Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-02-05 / 6. szám

Pápaváros és vidéki takpénztár 5 „ — „ A lovászpatonai plébánia hivatal gyüjtőivóu 2 „ — „ Az evangi iparos társaskör gyűjtő ivón 2 „ 20 v Arnberger Rupert kültag gyüjtőivón 2 „ — „ Szendrői Mór másodtitkár gyűjtőivóu 57 „ --- „ összesen 3034 frt 84kr Ezen összegek beérkeztét kerületünk hírlapjaiban ezennel nyilvánosan nyugtázzuk. Győr, 1893. febr. 1. A ker. keresked. ós iparkamara nevében : Jerfy Antal s. k. elnök. Szávay Gyula s. k. titkár. Eaicaclat A tanács teremben. Rendkívüli érdeislődés mutatkozott ámult szombati városi képviselő közgyűlés mellett. Tömegesen jöttek a tanácskozási terembe úgyannyira, hogy Szűcs uram alig győzte a megjelenteket össze skribálni. Az érdeklődés abban nyilvánult, hogy a ref. főiskola segélyezése volt napirendre tűzve. Fokozta az érdeklődést még az is, hogy Fenyvessy orsz. képviselő is megjelent a közgyűlésen. Ily megjelenés ha nem is mindig ,láz"-at, de Fenyvessynek egy mosollyal egybekötött kézszorítása elegendő arra, hogy egy hetekkel előkészített és rakétákkal megtöltött izónoklatot csirájában elfojthasson. A gyűlés ily alkalommal bizonyos parlamentáris színezetet nyer, s a képviselők is bizonyos tekintetben alkalmazkodnak is hozzá. A polgármester is összeszedte miodan parlamenti tehetségét, de hasztalan. A gyfllóst megnyitotta ugyan, de már a névszerinti szavazásnál „blössé't adott magának. Fenyvessy oda vágott s talált. A polgármester nem riportiroszhatott, hanem megadia magát. ígérte, hogy jövőre „en garde"ba fog állani. A tárgysorozat egyes pontjai kevés érdeklődés mellett tárgyaltattak le. Csak a gyámpénztár készlet elhelyezésénél 9 névszerinti szavazás alkalmával oly praecendens eset adta magát elő, melyet eddigelé egyes képviselőknél nem tapasztaltunk. A törvény értelmében ugyanis a névszerinti szavazás az esetleges hiányok fedezését illetőleg szavatosságra kötelez s így többen a képviselők közül tartar. ózkodnak nálunk ily kérdéseknél a szavazástól. A jelen esetben azonban c^ak egy kópviseio s£j,,azo.t ellne. Krausz képviselő szokása ellenére szavazott. Ezt azonban annak tulajdoníthatjuk, hogy Hannauer képviselő tőszomszédságában volt, s igy az angol szokását nem tudta érvényesíteni. (Rendesen rosszul érzi magát és távozik.) Kövi dr. a szavazás aI<51 a mellékíe< rembe vonult vissza, de mind hiába. Fölkeresték ott is, Je is szavazott elvo ellenére. Az erkölcsi siker azonban nem maradt el, ott sütkérezhetett a mellékteremben a Fenyvessy glóriája alatt. A gyűlés kardinális kérdése a ref. főiskola segélyezése következett. A képviselők azon reménye, hogy két indítvány között lesz debattirozás-fűstbe ment. Sült ós Barthalos képviselők megegyeztek egymással s igy a fusionált indítvány lett a tanácskozás tárgya. A 20000 forintos segélyezők részvényei „krach'ot mondtak. Vezérszónok maga az indítványozó Sült József képviselő volt. ösmeretlen alak a tanács teremben. Népszerű a társadalom terén. Érvelő szónoknak bizonyult. Kezdetben lassan indított és kért, zárszavaiban azonban már követelte a segélyt. Stentori hanggal és ékesszólóan előadott tárgyilagos beszédét a köz gyűlés zajosan megéljenezte. A kontra párt szónoka Martonfalvay r volt. Eddigi felszólalásaiban mindig állandó választmány hü védője volt ez egyszer pálczát tört felettök és ellenvéleményt