Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Második évfolyam - 1887-05-15 / 11. szám

még tovább : „Ott essem el én A harcz mezején." Ezek és ehhez hasonlók mind a valódi költői lélek prófécziái. Il}

Ten képek kisérték végig őt rövid élet pályáján s rajongták körül alva és ébren. Ott voltak lelkében, midőn kedvesét ölelte, ott voltak, midőn esküdött az oltárnál. Es úgy lett, a hogy kívánta a hogy megjövendölte.— Jeltelen sírját csak a nemzeti genius őrzi. FÜLÖP JÓZSEF. Bánfy György. Seidl után németből. „ Halld7 ott kivid kopognak, menj nőm, kaput mj itass, 1 alán szegény zarándok, eltévedett utas . . . Isten hozott, vitézem! asztalhoz ülj ide, Van lágy fejér kenyerünk, nemes borunk s üde /" „JSem kell nekem borod most, nem kell az ételed, De hogyha Bánfy vagy te: ugy számolok veled! DJiut elten, álltam itten, tudod, sok hó előtt, Itt volt velem fivérem, meggyilkolád te őt. S midőn feküdt a földön, sebezve homlokon: Megesküvém azonnal: bőszülni meg fogom „Igaz, jogos csatában ölé meg őt kezem, S ha őt bőszülni, jösz te, — jer, én bel'egyezem! De házban ért nem vivők, nem ajtó s fal közölt: Hazám előtt, a melyért ezen kar küzködött Kardom, melylyel megöltem — tudod jól melyik j az — Add nőm ! Ila nem jövök meg, majd Isten ad \ vic A szirtre mennek ők fel egymásnak oldalán, Arany kapuját épen föltárta a korány, Jó György elől, serényen vitéz ulánría jár S velők magasbra folyton a kedves napsugár. lm már a csucsort állnak — kitárva ott vagyon Az Alp világ előttük: csodálatos nagy ott Elszéledett a köd már: sok dús völgy feltűnik, Karjában kunyhót, keblén nyájat tart mindenik. Órjcís patak sok ottan, sok mélylö hegy nyilas, S erdő, azon (ölül már csak lég van, semmi más. S mind e felett mik ént lia békében lengene, Kunyhókban és szivekben ős hűség szelleme! . . . Ezt látva fenn a bajnok: leejti a kezét, De György a szép hazára mulatva igy beszélt: ,,Ezért vivék, fivéred fettyegeié nagyon, — Ezért küzdéli csatában, ezért iitém agyon" Az idegen lenéze, majd György szemébe néz, Karját emelni készül s leejti a vitéz: „És hogyha öt elejtéd: kilzdéí jogos csatát — Bocsáss meg! Int a bátya most béke jobbot cid!

i

l FREYSTADT 1 )EZSŐ. Sugár Dani. Az x-i alvégen egy hosszú sárgára festett földszinti ház egyik utczára nyiló ajtaja fölött függött a széles pléhtábla, melyen két sörényes oroszlán egy nemzeti színű szalagot tartott, s azon e betűk diszlettek : Sugár István csizmadia mester. A mester uram termetére nézve vállas, erös ember volt, szénfekete haja közé az idö lisztes keze már sokat hintett, arczán a redők egy-nehány rendetlen sora helyezkedett már el, hanem azért István bácsi mégis azt mondta: »Helyre leány, helyre menyecske !« Az már igaz, hogy ha Icig zsidó a »Két hold«hoz cimzett korcsmájában tudtára adta a nagyérdemű törzsvendégeknek, hogy vasárnap este egy kis snmsum lesz, mester uram el nem maradt volna a világ minden kincseért sem s derekasan kirakta a roll*