Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Második évfolyam - 1886-12-15 / 5. szám

Sajnovics müve feltűnést keltett a külföldi tudósok között, de nálunk csak az egy Gyarmatliy Sámuel okult belőle, a ki nyomába is lépett és a finnel rokon összes nyelveket belevonta hasonlításai körébe '). De sem Sajnovics , sem Gyárinathy munkássága nem birt a hazai tudósok előtt általános érvényt szerezni ez uj tannak, csak alig néhány — köztük Révay — látta be és fogadta el. Történt már Révay, Gyarmathy és Sajnovics előtt is összehasonlítás a magyar és más nyelvek között. Legelterjedtebb volt a keleti vagy sémi nyelvekkel való egyeztetés, a mi mielőttünk, a kik tudjuk, hogy a magyar csak áltat nyelvvel hasonlítható össze, egész nevetségesnek látszik. Azonban ennek is megvan az oka abban a felfogásban, abban a bitben, hogy minden nyelv szükségkép rokon a bibliaival, mely előde valamenynyinek, valamint Noé és három íia őse az összes nemzeteknek. Jó liézai mester krónikásunk szerint is Noé és három fia, úgyszinte az utánuk jövő nemzedék héberül beszélt

2). Minden valamire való keresztyén nép keresett Noé unokái között oly nevet, a melyhez családfáját köthette. Nem volt-e közhit, hogy a magyarok Nimródtól vagy Ménróttól származnak, a ki „hatalmas vadász volt az Ur előtt" 3). Találhattak vagy választhattak volna-e a liarczias magyarok derekabb, méltóbb, tetszetősebb őst maguknak, mint azt a kinek vadászi hire-neve még a biblia alakulásakor is közmondásos volt. Erről a Ménrótról költött aztán valami jámbor barát — talán megrendelésre — egy tetszetős genealógiát, melyet h'ézai Simon mester és mások hagytak ránk. Ugyanis „az óriás (t. i. Ménrót) a nyelvek összezavarodása után Evilath földére ment, a mely ország akkoriban Persia nevet viselt, és ott Enetli nejétől két fia született Hunor és Mogor, (Magyar) kiktől származtak a hunnok és magyarok" 4). Csakhogy e leleményesen kiczirkalmazott genealógiában nagy bökkenő van. Tudvalevőleg Ménrót vagyis inkább Nimród Chamnak unokája. Azt meg a családfa-szerkesztők bizonyosnak vélték, hogy a szittya magyarok Sem és Cham ivadékai nem lehetnek, hanem Japhetidák, kik e két fajból északra laktak. Mit csinál ekkor a szintoly merész, mint leleményes családfa-készitő ? Megteszi Nimrodot a Japhet magvából származó Thana fiának 5). E genealógiának Procopius elbeszélése szolgált alapul h. E történetiró szerint egy hun királynak két íia volt: Uturgur és Kuturgur. Ezek egyszer egy szarvas ünőt vettek űzőbe, a melynek nyomán a Maeotis tengerig jutottak. A magyar nemzet Árpádkori eredet-buvára Procopius ama hunn királyt teljes megnyugvással Ménrótnak nevezi és két fiát: Uturgurt és Kuturgurt Hunornak és Magornak kereszteli el, hogy a hunn és magyar nép nevét kiokoskodhassa. Bármily kedves és hizelgő volt e leszármaztatás, akadt azonban, a ki megütközött rajta. A ki némileg is ismerte a bibliát, megbotránkozott azon, hogy Ménrótot Japhet maradékának tartja. Hogy lehetne ez ellenmondást eltávolítani? IV. Béla királyunk né eleien jegyzője megkísérli. 0 már nem Ménróttól származtatja a magyar nemzetet, hanem azt mondja: „Scythia első királya Magog volt és ama nemzetet Magog királyról hivták Mogernak" 7) (azaz magyarnak). lme a puszta névhasonlatosság elégséges arra. hogy megállapítsa, honnan ered a magyar nemzet. Különös, hogy az Anonymus a hunn nevet egy szóval sem emliti, mintha tudomása se volna róla. Szerinte Attila épp oly magyar volt, mint akár Béla király. Miután a magyar név és nép származását fejtegette, a „Hungarus" szó értelmezésével sem marad adós. Azt mondja ugyanis egy helyen: „A Hungarusok ') Müvének czime: Affinitás linguao Hungaricae enni linguis Fennieae originis. Goettingae 1799. 2) Sim. de Keza, Gesta Hungarorum 1. 3) Móz. I. k. I. rész, 9. vers. v) Sim. de Keza, Gesta Hungarorum, 1. 5) Menrot gygans filius Tliana ex semine Japliet oriunlns Sim. de Keza, Gesta H'íigarorum 1. t

í) Művének czime: De bello Gotliico. ') Et primus rex Schytliie fűit Magog filius Japliet, et gens illa a Magog rege vocata est Moger. Aucnymus, 1. .5*