nyújtott be. Néma csenddel fogadták beszédét, még hü fegyverhordója Steinberger képviselő is látva a veszélyt eltávozott a tanácsteremből anélkül, hogy a szokásom „pudéklit" alkalmazta volna. (Fenyvessy meg is haragudott érte.) Bognár a hegypárt szónoka is megszólalt. Sokalta a segélyt, do ő is halad a korral, belátja hogy jobb a többséghez húzódni ha hivatalhoz akar jutni. Megszavazta a segélyt. (Nem ártott volna hátra fordulni egy keveset.) Hogy a közgyűlési szokásnak elég legyen téve, fel kellett még szólalni Koritschoner Lipót dr. képviselőnek is. Ha felekezeti kéidés vár megoldásra, ugy ő száll sikra. Higgadtsága ós józan felfogása rendesen az ellentétek kiegyenlítését eredményezi. Érveléseiben sebeket szakit fel, de nem piszkálja a sebet, hanem maga ad reá irt. Egyike azon képviselőknek, kik a népszerűséget nem hajhásszák, hanem megérdemlik. Kivételesen szólalt fel még Fmyvessy dr. képviselő. Nem mondott sem többet sem kevesebbet mint Sült ós Koritschoner képviselő. Minthogy csakis e fontos kérdés megbeszélése végett jött, a város iránti rokonszenvét és jóindulatát kívánta kimutaini. Vervel tartott beszédét általános elismerés kisérte. A parlamentben ily beszédet kézszorítással és gratulálással fogadják, de nálunk még nem vált divattá. (Sajnálhatja Steinberger, hogy eltávozott, egy kézszorítást eimulasztott.j Hátra lett volna még Barthalos vagy Horváth Lajos képviselő felszólalása, de bíz ők ez egyszer szokásuk ellenére uem vettek részt a vitában. Ott álltak egymás mellett mindketten, várták a támadást, de uem jött. Közvitézekként harcoltak a szavazásnál, de generálisok voltak a haditerv készítésében. Nem v

f)lt részükre más fenntartva, mint az impozáns gvőzelembbni osztozkodás. A közgyűlés megszavazta a 80000 frtos segélyt, do a fekete leves még hátra van. Azt majd az egyházkerület fogja servirozni ! Frici. A farsang. Mintha az a sok férfisziv után sóvárgó leány rosz viszonyban lenne az idén a „naptárcsináióvai" oly rövid a farsang. Bizonyosan valamelyikökre neheztel az a teljhataimu nagy ur, ki korlátlanul szabja meg minden évben a mulatságokra szánt időt. Talán a tavalyi hosszú farsangon tapasztalt részvétlenséget akar bennünket kissé megregulázni ? Teljesen bizonyos vagyok benne — tapasztalatból beszélek, — hogy minden fiatal leány, mert idős egysincs ! ki nem hiszi próbáljon C3ak egyet is keresni az országban, alig hisssem, hogy találjon s ha mégis találna tudassa veiem mert én is kíváncsi vagyok, — bog* minden ifjú leány ha uj naptárt vesz kezébe, legelőször is azt nézi; rövid les/, e a farsang vagy hosszú? Az id a, ha nem is a legelégedettebben zárták be a naptárt ugy azok az elefántcsont fehér bársony tapintatu puha kis kacsók mint a nap barnított s munkától el durvult kezek, azért mégis jobban ütött ki^ a számítás mist valamely vidéki takarékpénztár zárszámadása az év végén, ha nem is milliós, de több ezerszeres sikkasztás után. Hiszen az idén a farsang rövidségét busásan kárpótolja az a kilátásban helyezett sok mulatság 1 Még „kis legény„ koromban, ott abban a kis városi iskolában a virágvasárnapi „exnmen're — tanultam az ábcém végéről egy kis verset mely — igy hangzott: A tavasznak nincsen párja Minden gyerek alig várja Ezt azóta sem feledtem el, eszembe jutott most is, s ha plagizálással nem vádol az olvasó, meg kísérlem e