Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-08-06 / 32. szám

A huszárság sorából Szüllő Géza had­nagyot, ki ma kir. tanácsos és Turócmegye tanfelügyelője, vagy talán Feketét, kit az Ir­galmasrend kórházából ismerünk. A gyalogság sorából Pap Gábor század­parancsnokot, ki ma ref. püspök. A tüzérség közül Suhajda János had­nagyot, kggyesrendi áldozárt, vagy Hatala Péter tizedest, ki ma egyetemi tanár, Gaál Ernő tűzmestert, ki ma budapesti ügyvéd, két pápai deákot Kovács Antal és Imre test­véreket, amaz veszprémi lakos, az utóbbi barnagi ref, pap, akkor amaz tűzmester, emez pedig közlegény, vagy Csontos József tűzmes­tert, a volt kispapot emlitsük-e? „S hát kiket annyi halál meg nem fáraszthata, kikkel Nem birt a hadi vész, az idő mé­lyébe merültek, S hamvaikat már a szellő sem lel­heti többé." A névtelen hősök ezek, kiknek emlékét kell főképen megőrzenünk, hogy „midőn oda­tér honunk fia, el ne felejtse őseit." Pápai hölgyek, engedjétek meg, hogy ti néktek is figyelmetekbe ajánljuk egy da­liás főhadnagynak városunk ez időbeli höl­gyeiről irt következő sorait: „Az én tollam gyenge annak leírására, a mit a kórházban láttam, valahányszor ott megfordultam. Rozsos Marit mindig a sze­gény sebesültek mellett találtam, én a pál­mát akkor Sz. Emiliának adtam volna, noha most el kell ismernem, hogy az Rozsos Marit illette. Szóval a pápai hölgyek emberi erő felettit vittek véghez. Isten áldása ezért raj­tuk és maradékaikon. Trskó János." Adakozásra felhívást akartunk kibocsá­tani, s helyette történetet irtunk, nagyhangú szavak helyett maga beszél az igaz történe­iem, ne maradjunk érzéketlenek e szavak hal­latára, ezer forint hiányzik még a honvéd­szobor költstgeihez, ne engedjük, hogy ezt más adományozza, hanem mi pápaiak adjnk össze, hiszen boldogok, elődeinknél százszor boldogabbak vagyunk mi, kiktől csak ily cse­kély áldozatot kiván az igaz hazafiság. Az adakozásokat, melyeket az összes pápai hírlapokban nyugtatunk, kérjük Pápa város polgármesteréhez küldeni. Pápa, 1893. aug. hó. Fenyvessy Ferenc, elnök. Osváld Dániel, Kis Ernő, polgármester. biz. jegyző. Lapunk több izben szólalt fel aziránt, hogy a pápai honvédszobor ügyében a szo­borbizottság adjon felvilágosítást, de mind­eddig felszóllalásunk sikertelen volt. Örömmel konstatálhatjuk tehát azt, hogy végre valahára a szobor felállijása akuttá vált és nemsokára városunk büsz­keségét, diszét fogja képezni. KARCZOLAT. A mult hétről. Nagymérvű izgatottság volt észlelhető városunkban a mult héten. Ezen izgatottsá­got azon körülmény idézte elő, hogy a pápai izr. hitközség újonnan megválasztott rabbiját készült fogadni. Bizottságok alakultak, rendezőség vá­lasztatott, küldöttség jelentkezett, sőt bandé­rium szervezéséről is volt szó, de mint utó­lag értesültem lovasok hiányában ez eszmé­vel felhagytak s jobb időkre halasztották. Felviradt a dicső nap hajnala! — A fogadtatás napja augusztus elseje. Már a reggeli órákban volt alkalmam láthatni egyeseket ünnepi ruhában, kik Győr­be utaztak a rabbi elébe. Az itthon maradot­tak pedig lázas tevékenységet fejtettek ki a délutáni fogadtatás minél fényesebbé tételére. Még alig ütötte el az öreg templom tornya az öt órát, máris sűrű tömegekben gyülekeztek a hitfelekezet férfiai és a meg­választott rendezőség a zsinagóga előtt. A fogatok egymásután robogtak elő, várva az indulás jelzését. Volt lótás, futás, kapkodás, mint ez már ilyen alkalommal szokás, mig végre Schor tanitó figyelmeztette az illetőket: hogy jó lesz már indulni, különben elkésünk a fo­gadtatásról — az pedig nincs bevéve a pro­gramúiba. Lassan, de biztosan érkeztek meg egyen­kint a fogatok az indóházhoz. A rendezők nagyobb része sietségökben elfelejtettek fe­ketébe öltözni, többen kalapjaikat hagyták otthon, kénytelenek voltak tehát kölcsön kért kalapban szerepelni, rendezői minőségüket azonban fenntartani óhajtván, karkötők se­gélyével imponáltak a közönségnek. A vonat tudva azt, mily nagyszerű fo­gadtatás vár reá a pápai állomáson, rövid füttyel és dacára gyorsvonati minőségének, méltóságteljes lassúsággal robogott be a pá­lya udvarba. Bőhm hitközségi jegyző, ki az üdvözlő beszéd megtartásával volt megbízva, azon hi­szemben, hogy a vonat megállása és az „él­jen" elhangzásával az ő lünktiója is kezde­tét veszi, szónoki poseba vágta magát s már-már diktiójába akart kezdeni, midőn Marton barátja figyelmeztette, hogy várjon sort, ha eddig tudott várni, várja meg mig a vonat