Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Második évfolyam - 1887-01-15 / 6. szám

Időrendileg most következnék Jókainak második munkája az „Istenitélet" cimü beszély, de erről fentebb volt szó. Februárlió 23-án tátott gyűlésen három darab lyrai müvet olvasott fel Jókai, a melyeket Tóth István birált, melyek közül a „Coloss" cimü lyra érdemkönyvbe irandónak Ítéltetett, az „Ősi kard", „Agg lantos" cimüek" pedig kiigazítás végett visszaadattak '), hogy igy kiigazítva ezek is beirattathassanak. Azonban fájdalom! Jókai ezen munkái sem az érdemkönyvben, sem a társulat irattárában nem találhatók fel! Hihető, hogy a megsértett önérzet miatt nem irta azt be Jókai?. Az ezután következő legközelebbi gyűlésen, vagyis február 27-én, ismét Jókai nevével találkozunk, a melyen ,, Vágy társ" cimü beszélyét olvasta fel. Ezen beszélyét Kerkapoly Károly — főiskolánk mai nagyméltóságú világi főgondnoka — bírálta meg, s rá a következő megjegyzést tette: „kerekdedebbnek félnem a munkát, ha a vetélkedők küzdése tárgyául szolgáló nőnek könnyelmilebb jellem adatol! volna". Szerző ezen megjegyzés valósítására utasitatott, mondja a jegyzőkönyv 2), melyben hátrább csak annyi nyoma van Jókai emiitett beszélyének, hogy „Jókai Móricz igazítás végett visszaadott s kiigazított beszélve Bárány Gusztáv, Fiiita Károly, Ács Károly uraknak adatott átnézés végett

3)," de hogy ezen bizottság mit szólt róla, arról fájdalom egy szó sincs, és nincs is meg a mű sehol. Még két munkájáról van említés jegyzőkönyveinkben. Azonban az egyiknek nem csak hogy czimét. de még csak azt sem tudjuk, hogy mi volt. Hihetően lyrai vers, mert megint annak adják ki, ki a múltkor is bírálta verseit? Vagy tán azok közül javította ki épen egyiket? A jegyzőkönyv 57. lapján ez olvasható: „munkák adattak bírálatra: Petrovics Sándor-é : Jókai Móricznak . . Jókai Móriczé Tóth Istvánnak" . . De hátrálj sehol sincs szó sem Petrovics, sem Jókai munkáiról. Másik müve Jókainak (ő maga ugy lát- 1 szik ekkor mindig y-nal irja nevét) a már r). 2). 3). A pápai reform, főiskolai képzőtársaság ! gyűléseinek jegyzőkönyve I. kötet, 45. .46. lap. említett, s egy arany másod jutalmat nyert „Tüz és viz" cimü beszélve, — de ez sincs meg sehol. Van azonban Jókainak egy sajátkezüleg írott „... Rén v és vétek... cimü beszélykéje a társulat levéltárában, — mely ugy hiszem eredeti fogalmazása lesz „Istenitélet" cimü beszélyének, m^ylyel majdnem minden kifejezése teljesen megegyez, de ha jól emlékezem, vannak benne önálló részletek is? Minden esetre érdemes lesz utánna nézni, s a két beszélyt összehasonlítani. Ezzel már be is zárhatnám közleményemet, de nem lenne az megfelelő a történeti hűségnek, ha fel nem említeném, hogy 1842. május 29-én Jókai is be választatott a bírálók közé '). Bírálói működéséről csak annyi van följegyezve, hogy Sárközy Ti tus fordított beszélvére bírálatot olvasott ") Ö ugy látszik nem olvasott székfoglaló beszédet, ami málékkor kötelessége volt minden bíráló tagnak, vagy ha olvasott is, nincs róla említés téve 3). 1846-ban a társulat tiszteletbeli tagjává választ á. En mikor ezeket írogattam, küldtem Jókairól a Vasárnapi Újság érdemes szerkesztőjének két cikket, s azok meg is jelentek az 1882. évfolyam 2. és 7-dik számaiban. A szerkesztő azt üzente volt nékem: „nagy irók ifjúkori dolgai mindig érdekesek, máskor is szívesen veszünk ilyesmit...." Az ieazat mee*O o vallva összeakartam állítani Petrics Soma

4) (a hires festő Orlai) Tlialy Kálmán, boldogult Eötvös Lajos, Molnár Aladár működését legalább. Tettem-— most is meg van még— sok jegyzetet, mi reájuk vonatkozik, de hát hiába! diák észszel előbb azon munkákat akartam befejezni, melyekért jutalom is lesz, s ezekre, melyek sokkal fontosabbak lennének reám nézve, ma már: nem jutott idő! Mindezt csupán azért irom, hogy felhívjam a figyelmet a levéltárban lévő kincsekre; r) ' ) Ugyanott 50. 54. lapok. 3) Jegyzeteim szerint háromszor szavalt, is. Először 1842. január 19-én, mikor az „Éjféli ház"-at szavalta Vörösmartytól, „mely szavalat alacsony hangja miatt érthetetlen volt s igy nem sikerült. •< (jkönvv. 1. köt. 41. 1.) Ezután még kétszer, mikor már .,haladLám, lám! Az ország legelső szónokainak egyike is hol és hogyan, kezelte! Tehát csak előre! Excelsior! T. E. + ) Orlov-é már közölve volt a „Figyelőben." Szerk. G*