Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-11-26 / 48. szám

melyben a város által megrendelt diszkiadást a Jókai körnek bocsássa rendelkezésre. Horváth Lajos és Szilágyi József nem tartja ezt a kör méltóságával megegyezhetőnek és javasolják miszerint a kör külön rendelje meg a díszpéldányt. Fenyvessy evvel szemben is fenntartja indítványát, módosítja ezt azonban azzal, hogy várja be a választmány a város határozatát s ha ez nem volna hajlandó ezen kérelmet teljesíteni, ugy akkor a Jókai kör megrendelés után fogja a jubiláris munkát megrendelni. Ezen módosított inditvány egyhangúlag elfogadtatott, a közgyűlést az elnök szívélyes köszönő szavakkal befejezettnek mondotta ki. A közgyűlés a hölgyek és Fenyvessy lelkes éljenzése között oszlott fel. Jótékonycélu hangverseny. — 1893. november 18. — A téli saisonnak legelső hangversenye f. hó 18-án folyt le állandó színházunk épületében. A nézőtér — kivéve a páholyokat — nem volt teljesen elfoglalva, holott a mult példák szerint a jótékony célokra rendezni szokott műkedvelői előadások mindig túlzsúfolt házakat eredményeztek. Valószínűleg a hangversenynek nem elég idejében történt publicálása miatti csekélyebb érdeklődés, de nem lehetetlen, hogy a hangversenyre vonatkozó múltkori cikkünkben bírálat alá vett eljárás iránt a közönségben támadt antipathia fosztották meg a jótékony célt a nagyobb anyagi sikerétől. Csak az anyagi sikertől, mert az erkölcsi siker teljes volt, melyben a szereplők kisebb-nagyobb mértékben osztoztak. A hangverseny műsorán — már a rápillantáskor — lehetett észrevenni bizonyos szakértelemmel párosult ízlést. Valóban elismerésünket fejezzük ki a programúi 1., 5. és 8. számainak összeválogatásaért. Őrömmel üdvözöljük azon látható törekvést, a mely közönségünkben felakarja kelteni a magasabb stílű klasszikus zene bűbájos szépségeinek megértéséhez a kellő érzéket s hozzá akar bennünket úgyszólván szoktatni e nemesebb fajú par exellence nagyvárosias élvezetekhez. A hangverseny többi piáQei is elég hatást keltők voltak, de nem fojtjuk el abbeli megjegyzésünket, hogy — ha akarnak vala — ennél érdekesebb műsort is állithatnak össze. A nézőteret különben városnnk intelligentiája és műértő közönsége töltötte meg, többször adván hangosan is kifejezést tetszésének. A műsor 1, 8. pontját, Haydn D-dur symphoniájának „Allegro" és „Menüett" majd „Andante" és „Fínale" tételeit —• a mint azt vártuk is — igen szép és correkt interpretatióban élveztük végig. — Gáthy Zoltán (1-sŐ hegedű) a részleteket is finoman nüancirozó, helyenkint bravúros technikájú játékához Vid Károly (2-ik hegedű) — az est Nestorának — hegedűje hatásosan simult. Tscheppen Alajos precíz viola és Schulz Vendel erőteljes gordonka játékai — méltó kiegészítői volt a quartettnek. A zongora-partiek vivőiben Csoknyay Eliz és Kiss Vilma úrhölgyekben a quartett kiváló támaszra talált. Feladatukat igazán kifogástalan szabatossággal oldották meg és játékukkal az előadott műnek harmóniai szépségeit érvényre emelték. A bőven kijutott tapsokat külön-külön is megérdemelték. 2. Bartalos Olga úrhölgy vállalkozott arra a nehéz szerepre, hogy Vörösmartynak Ernyei által szépen melodizált „Szép Ilonka" cimü drámás költeményét előadja. A szavalat — tekintve a szereplő úrhölgy első ilynemű szereplését és a darab nehézségeit — elég szépen sikerült. Weber Olga úrhölgy a gonddal és ízléssel betanult magyaros motivumu zongora kíséretet helyesen juttatta kifejezésre, a mennyiben a költemény csendes epikai helyeit, majd hevesebb drámai részleteit, különösen az ősz Peterdinek, a királyt üdvözlő fel Köszöntőjét, a hatásosan alkalmazott zenével hiven tolmácsolta. A közönség tetszését zajosan demonstrálta. A 3. szám Báron Janka úrhölgy hatásos zongorajátéka volt. Liszt „Rossignol

