik. Kórmendy Sándor. Már a kegyelet tekintetéből is elitéli a mozgalmat, nem szabad ezen kegyeletet a kalmár érdekkel egybefüzni. A memorandum hive. Horváth előadó : Nem tartja elégségesnek az emlékiratot hanem ragaszkodik még indítványához is. Yéghely Dezső : Közvetítő indítványt tesz ; és pedig egy szűkebb körű bizottságot kér megbízni, mely a memorandum és indítvány ügyében fog határozni. Horváth József, Baráth Ferenc és Barthalos felszólalásai után kik a memorandum jó előre való készítését és az indítvány beadását ajánlják, következett Báty Zsigmond indítványa, hogy a memorandum csak az egyház kerü" letekhez tájékozás végett, a határozat 1 javaslat pedig az egyház kerületi gyűléshez adassék, általános helyesléssel fogadtatott. Megválasztatott 15 tagu bizottság mely a memorandum és a határozati javaslat készítésével bízatott meg, s annak ideje korán való szétküldése és beadása határozottá vak. Ezek után a gyűlés a két elnök zajos éljenzése között feloszlott. a mutatót — hiszen igy könnyebb lesz megbocsátani, igy nem lesz a bün oly nagy vétek. Óvatosan mint rosz ftu, lép be a férj, csendesen felve nehogy fölköltse asszonyát a hű gondos feleséget — de a mint meglátja könnybe lábbadt szemekkel bánatos s a virrasztástól megtört halvány hitveset maga előtt — megittasul, örült képek tánczolnak szemei előtt, látja embertelenségét egész nagyságában, hűtlenséget a maga borzaszto valójaban, önkénytelenül megbántott asszonyanak lábai elé borul, zokog, sir mint gyermek . . . fuldoklástöl lihegő kebleböl megszakított szavak törnek fel . . . bocsáss meg , . . édes . . . bocsáss meg . . . soha, soha ... Az asszony szintén vele sir, vele zokog, hevesen ölébe kapja és megrázza a rossz fejet gyöngén, szeretettel, — de csókjaiban füröszti a szép fejet és megbocsát. Mit tehetett, szerelme győzedelmeskedett, a visszagondolt mult gyönyörei tárt karokkal kínálkoztak, hiszen férje ott zokog s kér lábánál, szerelme ujja szület.k, mit tehet megbocsát. Mert szerette nagyon, szerette rajongással. A gyáva férfi fölemelkedik, karjaiba zárja hitvesét, boldog nagyon boldog, de azért újra fog ilyen jelenetet inscenálni, a gyáva úszik az árral — mert nagyon gyáva. Es az asszony a hű szerető feleség újra és újra megbocsát, mert szeret ész nélkül, mint egy asszony, szerelme mély, véghetetlen. Műkedvelő előadás. A pápai leány-egylet mult szombaton tartotta meg a színházban műkedvelői előadását. Thalia vándor pap és papnőit — a kik városunkból rendesen csalódott szívvel, tört reményekkel és üres zsebekkel vonulnak el enyhébb éghajlat alá — ugyancsak megsáppasztotta volna az irigység, ha bepillanthattak volna az nap a színház nézőterére. A színház ugyanis, mely színi évadok alatt rendesen kongani szokott az j ürességtől, a mondott nap estéjén anynyira zsúfolva volt közönséggel, hogy a legöregebb habitüék se emlékeznék reá, hogy szinielőadáson ekkora közönséget láttak volna valaha. Már hetekkel ezelőtt le voltak foglalva az összes helyek, s csak rendőri engedélylyel lettek még helyek rögtönözve. Pedig csak műkedvelői előadás volt soron. A pápai leányegylet elnöksége rendezte, s oly impozáns volt az érdeklődés, hogy eltekintve a tekintélyes anyagi hasznot, az erkölcsi siker azt jóval fölülmulta. Az előadás »A c s á b i t á s« Rózsa Miklós regényes tündéri színjátékával vette kezdetét. A darabban gyermekek szerepeltek, kik szerepeiket oly precise s oly szinpadi otthoniassággal oldották meg, mit routinirozott színészektől sem várhattunk volna jobban. A közönség a fiatal dilletánsonkat