Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.
Negyedik évfolyam - 1888-10-15 / 1. szám
losophűs nemzet''Sem képez kivételt, tehát irodalmának történetében épugy megtalál hatjuk a fény és árny váltakozását, mint más nemzetekében. E váltakozást sziliekben kifejezettnek képzelve, a szin sorozat legfénylőbb rés^e mindenesetre a körülbelül 1770—1832-ig, tehát Gőthe haláláig terjedő időköz lenne; ez idő alatt emelkedett ugyanis a német irodalom virágzásának tetőpontjára. Ezt a hatalmas lendületet a politikai és [vallásos-egyházi viszonyokon kivül főleg egyes személyek idézték elő, kik más-más uton haladva működtek közre az irodalom kertjének ékesités'ébeu. Igy a Lessing. Wieland/Klöpstock, Schakespeare, Young és Rousseau tanulmányozása folytán ellőállott u. n. Sturm és Drang mozgalom — melynek legfőbb jellemvonása az, hogy a létező világgal, a történelem, bölcsészet és természettudomány által nyújtott ismeretekkel nem volt mégelégedve — IIerdeije 1 élén mélyebb és biztosabb tudományt keresett s a con ventionalis szokások lerontásán fáradozott, azt hirdetvén,, hogy a genialis ember emelkedjék felül minden akár a természet, akár az élet sz;abtá — törvényen s irjon ugy, a mint természete diktálja. — óöthe — különösen irodalmi működése elején — szintén a Sturm és Drang vonásait hordja magán, de az ő természete már magában, minden poétikai törvény korlátozása nélkül is oly műveket hozott napvilágra, mélyek a költészet ítélőszéke előtt minden gáncs nélkül megállanak. A vele való érintkezésnek üdvös nyomai, versenytársának Schillernek művein is észrevehetők,, akár a formát, akár az érzés mélységét és melegségét vegyük szemügyre. 1 A Sturm és Drang irói lelkesítettek fel egy csapat — nagyobbrészt Göttingában tanuló — ifjú költőt arra, hogy hazájuk s irodalmuknak javára egyesült erővel működendők holdvilágos éjjel egy tölgyfa alatt örökös barátságot esküdjenek egymásnak. A keletkezés helyéről ,,llainbund"-niik nevezett ezen szövetség tagjai közül legkiválóbbak: Biirger. mitif és Vots, kinek „Louisó" czimü idylljö • mozdította elő nagyöbbrészt Götfté • ;„H ,ér; maiin és Börothéá" c2. epösánák létrejöttét. Míg a Hainbund tagjai Klopostockhoz ragaszkodtak egész a bálványözásig, addig 1 mások Wielánd, majd pedig' Göthe es' Schiller utánzása által igyekezték nemzetük irodalmának használva, babért gyűjteni homlokukra. Ez utánzók közül mindensetre Mathissont és Salis- Seewist illeti meg 1 az elsőség, ha j bár művészet tekintetében; messze elmaradtak is nagy péídányképuk, Schiller mögött. . Sokkal fontosabí) az eddig elősorolt irányoknál. a romantikus iskola, melynek útját a Fiehte- és főleg a Schelling-íele philosóphia törte meg, jóllehet már Göthe és Schiller is tekinthetők ez irány előharezosaiul, a menynyiben mindkettőjük, de. különösen Göthe müveiben sok oly elemet találhatunk, mely nagy mértékben rokon a romantikusok törekvéseivel. E törekvések ,főleg : odairányulnak, hogy a nagyon is egyhangú, prózái jelent középkorból vett tárgyakkal tegyék színesebbé, változatosabbá, mely tárgyakat azonfelül a classicai irodalom által megszabott korlátok; figyelmen kivül hagyásával szabadabb /alak-, ban s a legnagyobb lelkesedéssel dolgoztak < fel. Igaz ugyan, hogy e lelkesedés sokszor túlságba is ragadja őket, a mennyiben a középkor társadalmi .és vallásos viszonyainak. magasztalása s a legragyogóbb színek kel ecsetelése. közben a középkornak több, magát már tűiéit eszméjét is visszaóhajtják, de azért' ha többet nem, annyit okvetlenül meg kell nekik adnunk, Hogy a középkor nagysága és : szépsége iránti érzék fejlesztése nem kis mértékben az ő érdemük. Törekvésüket a költészetnek általuk müveit mindén, ága mutatja? pedig lyra, epika és dráma egyiráiit szorgalmas mivelőkre találtak bennük. -— A dráma terén működök sorába'n ott áll — s épen nem az utolsó helyen — Kleist Heinrik egy lelkileg megáldott, de beteges természetű .ember, ki szerencsétlen sorsával mély részvétet kelt minden szánakozó szívben. Hogy e szavak értelme teljesen világosan álljon előttünk," kisérj ük Végig az ifján sirba szállt költőt visz.oiíf'<ií>ságos "életpályáján.'' : ' : -Kfeik Henrik é2u!etett : 1 ;776. október 11é'n az odel'hi'-'Fraiikfuttban -s már-gyermek