elmegy. Bőhm ugyan tiltakozott az ellen, hogy ő addig várjon, mig a vonat elmegy, mert szerinte a vonattal nem lehet tréfálni, de megnyugtatták, hogy a vonat elmegy ugyan, de a rabbi az itt marad, s betanult szónok­lata nem fagy be. Alighogy megnyugodott, a rabbi kiszál­lott s Bőhm szónoklatát megtarthatta. A rabbi dacára, hogy a szónok mint a pápai aut. orth. izr. hitközség rabbiját üdvözölte, ő a jelzőkre nem reflektált s csak a pápai izr. hitközségnek köszönte meg az ünnepélyes fogadtatást. Sokan nem vették észre ezen feleletben a liberalismus emberét, de azért akadt né­hány magyar hitsorsos, ki nagyot nyelt e ki­jelentésre — de nem történt azért semmi baja. A menet megindult lassú tempóban a városba. Az idegen, ki esetleg nem lett volna tájékozva a fogadtatásról, látva az első ko­csiban Mészáros rendőrkapitányt és Kende dr.-t, bízvást hihette volna, hogy Kende dr. tartja bevonulását mint orsz. képviselőjelölt. (Még az is lehet!) A második kocsiban ült a rabbi Ma­yersberg elnökkel. Az elnök ur komolyan vette az ovátiókat s tüntetőleg viszonozta is azokat, bárha nem neki szólottak. Hja! egyszer egy évben van karácsony. Ki tudja élvezheti-e ezen kitüntetést még egyszér. Pá­pán minden megtörténhetik. Ma hopp, hol­nap kopp. Ki is vette tisztességesen a részét belőle. (Szegény cylinder!) Steiner dr. (alias Kövi dr.) a rabbit a Fenyvessy lakosztály ablakaiból fogadta. Ugyan azt mondják a rossz nyelvek, hogy ő ezt nagyzolási viszketegségből tette, s hogy esetleg, ez annak idejében a háziorvosi állás elnyerésére imponálólag fog a rabbira hatni, de ez csak feltevés lehet, ilyesmit nem is szabad ő róla feltételezni. Bebizonyította ezt már avval is, hogy ő jó indulattal viseltetik a rabbi iránt, s ő mint Fenyvessy fegyverhordója eljött a tem­plomba a rabbi fogadtatására. A rossz nyel­vek ugyan ezt sem helyeselték: ha nem jött ki a vasúthoz, mit tüntet még a templom­ban : de hát nem lehet mindenkinek a ked­vébe járni. Véber jószágigazgató is megjelent a templomban, és mint értesültem, olyannyira megtetszett neki a kántor hangja, hogy ezen­túl minden szombaton meg fogja látogatni a templomot. (Mit szól hozzá majd Néger apát?) Marton üdvözlő beszéde és a rabbi programmbeszéde után eloszlott a publikum, luki' a saját otthonába; a napi fáradtságot kipihenni. A hitfelekezet vezérférfiai a rabbi tisz­teletére szűkebb körben estebédre gyűltek egybe. Mit ettek? Mit ittak? Nem mondha­tom meg. Annyit tudok, hogy még 2 óráig együtt voltak. Talán csak nem csíptek be ? FRICI. Z HIRLIK . . / Az hirlik, hogy a kocavadászok mult héten megkezdték a szüretelést. Az hirlik, hogy „Madzag Laci" I)e­vecserből takarékpénztári ügyek megbeszé­lése végett néhány napra Bock papa ven­dége lesz. Az hirlik, hogy a Fenyvessy villa, Bobula építésznek „kontrá"-t adott. Az hirlik, hogy Steiner dr. (alias Kövi dr.) akkor sem vesztette volna el Fenyvessy protekcióját, ha esetleg a rab­bit a vasútnál fogadta volna. Az hirlik, hogy „Hosszúlábú Lajcsi" a pápai honvédszobor javára rendezendő mulatságon, egy általa e célra szerzett „lembergi fegyvertáncot" nemzeti színű tri­kóban fog lejteni. Az hirlik, hogy a mult hét óta a gyalog közlekedés Pápa és Nyárád közt nagyon csökkent. Az hirlik, hogy az aszfalt korzó ko­molyabb részén, a látszat után Ítélve, egy ujabb eljegyzési hír van kilátásba helyezve. Az hirlik, hogy „Tökmag Aladár" irodalmi ismereteinek kibővítése céljából a helybeli óvodába rendkívüli hallgatónak újra beiratkozott. Az hirlik, hogy Steiner dr. (alias Kövi dr.) a járásorvosi állás elnyerésére a szükséges nyalásokat már eszközölte. A do­hánygyári állás elnyerésére pedig a nya­lások már folyamatban vannak. Az hirlik, hogy Gold redaktor nagy áldozatok árán megnyerte Weiszmandl" polgártársat lapja főmunkatársának. Az hirlik, hogy a mióta az ekvitációs tisztek eltávoztak, a Kossuth Lajos utcai bakfisek között nagy lehangoltság uralkodik. Az hirlik, hogy a pápa-kovácsi-i bucsu alkalmával néhány uri embert tragácson hoztak haza Pápára. Az hirlik, hogy a „Pápa város és vi­déki takarékpénztár" a krinolin behozatala ellen határozottan állást fog foglalni. Áz hirlik, hogy a mult héten a Feny­vessy készoritások árfolyama nagyban emel­kedett. Az hirlik, hogy a kaszinó legközelebb egy „roulette" bank felállítására engedélyt fog kérni. Az hirlik, hogy Náci, a Berger ká­véház főpincére egy jól nevelt házból való fiatal embert elfogad — gyökérnek. V 7

Next

/
Thumbnails
Contents