Pápai Közlöny – III. évfolyam – 1893.

1893-05-14 / 20. szám

„babér" terem a tehetségnek és „dicső­ség" a jutalom pálmája. A leány fölmegy a fővárosba, tanul énekelni, meg sok szép más művészetet. A kezük munkájára utalt szülők csak törőd­nek, kuporgatnak, hogy leányukat rfelne­veljék 4 4, és sóhajtva vigasztalódnak, re­ménykednek jövőbeli babérral, meg dicső­séggel. A leány pedig lassankint fölocsudik az illúziókból, keserű tudatára ébred tehet­sége középszerű vagy semmis voltának. S amig igy küzd örökös kétségbeesés és re­mény között, az anyagi tönk beálltával be­fejeződik benne az erkölcsi romlás munkája és: elzüllik az iszapban. Ezredéves kiállítás. — A győri kerületi bizottság megalakulása. — Győrött a vármegyeház nagytermében f. hó 8-án folyt le a főispán elnöklete alatt a millenáris kiállítás győri kerületi bizott­ságnak alakuló ülése. Jó jelnek vehető, hogy a gyűlés igen népes volt, a bizottság tagjai majdnem teljes számmal megjelentek s ha az ügy­buzgóság hasonló mértékben jelentkezik a jövőben is, akkor a győri kerületi bizott­ság egyike lesz azoknak, melyek felada­tuknak fényesen megfelelnek. Az ülésen jelen voltak: Elnök: Gróf Laszberg Rezső, Győr­vármegye és Győr sz. kir. város főispánja. Alelnökök: Csanaki Jerfi Antal, a ke­resk. és iparkamara elnöke. Nedeczky Sán­dor, a győrvidéki gazd. egylet elnöke. Előadók : Szávay Gyula, a ker. és iparkamara titkára. Szendrői Mór a ker. és iparkomara másodtitkára. Bizottsági tagok: a) a keresk. és iparkamara alelnökei: Weidman Adolf, Schlichter Lajos; a keresk. és iparkamara iparosztályá­nak bel- és kültagjai sorából: Brutsy Já­nos (Esztergom), Eőry Kálmán, Giffing Mihály, Horváth Gáspár, Hilbert Károly, Koczka László (Pápa), Krausz Mór (Téth), Magyari József, Poloni Lajos (Komárom), Schmidl János (Győrsziget), Szabó Samu, Szalay György, Szeleczky Ferencz (Pápa), Zechmeister Kálmán. b) a győrvidéki gazd. egylet választmá­nyából : Bezerédj István (Ménfő), Ferber Béla (Nyulfalu), Fischer Kálmán, Fried­ricli Károly (Kajár), Georgievic György (Csécsény), Györgyházy János, Jerfy Fe­rencz (Abda), Kégl Lajos (Püspökalap), Lerner Márton, Lippay Géza, Mocsári Je­nő (Lesvár), Ollinger Alkuin (Kismegyer), Szabó Lajos (Féterháza), Szalasy Ferenc (Csécsény), Szalacsy Lajos, Zink János. c) a kereskedelemügyi m. kir. minister ur által külön kinevezettek közül: Bara­nyay Géza, Francsics Norbert, dr. Kautz Gusztáv, Tátray József, Tuba János és Zechmeister Károly. Ez alkalommal a kerületi bizottság a szervezkedési munkálatokat végezte el a következőkben: Elhatározta, hogy két fő szakosztályra oszlik, a munka könnyebb és sikeresebb végzése szempontjából: a) a kereskedelem és ipari b) a gazdasági osztályra. — Az előbbi keretébe fognak a történelmi kiállítás mun­kái is tartozni. — A bizottságnak hiva­talból tagjai az elnök, alelnök, előadók, azonkívül a kerületi bizottság illető tagjai. Megjelölte a bizottság azokat a fontosabb ipari gócpontokat is, ahol helyi bizottságok szervezését szükségesnek látja, E . városok: Győr, Komárom, Esztergom, Veszprém, Pápa és Tata. — Minthogy pedig a meg­induló nagy munka idejében nehéz lenne mindannyiszor a kerületi bizottságokat ösz­szehivni, ahányszor intézkednie szükségessé válik, a bizottság a maga kebeléből egy végrehajtó bizottságot küldött ki, melynek tagjai: az eluők, alelnök, előadók, a ke­resk. és iparkamara tagjai sorából: Weid­man Adolf, Schlichter Lajos, Hauser György, Magyary J., Zechmeister Kálmán, Eőry Kálmán. A gazdasági egylet választmányi tagjai közül: Bezerédj István, Matkovich László, Lippay Géza, Ollinger Alkér, Mil­kovich Imre. A keresk. ügyi minister által kinevezettek sorából: dr. Kautz, Kálóczy Lajos, Francsics Norbert, Tuba János, Zechmeister Károly. — Erre a végrehajtó bizottságra lett bizva a helyi bizottságok megalakításának munkája is. — Végül még csak azt jegyezzük meg, hogy néhány bizottsági tagnak kinevezési okmánya ke­zelési tévedés folytán eddig kézbesíthető nem volt s ezek a legközelebbi ülésre nyer­nek meghívót. Színészet Pápán. Dobó Sándor színigazgatónak avval a reménynyel játszta le e tavaszi évadban az utolsó heti műsort „hogy végén csattan az ostor." Megmozgatott fűt-fát, hogy legalább az utolsó héten szedje be azt a vámon, a mit vesztett a réven, de ugy látszik ez sem sikerült. Költségbe verte magát „A szultán" bemutatásával. Kedden és szerdán adták mégis