Pápai Kis Ujság – IV. évfolyam – 1948.

IV. évfolyam - 1948-01-25 / 4. szám

IV. £vf. . Ara SO fillér. 104S. famiár Z3 A FÜGGETLEN KISGAZDA, FÖLDMUNKÁS ÉS POLGÁRI PÁRT LAPJA Megválasztotta a vezetőséget a Kisgazdapárt városi és járási szervezete Dr. Potoczky Kálmán országos szervezési osztályvezető bel- és külpolitikai tájékoztatót tartott REFORMÁTUS-FŐISKOLA! KÖNYVTA? PÁPA JOGOT a magyar népnek Csehszlovákiában is Ellenőrizhetetlen hirek szer in a csehszlovákiai magyar köze ledés szempontjából jelentői, lépésre határozta el magát ai. egyik szlovák munkáspárt. Po zsonyban, Kassán és a magya­roktól lakott délszlovákiai vá­rosokban bevezetik a rendszeret magyarnyelvű pártnapokat éi gyűléseket. Az előadásokat kö­vető felszólalások mindenek­előtt a szlovákiai magyar kisebb­ség helyzetének rendezését sür­getik. Ez a hir, amennyiben igaznak bizonyul, kétségkívül jelentős változást indíthat meg a szlovákiai magyarok immái három éve tartó kálváriái helyzetében. Mindezideig — három év ótc — a csehszlovákiai magyarok még politikai pártok tagja, sem lehettek. Az első csehszlo­vák köztársaság idején a csal­lóközi és mátyusföldi, meg a gömöri magyarság körében igen jelentős baloldali mozgal­mak működtek, s tuanivaló az, hogy a szlovákiai magyar nép sokkal több baloldali képviselői és szenátort küldött be a prá­gai parlamentbe, mint maga az egész szlovákság, amely túlnyomóan mindig hiinkapárti volt. Mégis a felszabadulás után a magyar népet bélyegez­ték meg a kollektív háborús bűnösség vádjával, s az új szlovák hatóságok mindenütt 4&rTa betiltották a negyedszázad óta működő magyar baloldali pártokat és szervezeteket is. 1945 óta szlovákiai magyar csak akkor léphetett be akár­melyik pártba, ha megtagadva nemzetét és ősi anyanyelvét, szlováknak vagy esetleg cseh­nek jelentette ki magát. Most talán ezen a téren valami változás készül. De hát ez a pártok dolga. A szlová­kiai magyarság sorsa gyökere­sebb változást vár. Pártpoliti­kánálsokkal fontosabb például, hogy három évi némaság után végre nyíljanak meg a magyar iskolák; szabadjon újra ma­gyarul tanulnia a szlovákiai magyar gyermekeknek. Súlyos tehertétele a dunavölgyi demo­kráciáknak, hogy a demokra­tikus Csehszlovákiában három év óta százezer magyar gyer­mek nem járhat semmiféle ma­gyar iskolába, sem középisko­lába, sem pépig egyetemekre! Az emberiesség,az igazi demo­krácia csúfos arculcsapását jelenti ez a jogfosztás. A szlo­vákiai magyar néptől azt a Rég nem tapasztalt érdeklő­dés mellett zajlott le vasárnap a Központi vendéglő külön­termében a Kisgazdapárt já­rási és városi tisztújító választ mányi gyűlése, amelyen 32 [ Országos Központ részérő potoczky Kálmán dr. szerve­zési osztályvezető, a vármegye részéről pedig Gserrrjöi Györgj vm. ügy vezető elnök vettek részt I J/lészáros József elnöki meg | nyitója titán Qsermöi Györgj ivm. ügyvezető elnök mondoti i beszédet. ! — Örömmel jöttünk ma ösz­|sze, hogy a becsületes magyai (tekintetek találkozhassanak és I elinduljanak újjáéleszteni a pár! I szunnyadó szervezeteit: A vá­lasztások után bekövetkezeti események meggyőztek bentin­ket arról, hogy a mi pártunk és vezetői reálisan Ítélték meg a helyzetet. Dobi István politikája a magyar parasztság és polgárság összefogá­sáért küzdött. Baran­kovics István helytelen útja pedig a polgári front feldarabolását eredményezte. Az