Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.
Harmadik évfolyam - 1888-01-15 / 6. szám
Har m a d i k é v f o 1 y a m. 6. szám. Pápa, 1888. január 15. PAPAI IF J U T A "D LJ ü Jl Megjelenik minden hó t-)-én, oki. nor. és márcz. hónapoknak régén is. .- , Előfizetési clij egy egész islvolaí évre 1 ÍV*t 50 ltr. •' • -•Az ,.líjusáui képzőtársulat" szellemi pártfogás;) mellett. Szerkesztőség: A főiskolai iij épületben. Részlet, Kocsi Csci'ffo Bálint egyháztörténeti művéből. Magyarhoni protestáns egyházunk történetének legszomorúbb időszaka a 17-ik század második fele, midőn az ellenreformatio teljes diadalát üli. Vakbuzgó gyűlölete által vezetve — a protestantizmus teljes megsemmisítésére törekszik s a kezében levő roppant hatalom segélyével kivívott győzelmei által elvakítva, ezt lehetőnek is tartja; egymást érik tehát e czélból a keresztyénség, az egyedül üdvözítő anyaszentegyház szent nevében azok az embertelen üldözések és pokoli nyomorgatta tások, melyekért elkövetőjüktől megvetéssel fordulna el minden emberséges szív, még ha az a Krisztustól hirdetett határtalan „szeretelröl" mint legfőbb kötelességről soha nem hallott volna is. E szomorú időszak eseményei közül pedig legmegrenditőbb a Pozsonyba idézett, majd börtönből börtönbe hurczolt s végre gályákra eladott lelkipásztorok végtelen szenvedéseinek gyászos története; melynek olvasása közben szinte borzadálylyal látjuk, mint képes az elvakult vallási fanatismus az embert emberiségéből kivetkőztetni: de másrészről szivet lelket emelő példáit látjuk a felvilágosult belátáson és szabad meggyőződésen alapuló olyan hitnek, mely megáll rendithetetlenül, bár emberfeletti kísértések ostromolják. A gályákra hurczolt prédikátorok történetéről többen irtak,*) de mégis legérdeke*) Ofcrokócsi Fóris Ferencz. Betlen Miklós, Bruininx van Hammel Gerard, azon időben Hollandia bécsi követe. sebb és legjelentékenyebb Kocsi Csergő Bálint pápai professornak latin nyelven írott munkája, mely 12 fejezetben hűen és részletesen tárgyalja a szomorú történetet. Egyszerű, de közvetlenségük miatt annál meghatóbb szavakkal mondja el egymásután azokat a szenvedéseket, mefyeknek legnagyobb részét ő maga is átszenvedte. Hisz ő is megjelent az idézésre Pozsonyban, el is ítéltetett s mint ifjú erőben levő férfin, szerencsésen átélte a fogság és gályarabság minden megpróbáltatásait. A hol pedig nem volt szem- és fültanu, ott is mindig a legjobb forrásból merít: az azon eseményeket átélt társainak elbeszéléseiből. Müve az akkori viszonyok közt, természetes, hogy nem láthatott napvilágot, Írásban maradt egy időre. Lampe egyháztörténetében jelent meg először, de csonkán, csak az első 9 fejezet, a három utolsó elkallódott. Bód Péter felismerte e munkának azon kiválóan becses tulajdonát, mely szerint nagy mértékben képes olvasója lelkében fölébreszteni a hitéhez való állhatatos kitartást: azért Lampe nyomán — tehát ismét a három utolsó fejezet híjával— magyarra fordította, Fájdalom azonban — mint tudjuk — e jeles fordítás a „Kősziklán épült ház ostroma" is csak nagy későn jelent meg Szilágyi Sándor rendezése mellett. E kiadás egyik jegyzetében olvasható, hogy a le nem fordított s — tudtommal — eddig fél nem haszált és fel nem dolgozott