csütörtököt mondott. Megnyerte ugyan Kopácsy Juliskát a népszínház kedvelt művésznőjét három elő­adásbani vendégszereplésre, de bármily fé­nyes sikert is arat e három előadás, ő már benne marad a szószba, ez csak segíthet rajta, de nem juthat már nálunk zöld ágra. No de azért ne csüggedjen igazgató ur! Több is veszett már Mohácsnál. „An­deres Stádtchen, anderes Madchen." Ha itt nem sikerült majd sikerül Komáromban. francia királyijai próbavivást tartottak, me­lyen Nevers győzött. A kártyázók hű udva­roncok kibicelnek. Ott látod Chaverny Már­kit, Chaissyt,, Tresmes herceg, Vayer Argen­ton volt alkancellárt, stb. Az öreg \ 7ilmos német császár II. Sándor orosz cárral tartli­zik. XII. Alfons spanyol király pedig apjával biliárdozik. Ott pedig nézd a távolból kürt­harsanás jelzi, hogy Rudolf trónörökös meg­érkezett a vadászatról, kinek mióta Vecsera bárónő a felesége a legboldogabb uralkodó a földön. — Lépjünk ki innen. Ugy látom fáradt vagy mindjárt ott leszünk kollegáidnál. Előbb a tudósok és államférfiak csarnokán kell ke­resztül mennünk. Türelmetlenkedel ? Hogy a nagyhatalmak egyik nagyhatalmassága az irói világ ily messze van ? Nem lehet az ur trón­jához, mert igen sok csctepátét csinálnak, az­tán temérdek krakaller is van köztük az úgy­nevezett „revolver" zsurnaliszták Federvich Kóbik, Irhás Lajcsik s ezek rontják itt ép­ugy mint földön, a tisztességes irodalom mű­velőinek tekintélyét. Az akadémia elnöke bá­ró Eötvös József karöltve Széchenyi István gróffal már is kiakarja tiltani őket. Most jer a tudósok és állam férfiak csarnokába, itt igen sok ismerősre fogsz találni. Látod ott, hogy körül fogják Baross Gábort, kinek tiszteletére bankettet rendeznek az öregek, Trefort, br. Eötvös József és Patiler az asz­talfőnél ülnek. Ott vannak; Kerkapoly, And­rássy Gyula gróf, Batthányi Lajos gróf, Deák Ferencz, Gorové István, Szende Béla, gróf Ráday Gedeon, a franciák közül Gambetta, Grévi az angolok közül Cromwell, Pitt, Pal­merston lorddal, Beaconsfild az olaszok közül Cavour Mazzini Machiavelli, az oroszok közül Akszakov stb. De nézd ott félrevonultan Sennyei Pált és Somsichot ők itt is megőr­zik konzervatív politikájuk. Királyi Pál épp most meséli el a politikai helyzetet persze Szapáryt nem dicséri. Csanády Sándor bá­tyánkat pedig Csiky Sanyi és Patay Están üdvözlik tárt karokkal s együttesen szidják az átkos közösügyes rendszert. Most pedig a nők csarnokát elkerülve, lépjünk be az irók csarnokába. Tegyünk lá­togatást a meny országi „ Otthon "-ban. Ennek az elnöke: Csiky Gorgely. Épp tegnap adták egyik drámáját: „A kétfejű apá"-t telt ház előtt. Azt mondá rá Feuilett Oktáv, ki meg­nézte, hogy felülmúlja Dumas Sándor vala­mennyi műveit. Mert tudd meg itt a meny­országban egy közös nyelv van, melyet hiva­talos nyelvnek neveznek és ezt midenki be­széli. Schakeszpere bírálatára az egész irói világ kíváncsi. Voltairenek nem tetszett se pedig Bayard és Dumanoirnak. No de itt is áll a földi közmondás: „de gustibus non est dispuntandum." Szigligeti Ede, Balázs Sándor Tóth Kálmán és György Vilmos űzik a csen­dest. Tóth Ede és Csepreghy Ferencz erősen makaóznak. Egy cseppet sem hazárdiroznak. Mert a menyországi törvények nem tiltják a ferblit és makaót; de a hazárdirozást szi­gorúan tiltja és a 28,645-ik §. 38á4. kikez­dése szerint két hónapi felhőfogságra itéli a bűnöst. Emitt a költők heves diskussióba van­nak. A két Kisfaludy irigyli Bajza és Vö­rösmarty hegemóniáját, kiknek versei 2000-ik kiadást értek el. Komócsy Lajos és Sárossy Gyula bachannalis párbajt vívnak, vagyis, ki issza le hamarább a másikat az asztal alá. Csokonay Vitéz Mihály most issza meg 600­szor a brúdert Reviczky Gyulával. Amint az én Gyula barátomat meglát­tam megfeledkezve magamról felkiállték: — Szervusz Gyula! Alig, hogy kimondtam,- az ég kapuja nagy csattanással kinyílt és szédítő gyorsa­sággal zuhantam le a földre. Felkelek. A nap égető heve perzselte az arcomat. Dél volt. Tizenkét óra hosszat aludtam, és ez idő alatt a menyország csar­nokai közül az írókéihoz jutottam el, tovább nem. De mivel ezek közt is láttam, minden ép osztály külömbség nélkül, hogy az embe­rek odafönn is oly önzők, garázdák, lelket­lenek, izgágák, versenygők, kapzsik mint a földön azóta egy csepp kedvem sincs a meny­országba jutni. Nos most már tudják mi a menyország? Most se? — A pokol előszobája.

Next

/
Thumbnails
Contents