Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.
Harmadik évfolyam - 1887-11-30 / 4. szám
vallási s polgári szabadságért. Bicskey pedig az eidélyi superintendens pártfogása folytán virágzó gyülekezet lelkésze lett. * A Rákóczy-féle szabadságharcz lezajlása után létrejött országos bcíke visszaadta Kompolthynak ősi vagyonát. sAz apai átkot nem hallgatta meg az ég; Kompolihy boldog családi életei élt. FÜLÖP JÓZSEF. Néhány szó Vörösmarty Miháiv ..Két Szomszédvár 1 1 cz. imivérol. (Folytatás.) Legerősebben, leghatározottabban tárul elénk Vörösmarty költői ereje a két szomszéd várban a jellemek festésénél. — Csodálva, bámulva szemléljük amaz ügyességet, melylyel alakjait — kiket előttünk a cselekvény folyamában felléptet és működésre készt — rajzolja. — Feltünteti előttünk tetteik rugóit, fel egész belső világukat, érzelmeiket és gondolkodásmódjukat, ugy hogy ott látjuk őket szemeink előtt nem mint szép művészi, de élettelen szoboralakokat, hanem mint érző és cselekvő egyéneket, kik iránt rokon- és ellenszevvel viseltetünk, kiknek sorsát szivünkön hordozzuk s látva, hogy a felettük lebegő végzetet, az elfordithatlan enyészetet. ki nem kerülhetik, látva gyászos, de vétkeik miatt megérdemlett elvesztüket s különösen Tihamér benső megsemmisülését, könnyű pereg alá arczunkon s mindig a részvét érzelmével szivünkben gondolunk reájuk. Hogy ezen emlék annál erősebb legyen szivünkben és minél tovább s tartósabban éljen bennünk: próbáljuk meg s idézzük még egyszer szemeink elé az epos személyeit azon sorrendben, a mint velük a cselekmény fogain ában mégis mer ked tünk. Mint Homeros „Ilias"ában először is Achillest, ugy költőnk is legelébb Tihamért mutatja be olvasóinak. Ez első bemutatásnál ugy ismerjük meg hősünket, mint loval is alattvalót és vitéz lovagot. Tudva azt, hogy királyának a háborúban nagy szüksége van a hü szivek- és karokra: a véres kard láttára azonnal Siiet ura s királya zászlói alá és kiséri őt útjában, megosztva vele a harcz viszontagságait épúgy mint a béke kényelmét. De a bátor és hü sziv szeretni is tud: szereti szüleit és testvéreit mindenek felett. E szeretet nem engedi meg, hogy a hadjáratból visszatérve sokáig tétlenül időzzék a király udvarában, hanem ellenállhatlan erővel hajtja őt kedveseinek ölelésére. Vágya szárnyakat ad neki s rövid idő múlva várához ér. Egy tekintet az elpusztult várra: elég, hogy sejtesse vele a szomorú valót, családja kiirtását. A viszontlátáshoz kötött reményeiben csalódva, megdöbbenés, majd borzasztó boszuvágy keletkezik keblében azok ellen, kik legszentebb érzelmeinek tárgyát, kedveseit megsemmisiték. Boszu, véres boszu: ez szivének első és utolsó óhaja, ez tölti be egész valóját. Félelmesen hangzanak el ajkain az eskü és átok szavai: Hallj meg öröklétű s fogadott átkomra figyelmezz : Ugy soha sem földön, sem síromban, sem azon túl, Ugy ne legyen nyugodalmam; örök rengéssel alattam Ingjon az élő föld: örömet soha rajta ne lássak. Es búnál egyebet; ne legyen több birtokom abban, Mint sir; de az is keljen fel tagjaim ellen 8 vesse ki fáradt csontaimat: lelkem pedig éljen, Míg élhet nyomorún, borzasztó gondolatoktól Űzött éjjeli rém s bujdossék kínban örökké, 8 míg kin van, míg fájdalom él, ki ne fogyjon azokból; 8 mindezek ugy legyenek rajtam s átkomra betelve, Mint én elmulatom megtorlani házain elestét! Testvérért testvér és házatya hulljon atyáért; Szolgák szolgáért pusztuljanak, és legyen, aki Felmarad a fajból, rabnőm a káldori lányzó : Lássam szép fiatalságát hervadni buvában, 8 hallhassam panaszát, az enyémmel gyászban egyenlőt. 8 akkor is én se legyek boldog; de keservben az éltet 8 búban emészszem meg, mint illik végivadéknak: És legyek a házhoz, melynek nincs népe hasonló. Mindezeket halld meg te, ki élsz, örök isten, az égben!" I. Ének. 90—110 sor. Ettől fogva már csak boszujának él. Minden nap uj meg uj áldozatot nyújt az elkeseredett boszujának. A kiontott vér látása uj
