Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.
1893-11-26 / 48. szám
lint egyik legfontosabb oka annak, hogy városunk közönsége átalakító munkájában teljenen magára, kénve-kedvére van hagyatva, a mi tudomásunk s/erini a városra nagyon is hátrányos. S ezt természetesnek is találjuk, mert az a közönség, a mely a maga jószántából, önkényt és tömegesen igazolja, tettekkel bizonyítja, hogv kész, és örömmel kész a maga áldozatai a város érdekében meghozni, az a közönség, mely töreleinmel várja, míg a város mint erkölcsi testület szintén kiveszi a maga részét az átalakulás procesussában, az a közönség véleményünk szerint igényt' tarthat legalább á város erkölcsi támogatására, ha már anyagi közreműködésre nem is számit. Most, midőn a vízvezeték villamos világítás berendezéseit tűztiik ki célul, nem engedhető meg, a mi szokásos volt a múltban, hogy egyesek érdekei legyenek szem előtt .tartva s azok dirigálják a városi tanácsot, hanem legyen a városi tanács önálló s biztos a tervezetek megvalósításában, mert ilv eljárás, lehangolólag hat a lakosság azon részére, a mely az ő jóakaratával, törekvéseivel és áldozatkészségével ki van szolgáltatva egyesek szeszélyének, önérdekeinek és nem ritkán rosszakaratának is. A tanács tehát, a mely az első lépést már megtette, tegye meg a másodikat is, és gondoskodjék a viszonyok rendezéséről. Ha ezt teljesiti ugy elma-*rad az a kapkodás, az a sok kísérletezés, melyet eddig sok irányban kellett tapasztalnunk. A jelenlegi helyzet megkívánja, hogy nem csak erős kéz kell kin és nagy körben egyaránt, hogy ily viszonyok mellett a városi -tanáos igazgasson és rend betartson, hanem értelmes fő és messzetekintő szem is. Ez a mi prologunk a nagy horderejű mozgalom küszöbén s ilyetén eljárással hisszük is, hogy célt fogunk érni, s városunkban tervezeit reformok valósulandanak. • • Szívelje meg e felszólításunkat a városi tanács, inért nem képzelhető céltudatos haladás, lia az eljárás nem 'egyöntetű é» 'tervszerű. For ever! Pollatsek Frigyes. k Jókai Kör aluli • 1893 November 19. . Reményen felüli, impozáns számban jelént meg Pápa város társadalma' a városháza nagytermében f. hó 19-én — 'vasárnap — a Jókai kör alakulási közgyü-' lésére. Emelte a közgyűlés 'érdekeltségét mán azon körülmény is, hogy" városunk mindazon úrhölgyei' resztvettek a- tanáéskozásbankfk, mint a humanizmus előharcosa! mindenütt ott vannak, ahol a felebaráti szeretet, a jótékonyság gyakorolja áldásos működését. Nagy elismeréssel kell adóznunk ez. alkalommal Fenyvessy • Ferenc orsz. képviselőnek, ki odaadó tevékenységgel és határtalan buzgalommal fáradozott a „Jókai kör" megalapításán 's ezzel Pápa városát '— mint egyedüli várost — az orN szág példányképévé állította azzal, hogy koszorús és jubiláris költőnk emlékét a „Jókai kör" megalapításával, megörökítette. Nem vindikálunk magunknak ebben a megalakulásban semminemű érdemet, nem is tartunk elismerésre számot, de bizonyos tekintetben önérzettel említjük fel, hogy lapunk hasábjain jelent meg az első közlemény, mely társadalmunkat a „Jókai kör" megalakulására felhívta. Pápa város társadalma megragadta az alkalmat annak bebizonyítására, hogy tud még lelkesedni nemes ós üdvös intéz? inény felkarolására s impozáns módon tudta í' ftyílvánitam, hogy méltó önmagához, méltó ahhoz, hogy mint zászlóvivő tekintessék a humanizmus ós kultura fejlesztésében. A midőn ezt örömmel regisztráljuk üdvözöljük Pápa város társadalmát, egyszersmind bizalommal nézünk a „Jókai kör" áldásos ós sikeres működése elé. Az alakuló közgyűlés lefolyását a következőkben- adjuk: ' Fenyvessy ideig], elnök a legmélyebb hálával, üdvözli a szép számmal egybegyűlteket, különös súlyt fektet azonban a megjelent hölgyek részvételére, kik ezáltal ezen alakuló közgyűlés érzékét és érdemét nagyban-" emelték. Elnök jelenti, miszerint a kör alapszabályai a ministeriumtél jóváhagyattak s azok felolvasása, a napirendre tüzetett ki. . . . Nagy lelkesedést szült elnök azon jelentése, hogy W e c k e r 1 e ministerelnök, Bán ff v. -Dezső :br. képviselőházi elnök, T