saisonra formulázni : A tavasznak nincsen párja Minden leáuy alig várja, De hát hogy is ne várná! Hiszen ekkor van a legtöbb kilátás a férjhez menetelre ! Azok az estélyek, színház s még inkább azok a fényes elite bálok csak arra valók, hogy a mamák bemutathassák a világnak fiatal hajtásaikat; hiszen a rózsatő is mindig fiatal ágaival takargatja saját törzsét, ezeken díszlenek a legszebb rózsák, ezekről árad az illat. S ha önök szép hölgyeim 1 tudnák mire való a táncz, mi szerintünk, férfiak szerint! S ha megígérik, hogy pikántériával nem fognak vádolni ide iktatom egy négy fejű bölcsünk nyomác. „A táncz nem egyébbre való minthogy szabad legyen a kisasszonykákat a mamák szeme láttára megölelgetni!" Ki tudná megmondani, hogy hány palányi sziv jő gyors dobogásba, hány bájos arcz lesz egy rövidke pillanat alatt lángvörös s hány szép szem csukódik le szemérmesen, mikor a fényes tánczterem sima parkettjén egy-egy deli ifjú karján pillangó könnyedséggel lejteU polka után a tnem* várt kérdésre feleletet kell adni ! Mert mi féifiak, csak azután szüretjük ,megkérdezni" a mamákat, miután az első lépést megtettük. Erre pedig — jól tudjuk — a csilláruk alatt van a legkedvezőbb alkalom. Ezért várjuk mi is önökkel oly epedve a farsangot. Egyedül a papák azok, kik törölni szeretnék a naptárból De mit mondok? N«m várják ? Várják biz ok is, de csak ugy titokban! Mihden papa, kinek eladó lánya van, tele tárczával várja a farsangot! Önök pedig értenek hozzá, hogy miként kell — a kedvünk'' rt — meglágyítani a papák sokszor sziklánál is keményebb szivét! „ Aranyos spuskáin!" „Drága apuskám !" „Egyetleu kis apuskám!" Ugye elmegyünk a jelmez bálba ? S midőn megnyerik a papát, következik a dolognak a költséges oldala, melytől a papák leginkább irtóznak. Hiszen a bálban való megjelenés csak ugy ér valamit, ha uj toilettel v^ vgyesitve. A papák kívánságára készek megtanulni a selyem termelés egész menetét; a selyemhernyótól a legkomplikáltabban mintázott szövetekig: mert a papa szerint, ki szereti a selyem ruhát c^ak ugy illoti meg igazán ha tudja is annak eredetét. De ha meg nem érdemelné ezt a kis fáradságot a farsang, aligha megtennék. Mert van e nagyobb boldogság e golyóbison melyet elődeink, földnek neveztek el, mint átélni egy éjet ott a csillogó tánezteremben ? Alig van ! Ámbár én ez ideig nem voltam valami nagy barátja az efféle mulatságoknak, de az én keblemben is kezd gyorsabban dobogni a sziv S nem tudok" tovább uralkodni rajta: hiszen te bájos olvasom, — az idei rövid farsangon még találkozni fogunk, ha nem is Philippinél de a íánezteremben. Hallod szivem ! jól vigyázz magadra, csendesen légy odaben : mert, ha türelmetlenkedel s tovább háborgatod nyugalmam csendjét, meglásd, hogy tul adok rajtad — még pedig hamarosan e rövid farsangon! Az hirlik . . Az hirlik, hogy Pápa város rend ós tisztasság tekintetében minta városnak van kiszemelve. Az hírlik, hogy a gazdasági tanácsos ur legközelebb a lábficza/mtó rend nagy keresztjével lesz feldíszítve. Az hirlik, hogy Steinberger a kaszinóban tüsszentett, Láng Lajos tudomást szerezvén erről, őt courtoisie tekintetéből viszont táviratilag üdvözölte. Az hirlik, hogy Dr. Kövi előfizető* ket gyűjt a „Pápai Közlöny" részére. Az hirlik, hogy városunk több külvárosi utczáin legközelebb a városi tanács szabadúszó tanfolyamot nyit maj.