Pápai Kis Ujság – IV. évfolyam – 1948.

IV. évfolyam - 1948-06-13 / 24. szám

A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt lapja. ÁRA: 60 fillér. IV. évf. 24. sz. 1948 június 13 Egységes és ja iskolákat Az iskolák rendezése és az iskolák államosítása az a kér dés, amelyről manapság politizáigatás közben leggyakrabban esik szó. Bármily jelentős is ez a kérdés, helytelen lenne pusztán önmagában nézni. Helyte len lenne kiragadni az eseményeknek abból az összefüggéséből, amelyek az utóbbi évek magyar belpolitikáját alkották és különösen helytelen lenne a demokratikus Magyarország művelődéspolitikájától függetlenül megítélni. Az iskolakérdés ugyanis csupán egy lépést jelent a magyar művelődéspolitika kiteljesedé sében, amelyei párhuzamosan és amelyet követve megtöriénik annak kifejtése is. Minekünk, mint a békeszerető népeknek általában, első fegyverünk a műveltség, améiiye] uj, jobb életünket, a magyar földön végrehajtandó új honfoglalást ki akarjuk harcolni. Már pedig a be űk kincseiből hosszú időn át ki volt rekesztve a magyar parasztság. Számára csak a munka jutott, a földdel folytatott hosszú és keserves viasko dás, de a műveltség 'magasba ívelő útját féltőén elzárta előtte az előző rendszerek uralkodó osztálya. A demokratikus Magyarország hatalmas müvelődéípolitikájának tehát az az első feladata, hogy a kis magyar falvakat bekapcsolja a magyar és az egyetemes emberi műveltség örök áramába. Azt cé» lozza; hogy a műveltség minden áldása eljusson a falura és vidékre és a kultura ne le gyen a városok tulajdona. Má sik hatalmas feladatunk pedig abban áll, hogy minden fiatal számára megadjuk a tanulás lehetőségét. Az iskolákba való belépés ne legyen a kevesek és előkelőek kiváltsága, hanem a tehetség révén a legszegényebb zsellér fia előtt is tárul jon fel az iskolák kapuja. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítására törekszik most demokratikus müvelődéspolitikánk. Ezért akar jó és szép iskolát teremteni minden faluban a felekezetek szerint széttagolt kis iskolák összefogásával. Ezért szervezi a népi kollégiumok sorozatát, a szabadművelődési és egyéb tanfolyamokat, a dolgozók iskoláit és azt a rengeteg új kulturintéz-1 ményt, amely mind a müveit- ] séget sugározza macából és épp az eddig elhanyagolt vidékek felé. Az iskolákkal ás tudomáAMOT jelenti: A rögtönítélő hatóság Ölti Vilmos tanácselnök vezetésével pénteken reggel 8 óra 20 perckor folytatta a főtárgyalást a pócspetri rendörgyilkosság ügyében. Dr. Olti tanácselnök befejezettnek nyilvánította a bizonyítási eljárást, majd felszólította dr. Bodonyi Márton államügyészt vádbeszédének megtartására. A vádbeszéd — Ez a bűnügy — mondotta emelt hangon Bodonyi államügyész — lényegében a népellenes erők támadása a ma* gyar nép ellen. _„- - Asztalos jánnc pap "'OÍf Tipikus képviselője Asztalos a másokat reakciós érdekekből felbujtó és önmagát p?,pi palástja alá bujtaió klerikális elemnek. Az egyházi felsőbbség kétségtelenül fokozója volt Asztalos működésének. A főtárgyalási adatokból kitűnt, hogy a vádlott akaratelhatározását nagy mértékben befolyásolták azok az utasítások, amelyeket felülről kapott, de amelyeket a saját személyében is szívesen vett át és készséggel hajtott végre. A végrehajtás után pedig csak egyetlen gondja volt kibújni a felelősség alól. — Itt áll előttünk Királyfalvi Kremper Miklós,, a másodrendű vádlott, a Horthysta katonatiszt, Asztalos János hű partnere és kiszolgálója, aki megtagadta paraszti származását és arra ve temedett, hogy kicsavarja a demokrácia rendőre kezéből a fegyvert és ugyanazzal a fegyverrel megölje azt. — A többi vádlottak közül Som István tanító esetét kell kiemelni Neki, mint Pócspetri község egyik értelmiségi dol gozójának nem rábeszélni, ha* nerT* 'eb^s-z^lri kslk*tt voln?. 2 hatodrendü vádlottat, Vitéz Gábort a telefondrót elvágásáról akkor, amikor a demokrácia rendőrének esetleg orvosi segítségre lett volna szüksége. — Meg kell még említeni a harmadrendű vádlott, Kusnyér János felelősségét. Egyébként harmadrendű, negyedrendű és hatodrendű terhelteknek cselekményei kulturáiatlan&águk folytán eltörpülnek az első-, másod és ötödrendű vádlottak magatartása mellett. — Valamennyi vádlottnak keményen kell