is z a Kálmán, V aj d a Ödön, M i k s z á th Kálmán és Vég hely Dezső a „Jókai kör" alapító tagjai lettek. • • • Jelenti továbbá, hogy több fővárosi iró ajánlkozott, á kör, elnöksége felhívására bármikor egy-egy felolvasás megtartására, sőt maga.a kör patrónusa Jókai Mór is kilátásba helyezte; hogy a nyár folyamán egy felolvasást fog tartani. tavaszi nap ; a nevetése : Orpheus zenéje; az ölelése ... ah ! különben erről nem szólhatok; de biztosra veszem, hogy — — menyország volna ! ! Tessék most már tekintetbe venni, hogy ezt a földre szállott pincérnő angyalt, — ugy ahogy gyarló tollammal lefotografáltam, az egész „Arany Sas"-ban spriccerező n. é. közönség közül egész komolyan és hévvel, tiszta szívvel, kebellel és tárcával mindössze csak — — csak ketten szerettük. Engem már tetszik ismerni, hogy én nagyon szerelmes ember vagyok — s igy épen nem méltóztatik megütközni azon, ha kijelentem, hogy az egyik szerencsétlen szerelmes én voltam, a másik pedig földöntúli regiókban röpkedő udvari borbélyomnak : Madár Ervinnek 10 grádussal még magasabb regiókban szállongó legénye : Hopszaszsza Frici, egy Németországból ideszakadt kenderhaju, cserebogár bájuszu sváb siheder. Ketten ütöttük a vasat, de biz* én nem igen csinálhattam kulcsot belőle a Szidike szikének závárjához, ha mindjárt melegen kovácsoltam is, mert jóllehet komolysággal, hévvel, tiszta szívvel s kebellel kiálltam versenyt Frici riválisommal, de már tárca tekintetében nem bírtam konkurálni a némettel, a mi különben nem is csoda, ha manapság még mindig jobban honorálják a haj ollózást, mint a hirlap-ollózást, mely ha esetleg Tárca alakjában jelentkezik is, nagyobbára nem bugyellár, de J bugyel (lehr!) No,'de hát nem azért vagyok pénzért hazudó skribler, hegy egy' borbély legénytől lefőzessem magamat! kifundáltam' égy olyan dolgot, hogy Hopszassza Frici majd az ollóját döfte búval telt szivébe s majd a borotvájával metszette el az ádámcsutkáját, mikor megtudta a (nem) valót! Ugyanis volt nekem egy 2 frtos szerény sorsjegyem, melynek a főnyereménye 200.000 frtra vala kilátásba helyezve. Hát én kérem — a szedő és korrektorsegítségével elkövettem azt a svindlerségét hogy lapomban mindjárt húzás napján közzé tettem a szenzációs hirt, hogy „A bécs-városi jótékony sorsjáték •200.000 frtos főnyereményét a 32-041. sorozat és 92. sorszámú . sorsjegy nyerte meg> melynek boldog tulajdonosa : Füles Piktor la. punk munkatársa." .- • E hir ugyanis dementire_ szorult, de én azt nem tettem, meg, mert tény volt az, hogy. a fentebb jelzett, sorozat és sorszámok megegyeztek az én. sorsjegyem numerusaival, de másrészt az is tény volt, hogy húzás alkalmával nem azokat húzták ki. Legeslegnagyobb tény volt pedig az, hogy Szidike a pia (??) Frauszt elhitte s Hopszaszsza Fricit, borbély legényt, szépen fésült itjoneot faképnél hagyva, bájos, angyali 'arcával felém — — s hozzám fordult. . - * "' Hopszaszsza Frici erre borzasztó dühbe jött; három abonehs kundsaftot agyonberetvált, hogy ugy néztek ki, akár csak egy heves kardpárbajt vívtak volna egy képremászó sneidig lájdinánddal —-ellenem pedig véres — jobban mondva kopasz-boszut esküdött. Szidike'a '200.000 frt nyereményében klasszikus mozdulatok kíséretében adta tudtomra, hogy egy gazdag embernek hosszú hajat (ez pedig művészi!) nem szabad hordani "s hogy abban'a monumentumban 50°/ o-al jobban fog szeretni, ha c művészi sörényt a múltnak adom át. Hallotta pedig ezt Hopszaszsza Frici iö, aki bújában már a harmadik spriccert itta.' Ha én azt tudtam volna, hogy ő mit forral pomádés hajjal takart agyában? ... ... A diadalom örömére s a magam szépségének (?) fokozására, a Szidike insti.gációja-fólyt'án másnap, reggel hatalmas „macskajaj "-ja!" szaturálva átnéztem udvari borbélyomhoz nyiratkozás szempontjából ! A selma szivélyésen és alázattal fogadott, 'akár csak máskor. Belevetettem magam a hajlított fáju nád-karos székbe s fejemet hátrahajtva a koponya-tartóra, kiadtam az oidrét: —. Blanc beretválás, bajusz- és csók szakái meghagyásával hajnyirás nyári rövidre. Mehetünk !