Pápai Kis Ujság – IV. évfolyam – 1948.

IV. évfolyam - 1948-12-26 / 52. szám

A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt lapja. Ára 60 fillér. IV. évf. 52. sz. 1948. december 26. Á fenyőág üzenete Gyönyörű ünnepünk régi jelképe, a fenyőfa ága hegyi otthonából bevonul a laká­sokba és a szobákba, hogy havasi illatával, üde örök­zöld színével az ünnepek fe­lejthetetlen hangulatát vará­zsolja a magyar otthonokba. Ez a fenyőfa-ág, amely régi szokás szerint végigkíséri az év leggyönyörűbb ünnepét, sok­szoros jelkép mindnyájunk szá­mára. Jelképezi a karácsonyfa alatt felcsattanó gyermeki örö­met, a családi otthon minden meleg érzelmét, az emberi egy­üvétartozás, ajándékozás, a szeretet lelkeket mozgató érzé­seket. És mindezen tul az üde fe­nyőgally télen is friss szinével felképezi az egyre sarjadó és soha nem pusztuló életet. Nem véletlen, hogy a Karácsony, az isteni gyermek születésének ünnepe az örökzőid fenyőgaly­lyal kapcsolódott össze az em­berek szokásaival. Az isteni Kisded születése, az emberi szeretet ünnepe szinte a ter­mészet rendelésétől utal arra, hogy az élet a mag csodálatos örök körforgásával nem pihen soha, egyre mozog, teremt, kel­tet, él. Erről az életről küld min­den esztendőben üzenetet a havasok magasságától laká­sainkat látogató fenyőgally. És ez a karácsonyi üzenet ma különösen a mi magyar szive­inket mozgatja meg. Hiszen az éleiről és annak csodálatos erejéről mi tudnánk emlékezni talán a legtöbbet. Még alig négy esztendeje, hogy azon a szomorú kará­csonyon, a magyar történelem­nek talán legszomorúbb kará­csonyán ugy látszott, a né­metek és fasiszták pusztítása nyomában megszűnik a ma­gyar élet. A halál ült a ma­gyar földeken, náci csapatok dúltak és fosztogattak az országutak mentén, halottak hevertek mindenütt és a ma­gyarság talán csak bujdokolni látszott. Azon a karácsonyi éjszakán a magyarok laká­sában nem a gyertyák bé­kés fényei világítottak, hanem égő városok és falvak rőt lángja lobogott szerte az or­szágban. Ma pedig egy erős, izmos ezer munkában fáradó nemzet­hez tér be kedves, boldogító Üzenetével a karácsonyi fenyő­ág. Egy ország áll itt a helyén biztosan és épen, újjáépített •tthonaiban, meleg szeretettel ünnepelheti a családok ünne­pét. A termelő munka pezsdülő zakatolása közben állt meg ün­nepelni és ha a zúzmarás tél, ablakokon kipillant a szemei mindenütt a hatalmas, teremtő, országépitő munka nyomát lát­juk. A szörnyű pusztulás után uj és jobb hazát épített magá­nak ez a dolgozó nép. A ma­gyar élet nem állt meg és nem pusztult el négy esztendővel ezelőtt, azon a vérzivataros, halálos karácsonyon, hanem megújhodott és friss erővel haladt tovább a történelemtől kiszabott utján. Az életnek erről a csodála­tos változásáról küldi felénk üzenetét az örökzöld fenyőág és halkan suttogó szavával biztatón és szeretetteljesen szól sziveinkhez. Mi, akik átéltük a magyar élet változásait, bizta­tóan nézhetünk a jövő elébe: az élet előttünk áll, az élet miénk, ^ppen a szemünk láttára diadalmasan kivirult a magyar pusztulás felett. Az idei karácsonyunkon a fenyőág üze­nete arról suttog, amit Ady Endre egyik mélyértelrnü kará­csonyi éneke igy fejezett ki: Mienk az élet s kötelez: Kisded sírás velünk veszekszik, A nagy Titok fejünkre fekszik. Óh, testvérek, miénk az élet. 1 nem méltó a primási tisztségre! mondották a diákod a veszprémi ankéton A veszprémi diákifjúság szombaton nagyszabású anké­ton tett hitet a népi demokrá­cia mellett és súlyosan elítélte a Mindszenty féle reakciós, népellenes politikai irányzatot. Énekszóval vonult az ifjú­ság a vármegyeház nagyter­mébe, ahol Barits Paula MINSz belyi vezető megnyitója után Takács Katalin budapesti ki­küldött üdvözölte a bázis­iskola címmel kitüntetett fiú­kereskedelmi iskolát. Takács Katalin párhuzamot vont a mu!t és a jelen isko­lája között és megállapította, hogy a régi használhatatlan, igazságtalan tananyaggal szem­ben a niíii iskola a tudomány fellegvára. Foglalkozott a Mindszentyz­rr.ussal és kijelentette, hogy a hercegprímás méltó utóda Ko­lonics, Hám érseknek, Bangha Bélának és az imperialisták ügynöke, gyűlöletre, háborúra uszit, s így szembenállva Krisztus tanitásával nem méltó a primási tisztségre. A ti feladatotok — zárta szavait Takács Katalin -- le­számolni az imperializmus, a Mindszentyzmus iskolai ügy­nökeivel és példás munkátok­kal Petőfi, Táncsics méltó utódává válni. Nagy tetszéssel fogadott szavai után Harmath Jenő al­ispán átadta 34 kereskedelmi iskolai tanulónak a Diák Szö­vetség tagsági könyvét, 200 forintos ösztöndiját és kérte a fiatalságot, vértezze fel magát a tudás fegyverével, hogy mi­nél több becsületes, tudásban gazdag fiatal álljon népi de­mokráciánk rendelkezésére. Tatay Zoltán köszönte meg az ajándékot és Ígéretet tett, hogy a jövőben még 'jobban dolgoznak. Tanulmányi ver­senyre hívta ki a leánykeres­kedelmit, melynek nevében Barits Paula fogadta el a ki­hívást. Ezután hozzászólások kere­tében a diákok közül sokan — egyöntetűen — megállapították, hogy országnak, egyháznak káros Mindszenty reakciós, háborús uszitó, a multat visz­szasiró politikája. Mindannyian követelték,hogy távolítsa el a kormányzat és kimondották, hogy kiáltvány­ban ugyanilyen határozathoza­talra hívják fel az ország va­lamennyi iskoláját. Az iparos-iskola, az EPOSz, a SzIT kiküldöttek támogatá­sukat közölték a diáksággal. Szokolszky István, a Népi­kolégium élmunkás igazgatója megállapította, hogy a mind­szentyzmus, mint a reakció fellegvára rövidesen összeom­lik a demokratikus erők ostroma következtében. Adlovits István javaslatára feliratban kéri a veszprémi diákság a kormányzattól Mind­szenty eltávolítását, a püspöki kartól az állammal való meg­egyezést. Az ankét után az ifjúság megkoszorúzta a szabadság zászlót és küldöttség ment dr. Hoss József püspöki hely­nökhöz, akitől kérték, hogy tiltsa meg az egyházmegyében Mindszenty körleveleinek fel­olvasását. Magyar államférfiak üdvö^lőtáviratai 69. születésnapjára Rajk László külügyminiszter \ üdvözlőtáviratában megálla- jj £» . i- - pitja: a demokratikus magyar, bztann g©lfl©íöiiSSZ8!TIUSZjnép tántoríthatatlanul áll nagy jj szövetségese, a baráti nagy Szovjetunió oldalán. Az a szer­ződés, amely népeinket és a többi i^pi demokratikus or­szág népeit összefűzi, eltéphe­Szakasits Árpáti köztársa­sági elnök, Dobi István mi­niszterelnök, Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes,azMDP főtitkara és Rajk László kül­ügyminiszter üdvözlőtáviratot küldött Sztálkn generalisszi­musznak 69. születésnapja al­kalmából. Szakasits Árpád köztársasági elnök üdvöziőtáviratában a szocialista társadalom építésé­nek útjára lépett magyar dol­gozó nép forró üdvözletét tol­mácsolja a hatalmas Szovjet, unió bölcs és szeretett vezé­rének. Az egész magyar nép szilárd elhatározása, hogy a nagy Szovjetunióval testvéri szövetségében épiti országában a szocializmust és mindenkor szilárdan visszautasítja az im­perialistáknak a békefront meg­bontására irányuló mesterke­déseit. Kívánjuk, hogy az egész dolgozó emberiség érdekében friss erőben és egészségben még hosszú évekig folytat­hassa áldásos működését a békéért, az igazságért, a né­pek szabadságáért és boldo­gulásáért — irja Szakasits Ár­pád. Dobi István miniszterelnök a magyar kormány szívből jövő legmelegebb jókívánságait tol­mácsolja Sztálin generalisszi­musznak. A magyar köztársa­ság kormánya, az immár sza­bad magyar munkásság és dolgozó parasztság, az egész magyar nemzet mély hálával, szeretettel és nagyrabecsülés­sel fordult felszabaditónk a szocialista Szovjetunió felé. Önnek a demokratikus népek békefrontja vezetőjének még sok-sok győzelemben és ered­ményben gazdag évet, egész­séget és erőt kíván ahhoz, hogy folytathassa és befejez­hesse élete nagy müvét, a vi­lág valamennyi dolgozója ér­dekében — irja Dobi István. tetlen és örök, mert az emberi haladás és szabadság nagy eszméin alapszik. Az imperia­listák törekvései csak növelik a magyar nép elszántságát, amellyel vállalja a népek nagy békefrontjából a reá eső fel­adatokat — irja Rajk László külügyminiszter. T A szovjet-alkotmány ünnepe Pápán Pápa város dolgozói szer­dán este nagy tömegben vet­tek részt a Corsó mozgóban rendezett szovjet-al kolmány ünnepén. Az MSzMT állal rendezeti ünnepséget Németh Imréné polgáraieslerasszony nyitoLta meg, majd az orosz liimiiustz ulán Szekeres Sándor szavalt. Ünnepi beszédei Lei tea* tír­nö. a MDP megyei titkára mondott és részletesen foglal­kozol t a szovjet-alkotmány je­lén t őségével és lesziöjge z í c. hogy a szovjet-alkotmány a fejlődés,' a haladás biztosüál sáliak és a népek életszínvo­nalának -fontos alappillére. Továbbiakban hangsúlyozta Leiter Ernő. hogy a magyar népnek a Szovjetunió alkot­mánya szellemében keld mun­katerveit megvalósítani, az emberi jogokat, biztosítani, a békéért harcolni. Ezután Tóth Ilona. Krafta Terézia és Hoftmann István szavalt. Kiss János énekelt, a Leipnik-gyár zenekara szláv dalokat adott elő, ia tanító­képző énekkara pedig orosz népdalokat énekeli nagy si­kerrel.

Next

/
Thumbnails
Contents