u-jának és Paderevszky „Menüettfjének nehézségeit sikerült legyőznie s elegáns játékaért a zajos tetszést megnyernie. 4. A „Honvédek anyja" (Lamperth Gézától; Ci.mil IvöHomonyre sok gondot fordított V ö r ö s János. Mindig eltalálta a kellő hangot, de ha figyelemre méltó szavalatával sem tudta a közönséget felmelegíteni, annak okát a mű gyengeségében kell keresnie, 5. Stahle quartettjének (a műsoron helytelenül trió) előadásáról Csoknyai Eliz úrhölgy, G á t h y Zoltán, T s c h e pp e n Alajos és S c h u 11 z Vendel urakat illetőleg csak ismételhetjük azt, a mit az 1. szám alatt már elmondtunk. Mégis ki kell emelnünk, a gyönyörű andante-tételt, mely ugy üde dallama, mint az összevágó játék által különösen hatott. Hogy a közönség tapsokkal nem volt hálátlan, azt fölösleges emlitenünk is. (>. A függöny felvonásával hölgyekkel és fiatal legénykékkel vegyes zenekart láttunk magunk előtt. Ezen szám a műsornak speciálitását képezte, illustrálván a humoros zenét. Műkedvelői előadásról referálván, félre kell tennünk a szigorú kritika szemüvegét. De legyen szabad egy megjegyzést kockáztatnunk. Az előadott keringőknek dallamait — a szerző arrangementje szerint — egyetlen egy szál hegedű viszi. Ezzel szemben egy zongora és még 7 külöuféle hangszer (különféle trombiták, papageno, kakule-síp, dob és triangel) képezik a kíséretet. Fölötte elhibázott dolog volt a hegedű — tehát főszólamot — bár tehetséget igérő kezdő hegedűsre s nem gyakorlott kezekre bízni. Ha nem volt teljes a hatás, ugy ez csak annak számitható be. De különösen ki kell azonban emelnünk Tóth Gizellla úrhölgy correkt zongora játékát, Az ő szólamán nyugszik az egész mü s igy nem könnyű feladat jutott osztályrészéül . Doktorics Jerta, Ga 1 amb Ilonka, Kisfaludy Izabella úrhölgyek, ugyszinte Doktorics Zoltán, R á c z Gyula, Steiner Lajos és Pál főgymn. tanulók szép ügyességet fejtettek ki a különféle h an gszerek elsaj átifcásában. C s o k n y a y Eliz úrhölgy — mint karmester — pompásan beletalálta magát szerepébe. Talán nem követünk el indiseretiót, ha itt egy kulissza-titkot is elárulunk. A függöny # fel gördül ése előtt ugyanis Tóth Gizella úrhölgy a maga és tanitványtársai nevében rövid üdvözlő beszéd kíséretében gyönyörű virágbokrétát nyújtott át Csoknyai Eliz úrhölgynek. — E meglepetés nevenapjának előestéje alkalmából terveztetett, mely a hangverseny estélyével éppen egybe esett. 7. Jókai Mór „Mármarosi vigasszonyok" cimü jóízű humoros versének előadásával Csukásy Endre folytonos derültségben tartotta a közönséget s igy ő midjárt első kézből kapta a legismerőbb kritikát. 8. Az utolsó számra vonatkozó kritikánkat az első száméval egybefoglalva már fennt adtuk. A hangverseny végeztével néhány család társas vacsorára gyűlt egybe a Griff étteremben, melyet, bár rövid — de annál kedélyesebb tánc követett. Az estélyen résztvettek : Sült Józsefné, Vaszary Lászlóné, Kisfaludy Miklósné, Weber Rezsőné, Gaál lllésné, Berger Anna, Barthalos Olga, Weber Olga, Tóth Gizike, Kisfaludy Izabella. Musicus. KARCZOLAT. A imalt hétrőL E hetet egész joggal „Fenyvessy hét"nek lehetne elnevezni. Kultuiy pápai honvédszobor, Jókai kör, közművelődési egylet, mindenütt ott láttuk Fenyvessyt szerepelni. Az eddig sem szenvedett kétséget, hogy Fenyvessy Pápán „gráta persona," de hogy ennyire kedvelt legyen egyénisége, mint ezt utóbbi időben tapasztaltuk, azt valóban nem hittük. Mult szombaton „Kultur" álnév alatt hangversenyt rendezett, vagy rendeztetett s szép számú közönséget toborzott össze a színházba, bár tiszta jövedelme a pápai honvédszoborra lett fordítva. Ha ezen „Staatstreich"ot más halandó viszi végbe nem Fenyvessy, ma már a fővárosi lapok „Botrány Pápán" eimen vezércikkeztek volna. De ahol nincs vádló, ott nincs vádlott. Fenyvessynek minden szabad, mert még ő lesz Pápa megmentője. A hangverseny után az ő tiszteletére, társas vacsorára gyűltek egybe a Griff éttermébe. Vacsora után táncoltak is, sőt a „Kultur" égise alatt maga Fenyvessy is dreischrittelt. Csak másnap tudtam meg, hogy ez a tánc a Jókai kör megalakulásának szólt. Ezen nagy eseményt megtáviroztuk az „Országos értesítő"-nek, mint kuriózumot, de azt a választ kaptuk, hogy ez odafönn nem újság, mert Fenyvessy szokott többször „dreischrittelni." ( Apponyi ?) Vasárnap a „Jókai kör" alakuló közgyűlésén elnökölt. Az esős időnek daczára a városháza nagyterme suptilis módon megtelt számot tevő férfi és hölgy közönséggel. Akármit mondanak ott fönn Budapes-