új parlament előtt lartbtt bemutatkozó beszéde során •ugyanis Barankovics István el­hagyta már a választási agi­táció idején hangoztatott ígé­reteket és mindenben azono­sította magát a koalíciós po­litikával. Továbbiakban a szervezés fontosságát hangsúlyozta Cser­mői György. Felhívta a meg­jelentek figyelmét, győzzék meg az otthoniakat is, hogy hang­zatos jelszavakkal nem lehet politikát csinálni. Komoly szer­vezkedéssel, a parasztság össze­fogásával azonban el lehet érni azt, hogy a falu lakosságának döntő szava a legfontosabb kérdéseknél is megfelelő súly­lyal essen a mérleg serpenyő­jébe. — A mai tiszújítás alkalmá val olyan vezetőséget válasz­szanak, amelynek tagjai a leg­kritikusabb napokban is be­csületesen kitartottak a kis­gazdapárt mellett és a válasz tások idején is tántoríthatatlar harcosai voltak a békési pro­grammban lefektetett kisgazdt politikának — fejezte be be­szédét Csermői. J)r. potoczky Kálmán, a/. országos központ szervezés; osztályának vezetője hatalmas, másfél órás beszédben vázolta a bel- és külpolitikai helyzetet, Bevezetőben visszapillantást tett a győztes nagyhatalmak háború alatti Jóyiszonyára és össze­fogására, majd ráinuíatotf árokra az ellentétekre, amelyek a post­dami egyezmény helytelen ma­gyarázata alapján a nagyhatal­mak között támadtak és végig­kísérték az azóta lejátszódó politikai eseményeket. A párisi béketárgyalások már nemcsak az ötcsatlóáilam béke­szerződésének megalkotását tár­gyalták, hanem a nagyhatalmak politikai erőviszonyait mérték le. Az elmúlt évben a Truman elv kihirdetése pedig döntő je­lentőséggel birt, hiszen ettől a pillanattól kezdve világosan látszott, hogy komoly ellen­tétek keletkeztek a nyugati ha­talmak és a Szovjetunió poli­tikája között. Közben pedig épül a dunavölgyi népek együtt­működésé. Dinnyés Lajos és kor­mánya a kulturális és barátsági szerződések sorát köti a Balti ten­gertől a Fekete tengerig terjedő területen élő paraszti népekkei. Kos­suth Lajos és Bajcsy Zsilinszky Endre régi, politikai vágyai való­sulnak meg ezeknek a szerződéseknek a nyo­mán. Dobi István legutóbbi, hatal­mas parlamenti beszédében is a dunavölgyi népek egymásra­utaltságát hangsúlyozta. Erre hivatkozva Potoczky a jugo­szláviai és romániai magyarság jobb helyzetére utalt és a nem­zetiségi politika új lehetőségeit Játtá ezekben kibontakozni. Nem hiszek a háború­ban, — mondotta Po­toczky — mert ember nem vállalhatja azt a felelősséget azért, amit egy újabb háború pusz­títása jelentene. Az angol—szovjet és a duna­vóigyí gazdasági szerződések áttörik azt a falat, amit a béke elé emelnek azok, akik háborút akarnak. Beszéde további részében a belpolitikai kérdésekkel foglal­kozott a központi kiküldött. Ismertette az ellenzék szerepét a választások utáni időkben, a Pfeiffer párt rövidlátó politiká­jára utalva rámutatott a Baran­kovics párt tehetetlenségére, majd a koalíciós pártok eddig elért eredményét és a most be­nyújtott költségvetés jelentősé­gét méltatta. Európa államai között alig találunk olyant, mely ilyen költségvetéssel dicseked­hetik. — Összehasonlítást tett Európa többi államai és Ma­gyarország gazdasági helyzete között és rámutatott arra, hogy mennyivel jobb és emberibb életet élünk mi, mint legtöbb európai ország népe. Befejezésül pártszervezési kér­désekkel foglalkozott, majd megemlítette azt a