felelni, itt, a rögtönítélő biióság előtt, cseleke deteikért. Helyes és igazságos ítéletet hoz a rögtönííélő ta nács akkor, ha az első', má« sod- és ötödrendű terkeítekre a legsúlyosabb ítéletet szabja ki. A vádbeszéd elhangzása után Oiti Vilmos tanácselnök szüne* tet rendelt el. célozta, hogy» Királyfalvi bűn- hogy végzetes cselekményét töcselekményt kövessen el. megpszichózis hatása alatt kö» Dr. Kőfalvi István, Királyfalvi vette el, melynek felidézéséért (Kremper) Miklós védője azzal elsősorban az elsőrendű vádlott igyekezett menteni védencét, ,a felelős. Irgalmas ítéletet kér. Az utolsó szó jogán Szünet után a vádlottak az utoisó szó jogán szóltak. Asztalos János "bűnösségét elismer ve, irgalmat kért a bíróságtól. Ezután Királyfalvi (Kremper) Miklós beszélt az utolsó szó j - a — Igaz, hogy Horthy katonája voltam, de visszamentem szülőfalumba, ott vártam meg az impériumváltozást. Bevallom, hogy a gyilkos tettet elkövettem. Nem tehetek róla. Tudom mi vár rám, csak arra kérem a bíróságot, hogy nézzék azt, hogy nyolcan vannak otthon, valamennyien becsületes munkávar keresik a kenyerüket. ' Kusnyér János az utolsó szó jogán elmondotta, hogy három hete tért haza a hadifogságból. — Szeretnék dolgozni öreganyámért —- mondotta —, aki nagyon beteg. Nem azért jöttem haza, hogy gyilkoljak, ha* nem, hogy dolgozzak a magyar hazáért. Kremper Ferenc ariö. szóit, hogy szovjet hadifogságból jött haza, odakint betegségeken ment át, kétszer megoperálták. Som István tanító arra kérte a bíróságot, hogy olyan ítéletet hozzanak, amely méltányolja azt, hogy ők még méltó munkásai akarnak lenni a demokráciának. Vitéz János irgalmas ítéletet kért. Olti Vilmos tanácselnök ezután berekesztette a tárgyalást. A z ítélet A védelem Rövid szünet után a védőbeszédekre került sor. Elsőnek Zarubay Jenő dr., Asztalos plé' bános védője szólalt fel, rámutatva arra, hogy a plébános teljes beismerő vallomásban van és bűnösségét elismerte. Ezután azt pióbálta fejtegetni, hogy véleménye szerint Királyfalvi gyilkos cselekményét nem a plébános idézte elő, aki Királyfal* vival ellenséges viszonyban ál* lott. A tényállásban megtalálható a plébánosnak az a szándéka, hogy csoportosulást hozzon létre a képviselőtestület elhatározásának befolyása célja ból. A bekövetkezett tragikus eset és a plébános cselekményei között van okozati össze függés, de a védő szerint a plébános magatartása nem azt Este hét órakor mondott ítéletet a rögtönítélő bíróság. Asztalos Jánost halálbüntetésre ítélte, kegyelem esetén pedig tízévi hivatalvesztésre és tízévi politikai jogfelfüggesztésre. Kivályfaivi (Kremper) Miklóst szándékos emberölés büntette miatt a bíróság halálbüntetésre, kegyelem esetén pedig ugyancsak tízévi hivatalveztésre és tízévi politikai jogfelfüggesztésre ítélte. Kremper Ferenc negyedrendű vádlottat lőfegyver titokbantartása miatt 12 évi fegyházra. Az ítélet után a statáriális bíróság kegyelmi tanáccsá alakult át. A kegyelmi tanács Asztalos plébános halálos ítéletét kegyelemre terjesztette fel a Köztársaság elnökéhez. Tildy Zoltán, a Magyar Köztársaság elnöke Asztalos plébánosnak megkegyelmezett és az ítéletet életfogytiglani fegyházra változ* tatta át. minisztertanács elfogadta a felekezeti iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot A kormány pénteken délelőtt 11 órakor Dinnyés Lajos miniszterelnök elnöklete alatt nyokkai karöltve megindult a könyvek áramlása is a falu felé és minden jó könyv úgy érkezik el oda, mint a műveltség követe. Népkönytárak indultak vidékre, szép és olcsó magyar könyvek kínálják magukat az olvasóknak s a művelt nép eszméje napról napra jobban megvalósulni látszik a ! magaar vidéken, i Ez a mi harcunk a magyar hagyományok jegyében, a Zrii nyiek, Széchenyiek, Kossuthok, Bajcsy-Zsilinszkyk hagyományának igaz folytatásaképp folyik. Az ő nyomdokaikat követve akarjuk a helyes magyar művelődéspolitikát, hogy vele mindnyájunk jómódját, földi boldogulását vívjuk ki! rendes heti minisztertanácsot tartott. . Elfogadta a kormány a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvételére vonatkozó törvényjavaslatait. A javaslat szerint az állam átveszi a nem állami iskolákat. Kivéve a kizárólag egyházi célokat szolgáló tanintézeteket.