frenetikus tapssal jutatalmazta meg. Ezt követte »Házassági ajánlat« magánjelenet előadva K i s Tivadar ur által Kis Tivadar már annyiszor bizonyította be szinpadi routinirtságát és előadói képességét, hogy közönségünk csak hagyományos szokását követi, midőn őt ugy megjelenésénél, mint nyilt jelenetekben zajos elismerésével tünteté ki. Ez alkalommal is csak tetézte rokonszenves megjelenésével és humoros előadásával az irányában minden alkalommal kifejezésre jutó elismerést. Befejezésül »C h a s s é - c r o i s é« Fournier és Mayer egy felvonásos vígjátéka adatott elő. Ily művészi felfogással s igy betanulva alig volt még e szellemes kis vígjáték előadva mint ez alkalommal. Mint az a bizonyos folyóvíz, ugy csörgedezett le minden mondat a szereplők ajkairól, a kik talán álmukban is szerepeiket suttogták hetek óta. Különös dicséretet érdemel B ar 0 n Janka k. a. (Eliz) ki olyan élethűen ábrázolta a nevelő intézetből hazakerült fiatal leányt, hogy méltó volt azon taps és tetszésnyilvánításokra, mellyekkel közönségünk őt illete. Eleven és fürge játéka, ugyszinte a fordulatok ügyes jelenetezése bármely jóhirnévnek örvendő naiváéval vetekedhetett volna. Nem csoda, hogy Vörös János (Pál) midőn megpillantotta, belé szeretett. Össze is illettek. Vörös csinos megjelenése és áttérzett szerepének ügyes megoldásával nemcsak Elizre, de a közönségre is megtette a hatását s rövid egy felvonás után egymásé lett a közönség helyeslő tapsai között az ügyes pár. Oesterreicher Regina k. a. (Valleray) igen ügyesen fogta fel szerepét. Biztosan mozgott a színpadon s a fiatal mama szerepét művészi sikerrel oldotta meg. F ö 1 d v á r y Jenő (Dauglars) mulatságos és komikus szerepét színészhez illő ügyességgel és hatással játszotta.. Jóizü komikumának közönségünk sokat nevetett. Tauss Rózák. a. (Rosette) ügyes és virgonc szobaleány volt. Az előadás sikerének oroszlán része azonban Rosenthal Franciska úrnőt illeti meg, ki fáradságot, vesződséget nem ismerve, nagy szeretettel és türelemmel tanította be a gyermekeket és rendezte az előadást. Elösmerést érdemel még Kis József zenetanár ur, ki az énekrészletek betanításával fáradozott, s igy részese is azon elismerésnek, mellyel a közönség a színdarabot illette. A darabhoz irt zene saját szerzeménye. Annak fülbemászó ének részletei a szerző fényes zenei tehetségére vall. A szintérnek görög tűzzel való megvilágítását Brenn e r Ferencz ur mesteriesen oldotta meg. Az előadás után a közönség túlnyomó része a Griff szálloda nagytermében gyülekezett, hol a fiatalság nem sokat teketóriázott, hanem táncra perdült. A négyeseket 30 pár táncolta. A tánczmulatság fényesen sikerült. Fesztelen jókedvben reggeli 4 óráig volt együtt a díszes társaság. A közönség meg lehetett elégedve az est sikerével, a leány egylet elnöksége pedig büszke lehet ugy az erkölcsi mint az anyagi eredményre. Baross-szobor. — A ker. keresk. és iparkamarához érkezett adományok kimutatása. — A győri keresk. és iparkamara a közvetlenül hozzá beérkezett adományokból eddig hirlapilag nyugtazot 2240 frt 84 krajcár. Ujabban beérkeztek : Singer M. W. gyüjtőivén 2 frt 80 kr. Niedermann József az esztergomi ipartestület gyüjtőivén 50 frt már nyugtázva lett) 1 frt — kr. A »Győri Hirlap» gyüjtőivén 20 fr 50 kr, Hauzer György 2 frt — kr. Schmidt János 5 frt — kr. Wirthl Antal 5 frt — kr. Dr. Kautz Gusztáz 10 frt — kr. Neubauer Károly és fia cég 5 fr — frt. Jankovits Ferenc gyüjtőivén 28 fr — kr. Tóth Mari nőiparisk. igzt. 2 fr — kr. Neumann I. és társa czég gyüjtőivén 1 jrt — kr,