pusztítást, amelyet a Tisza áradása oko­zott élő magyar testvéreink va­gyonában é$ Dobi István párt­elnök nevében kérte, hogy tőle telhetőleg mindenki adjon se­gítséget azoknak, akik minden értéküket elvesztették. A becsü­letes munka és összefogás ered­ménye meghozza a boldogabb jövőt — fejezte be lelkesedéssel fogadott beszédét Potoczky. Ezután került sor a városi­és járási szervezet vezetőségé­nek megválasztására. A Független Kisgazdapárt pápai szervezetének vezetőségét az alábbiakban választották meg az 1948. évre. Elnök: Mészáros József; alelnökök: Giczi Kálmán és Mester József; titkár: Mayer László; pénztáros: Krompaszky János; ellenőr: Szalay István és Varga Pál; jegyző: Kiss István. A járási szervezet vezetősége a következő: Flnök: Borsos Elek (Takácsi); alelnökpk: Vágí Károly (Bakonytamási), Fritz Nándor (Csót), Mészáros József (Pápa), M. Lázár Sándor (Nyá­rád) és Böröczky Béla (Nemes­görzsöny); pénztáros: Krom­paszky János (Pápa); ellenőrök: Böröczky Gábor (Adásztevel), Ifj. SchandI János (Pápateszér), Kiss Zsigmond (Marcalgergelyi), Ifj. Katona Lajos (Mihályháza); Jegyző: Kiss István (Pápa). A járási titkári teendők ellátásá­val ideiglenesen a jegyző lett megbízva, addig, amig az Or­szágos Központ nem küld ki végleges járási titkárt. A Kisgazdapárt Országos Nagyválasztmányi tagjává a pápai szervezet részéről Giczi Gábort; a járási szervezet ré­széről pedig Borsos Eleket, Vági Károlyt és M. Lázár Sán­dort választották. Borsos Elek megköszönve a bizalmat, a parasztság néhány problémáját tette szóvá, majd Mészáros József zárószavai után a Szózat hangjaival ért véget az együttes választmányi gyűlés. jogot vették el, amelyet a de­mokratikus Jugoszlávia és a demokratikus román kormány megadott és intézményesen al­kotmányában is biztosított a vajdasági és erdélyi magyarok­nak. Erdélyben még a szászok­nak is van saját iskolájuk, né­met sajtójuk, csak egyedül a szlovákiai magyarság nélkülözi három év óta az anyanyelvi iskoláztatás és szabad művelő­dés jogát. Ideje volna, hogy a Dunavölgyének legszerencsétle­nebb, űzött vadja, a szlovákiai magyarság is végre nyugodt, félelemmentes életet élhessen, szabadon gyakorolhassa ma­gyar nemzeti- és népi jogait a művelődés, valamint a gaz­dasági- és politikai élet terén. Élhessen végre nyugodtan a saját ősi földjén, s ne kelljen estéről-estére attól rettegnie, hogy mikor gördülnek be ud­varába a kitelepítő teherautók. A szlovákiai magyar nép megjárta már a Kálvária útját, sokat szenvedett, sok vért-velőt vesztett, vagyonából kiforgat­ták, sokat közülük deportáltak a Szudétaföldre, másokat meg kiüldöztek vagy áttelepítettek Magyarországra Súlyos sebek, súlyos fájdalmak ezek, s csak igen lassan gyógyulhatnak be. De a szlovákiai magyarság mindezek ellenére is sürgetően várja az időt, hogy ö is egyen­jogú tagja lehessen a dunavölgyi demokráciák most alakuló, erő­södő, közösségének és baráti szövetségének. Ez érdeke és őszintén óhajtott vágya az egész magyarságnak, elsősorban Ma­gyarországnak, mert jól tudja, hogy csak akkor lehet teljes és egésséges ez a dunavölgyi keletközépeurópai összefogás és demokratikus együttműkö­dés, ha ezt nem zavarja meg semmiféle faji vagy nemzeti üldözés. A mait sötét árnyai­val le kell számolni. Itthon is. odakünt, más országodban is. VASS LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents