Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Első évfolyam - 1886-02-28 / 7. szám

— jegyzé meg vidáman kaczagva távozásunk közben leendő apósom. * * * íme ez nősülésem históriája, csak azt teszem még hozzá, hogy még most is a legboldogabbaknak érezzük magunkat Mariska és én; s kivánom, hogy minden szerelmes problémája ilyen szerencsés megoldást nyerjen. SyiCofudt- cbtoán. Az „Ed A IX. században Norvégországban, szép hajú Harald uralkodott; uralma oly önkényes és zsarnok volt, hogy több a szabadság elvesztését mélyen fájlaló nemes elhagyta az országot. Hajóra szálltak és távol Európa és Amerika határán Izlandban letelepültek s gyarmataik csakhamar nagy virágzásra emelkedtek. A norvég vállalkozó merész hajós és a költészet iránt nagy fogékonysággal biró nép. Amerikát ; néhány századdal előbb ismerték mint Columbus; de minthogy az uj világrésznek csak örökös hóval borított kietlen tájékait fedezték fel, nem települtek le oda. Izlandban ezen Európától messze fekvő szigeten keletkeztek ama híres dalok, melyek »Edda« név alatt ; ismeretesek. — Kélféle «Edda gyűjtemény van. Az | egyik a XII. században gyűjtetett össze Sámundar által, ezért is Sámundar Edda a neve Tartalmát mythosi dalok képezik. A másik, mely mythosi elbeszélések gyűjteménye, a XIII. században keletkezett s gyűjtőjük neve után Suorri Eddának neveztetik, E müvek tartalmuknál fogva nagyon fontosak a német mythologiára nézve. — Ugyanis a régi németek po- ' gányhitüek lévén: számos, nagyon szép hitregével birtak, melyek sok tekintetben megegyeztek a classicus görög hitregékkel. — de miután a németek áttértek a keresztény hitre, e hitregék is lassankint eltiintek a nép emlékezetéből; azonkivül a keresztény téritök nagyobbrészt idegen nemzetségii papok levén, a németek ősrégi hagyományai iránt nem volt érzékük, sőt azokat eltörölni igyekeztek. A pogány mythologia Izlandban tartotta fel magát legtovább, mert a keresztyénség itt jóval később kezdett maganak tért foglalni, s később is a keresztyénséget bennszülött papok terjeszték, kik gyermekkoruk óta ismervén a mythosokat, nem törekedtek azok eltörlé- : sére. E hitregéknek gyűjteménye az »Edda«. Nézzük a legszebb és legkedveltebb mythosz't, mely telve van igazi költőiséggel és szép festésekkel Tartalma a következő. Thor vagy Wing-Thor a menydörgés Istene, ki ; a menyből nagy kalapácsával a Miölnirrel sujt a földre. Ezért is »Hloridi« a mellékneve, a mi = Sújtó. — Kísérője Lóki, a gonoszság istene. — Thornak alvás közben az óriások fejedelme, Thrym, ellopta kalapácsát és csak azon esetben szándékozott visszaadni, ha Freya a szépség istenasszonya nőül megy hozzáEzt megtudván Thór, Freyahoz megy, hogy öt rábírja, hogy az óriáshoz nőül menjen. De az a felszólítást haragosan utasítja vissza. Most az Istenek dá^-ról. (»Az«.-ok) és tündérek («Alf«~ok) összegyűlnek s tanácskoznak, hogy mint szerezhetné vissza Thor a kalapácsot. A legbölcsebb Isten Heimdall azt javasolja, hogy Thór öltözzék fel női ruhába s Freya helyett menjen Óriás-országba. A mit az meg is tesz és Freya képe alatt megjelenik Thrym házában, ki nemsokára megünnepli vele a lakodalmat. Az ünnepélyen az álruhában levő Thór visszaszerzi kalapácsát s azzal az óriások egész nemzetségét lesújtja. E történetnek mythologiai jelentményt is tulajdonítanak. Az óriások — tudniillik a természeti hatalmak — elraboljak a menydörgés istenétől kalapácsát és azt nyolcz mérföldnyi mélyre dugják a föld alá, vagyis nyolcz hónapon át, mig a norvégoknál a tél tart, a menydörgés szünetel stb. stb. íme a költemény fordításban: Ének Thrymröl. 1. Bőszült vala Wing-Thór Mikoron felébredt És nagy kalapácsát Meg nem leié; Megrázta szakallát Verdeste fejét, A Föld fia mindent Át s át kutatott. 2. És ö először Ekkép beszéle : »Rám Lóki, halgass, Szavaimra figyelmezz : Mit senki sem sejt Földön s magas égben: lm elrabolták Kalapácsomat.« 3. Freyá magasztos Házába mentek. Thór most Freyához Ekkép beszélt: »Nem kölcsönöznéd, Pehely-ingedet, *) Hogy feltaláljam Mjölniremet?« *) Pehely-ing a szépség istennőjének birtoka voll. A ki mag ra öllé láthatatlan volt s roppant gyorsan repült.