Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-02-12 / 7. szám

annyi jövedelmet, mely a bekövetkezendő szűk esztendőkre is juttuson valamit. Tudvalevőleg a gazda jó erőben levő szőlője termését fokozhatja. Fokozhatja a metszéssel. A rövid vagy kopasz metszés kevés a reámetszés több, a szálmetszés vagy lugosmüvelés legnagyobb termést ad. Azért tehát a gazda szőlőjét jól fel­fogott érdekében okos észszel megfontolva metszesse. Az erős, jó karban, sik terü­leten levő szőlő többet elbir mint a hegyi szőlő. Tehát azt jobban, erősebben lehet reá vágni, metszeni ; ellenben a hegyen levő pláne csekély erőben lévő szőlőt nem szabad erőltetni ; mert hoz ugyan fürtöket, de nem lesz köszönet benne. Azok kemény, apró bogyójuak lesznek. Első tanácsunk az, mig lehet fokoz* zák jövedelmüket. A második tanács az, hogy ha fii­loxerától menten vannak, ne vigyék be meguk a phylloxerát, mert ha csak 1—2 óvig is tovább kibírják tartani, az már magában nagy áldás. Filloxerát pedig bevihetik leginkább más vidékiől importált szőlővesszőkkel. Igaz ugyan, hogy a kormány e te­kintetben szigorú rendszabályokat állapí­tott meg ; de hát az csak papiroson levő nyomdafesték marad, ha a közönség maga uem érvényesíti azokat. Mert a filloxera nemcsak vasúton vagy tengelyen közlekedik, eljut az más­fóleképen is. Elég ha valaki egy pár szál ojtványt mutatvány kedvéért, vagy egy pár szál sima vesszőt szerez. Roppant szaporaságával rövid idő alatt nagy tért %glal el. Ezelőtt évekkel a szakfórfiak aján­ik, hogy miként kell a szőlőtő közé .^erikái vesszőket ültetni. Sőt rajzban is megjelent. Azt hiszem olvasóink közül számosan emlékeznek említett rajzra, aján­latra ; manapság ha uiegkórdeznők az illető különben kitűnő szakfórfiut az akkoii javaslata iránt : ma már ő is más nézetben volna. Ott ahol filloxera nincsen, ismétlem nem kell bevinni a filloxerát. Ahol pedig már fellépett, ott az olyan okoskodásnak, hogy közéje amerikai vessző ültettessék nincs értelme. Azt ki kell vágni ; ha vau pénz meg kell fordítani, ha kevés a pénz kevésbé fordítani s újonnan ültetni. Punktum ! Az uj szőlőszet terén minden böl­cselkedés felesleges. Egyszerű mesterké­letlen gondolkozás vezet eredményre. A harmadik tanács az, ha a filloxera fellép s a főid nem erősen kötött, ott a s^eukéneggel kell eljárd. Én a szénkónegnek uj ültetéseknél nem vagyok barátja. Nevetségesnek tartom ha valaki azért ültet, mert majd szónkóne­fezni fog. De hát sok féle bogara van az Istennek. Azután meg amennyi fő, annyiféleképen lehet vele gondolkozni. De amint nem látom észszerűnek azt, hogy valaki azért ültessen, hogy azt szén­kéneggel tartsa fel, épen oly okos dolog­nak tartom, ha a gazda szőlőjót legalább egy pár óvig megmenti, Azért akik nem ösmerik az uj szőlő-lulturát, azok nem tudják becsülni a még meglévő szőlőt sem. Csak egy-két évig fentartani s az már magában nagy nyereség, különösen most midőn a hor értékesebb anyag. A szónkóneg kavicsos, homokos vagy egyébként laza földben biztos filloxeraölő szer, s ha még hozzá a szőlőt meg is trágyáztatjuk, akkor életét tovább huz­hatjuk. Ha a gazdának ily talajú szőlője van, forduljon a szénkéneghez. Hogy az­zal miként kell elbánni, jövőre elmond­juk. S ha egyszer dicsérendőén elhatá­rozta magát szőlőjének szónkéneggel le­endő fentart^sára, akkor ne metsze reá tulerősen szőlőjét. De ha szőlője erősen kötött fekete vagy vörös stb. agyag, ott a szénkéueg­gel kísérletet tenni felesleges. Ott a ki­adás szintén meglesz, de eredmény nél­kül. Ilyen szőlőre szolgáljon azon fennebi tanácsúak, hogy azt reá kell metszeni, mert élte napjai ugy is megszámlálvák. Baross-szobor. — A kerületi keresked. ós iparkanarahoz érkezett adumanyok kimutatása. ­A győri keresked. ós iparkamara a köz­vetlenül hozzá beérkezett adományokból ed­dig hirlapilag nyugtázott 2986 frt 54 kr. Ujabban beérkeztek : A várpalotai takarékpénzt. 10 frt — kr. A rátótiplebánia-hiv- gyüjtőiv. 1 „ 20 kr. Roseuberg Adolf kültag 16 „ — „ A „Tatatóvárosi Híradó" szerk. 2 „ — „ Sumbzky Antal könyei pleb. 1 „ — „ Hajnal József postatiszt Győr 2 „ — „ A kisbéri plébánia-hív gyivón 3 s 30 „ Kitzinger József Eszter gom „ 7 „ — „ összesen 3077 frt 4 kr Ezen összegek beérkeztét kerületünk hír­lapjaiban ezennel nyilvánosan nyugtázzuk. Győr, 1893. febr. 4. A ker. keresked. ós iparkamara nevében : lerfy Antal s. k. elnök. Szávay Gyula s. k. titkár. ZHS aiczclat. A mult hétről. Két egyén van Pápán, kivel nem szí­vesen találkozom. Az egyik a szabém, a másik Móricz a szedőgyerek. A szabómat csak hitegetem egyik hétről a másikra s jósá­vére appelláíva valahogy csak megnyugszik s türelemmel várja az ígért terminust, de a Móricz gyereknek liiába mondom, hogy majd holnap adok kéziratot, mint a piócza ugy ragad, uem mozdul ki szobámból addig, mig hozzá uem fogok az íráshoz. Ösmeri már természetemet, ha neki ülök az íráshoz, ugy adddig fel nem állok az íróasztaltól mig el ntm végzem a meg­kezdett közleményt. A bét közepéig még csak enged szu­szogni, de már pénteken lépten nyomom­ban van. Minden ki van szedve, csak a karezo­lutot tessék megírni! Jól vau 1 Majd holnap reggel jer el érte. tíz nála az ultimátum. Jól tudom mi vár reám holnap reggel, ha nincs karczolat Igy jártam ezen a héten is. Minden ki v >lt szedve csak a karczolat és hírek hiá­nyoztak. De hát miről is írjak karczolatot ? Farsang van s nincs théma miről karczolatot irui. Az önképzőkör estélyről nem irhatok karczolatot, hisz akkor a megjelent három leány aprehendál meg reám. A jégpályáról sem irhatok, hisz ott már a csolnaká­zók Ülik diadalukat. Kétségbeesésemben az aszfalt járda ju­tott eszembe, Ut csak akad majd thema a miről karczolatot lehet irni. A mint kiértem a járdára, szemközt találtam magamat a ka­szinó épülettel. Esto volt. A termek már ki voltak világítva. Nagyszerű eszme vilknt meg agyamba. Megírom karczolatba a ka­szinót. Felmentem a Griff szálloda egyik szobájába, hogy átlássam a kaszinó terem bel­sejét, de ugy látszik a sors üldöz, mig felér­keztem a szobába a kaszinó ablakait az a szerencsétlen szolga befüggönyözte. Visszatértem az aszfaltra elhatároztam, ha törik szakad karczolatot kell írnom. Előt­tem láttam már a szedőgyereket midőn reg­gel „verschmitzt* arczávaí kéri a kéziratot, ezen visio befolyása alatt indultam az aszfal­tot kerülgetni. Alig fordultam egy-kettőt gondolkodva thémám felett, ösmerős hangok keltik fel figyelmemet. Régi ösmerosök, da most már gyér látogatói az aezfaituak. Mentő angyalokként fogadtam őket, kik arra vannak kiküldve, hogy egy eszmehiányba szenvedő karoolat írónak thémával szolgál­janak. S tényleg ugy is történt. Hagytam őket defilirozni egy párszor fel s alá, mig végre a mamák háta mögé kerülve, igy hallgattam meg érdekes beszélgetésüket. A jelmez estélyről folyt a társalgás. Egyik a másik jelmezét dicsérgette, csak a színek iránt nem tudtak megogyezni. Az elol­füző dereirak lettek egyhangúlag elfogadva. Nem mertem közelükbe menni, mert akkor fin de causeiie lett volna, pedig a le­ányok gyoisabban mentek mint a mamák s én alig-alig vehettem ki egy-egy részletet a/ érdekes jelmezek összeállításából. Cselhez folyamodtam. Vorpostnak tola­kodtam előre, de nem sikerült a már egyszer véghez vitt taktikára. Megszűnt az értekezés s lassú nevetéssel adták tudtomra, hogy „ös­merűnk már szép maszk." Még egyszer a sarok fordulónál meg­próbáltam a rückvárts konzentrirungot, de ez sem sikerült. Megszűnt a fuvalom és mosolygott a fájdalom ! Átmentek a másik oldalra, s én csak annyit tudhattam meg, hogv ott lesznek a jelmez estélyen, a sárga szín divatosabb a kéknél és az eló'lfüző derekak lesznek túl­nyomóan képviselve a j^imezestéiyrn. Hamletként néztem utánok, de a kisvá­rosi obiige kényszeritett a maradásra. Nem volt mást mit tennem, mint koptatni ezen az oldalon az aszfaltot. Találkoztam ugyan még egy hölgytársa­sággal, de ezek a korral haladva „németül* társalogtak, A német tárgalgás nakem ugyan „nem magas", de őszinte megvallva a társal­gás maíia nem kelltett bennem semmi ér­deklődést. Nem maradt tehát más hátra, min be­lenyugodni a végzetbe s bevárni a jelmezes­télyt. Még jó ideig tartózkodtam az aszfalton s csak a 7 órai harangozás figyelmeztetett, hogy ideje volna már a holnapi szcdŐgya­rekre is gondolni. Hazamentem, megírtam a fiaskómat, talán ez sem a legrosszabb téma egy karczolatra. Frici. Az hirlik . • . Az hirlik, hogy legközelebb a Llyoyd­ban gyűlés lesz egybehiva, mely alkalom­mal a kártya adósságok rendezése lesz napirendre Lüzve. Az hirlik, hogy Pápán a difteritis járvány megszűnt, de helyette más — veszélyesebb járvány uralkodik. Az hirlik, hogy mult szerdán a Llyoydban egy fiatal ember lába -— elaludt. Az hirlik, hogy a legutóbb tartott önképzőköri felolvasáson 13 pár tán­czolta a négyest. (Egy vis-a vis- keres­tetik ?)

Next

/
Thumbnails
Contents