Pápai Ifjusági Lap – 1. - 4. évfolyam – 1885-1889.

Második évfolyam - 1886-12-15 / 5. szám

Sajnovics müve feltűnést keltett a külföldi tudósok között, de nálunk csak az egy Gyar­matliy Sámuel okult belőle, a ki nyomába is lépett és a finnel rokon összes nyelveket belevonta hasonlításai körébe '). De sem Saj­novics , sem Gyárinathy munkássága nem birt a hazai tudósok előtt általános érvényt szerezni ez uj tannak, csak alig néhány — köztük Révay — látta be és fogadta el. Történt már Révay, Gyarmathy és Saj­novics előtt is összehasonlítás a magyar és más nyelvek között. Legelterjedtebb volt a keleti vagy sémi nyelvekkel való egyeztetés, a mi mielőttünk, a kik tudjuk, hogy a ma­gyar csak áltat nyelvvel hasonlítható össze, egész nevetségesnek látszik. Azonban ennek is megvan az oka abban a felfogásban, ab­ban a bitben, hogy minden nyelv szükség­kép rokon a bibliaival, mely előde valameny­nyinek, valamint Noé és három íia őse az összes nemzeteknek. Jó liézai mester króniká­sunk szerint is Noé és három fia, úgyszinte az utánuk jövő nemzedék héberül beszélt 2). Minden valamire való keresztyén nép keresett Noé unokái között oly nevet, a mely­hez családfáját köthette. Nem volt-e közhit, hogy a magyarok Nimródtól vagy Ménróttól származnak, a ki „hatalmas vadász volt az Ur előtt" 3). Találhattak vagy választhat­tak volna-e a liarczias magyarok derekabb, méltóbb, tetszetősebb őst maguknak, mint azt a kinek vadászi hire-neve még a biblia alakulásakor is közmondásos volt. Erről a Ménrótról költött aztán valami jámbor ba­rát — talán megrendelésre — egy tetszetős genealógiát, melyet h'ézai Simon mester és má­sok hagytak ránk. Ugyanis „az óriás (t. i. Ménrót) a nyelvek összezavarodása után Evi­lath földére ment, a mely ország akkoriban Persia nevet viselt, és ott Enetli nejétől két fia született Hunor és Mogor, (Magyar) kik­től származtak a hunnok és magyarok" 4). Csakhogy e leleményesen kiczirkalmazott ge­nealógiában nagy bökkenő van. Tudvalevő­leg Ménrót vagyis inkább Nimród Chamnak unokája. Azt meg a családfa-szerkesztők bi­zonyosnak vélték, hogy a szittya magyarok Sem és Cham ivadékai nem lehetnek, hanem Japhetidák, kik e két fajból északra laktak. Mit csinál ekkor a szintoly merész, mint le­leményes családfa-készitő ? Megteszi Nimro­dot a Japhet magvából származó Thana fi­ának 5). E genealógiának Procopius elbeszé­lése szolgált alapul h. E történetiró szerint egy hun királynak két íia volt: Uturgur és Kuturgur. Ezek egyszer egy szarvas ünőt vettek űzőbe, a melynek nyomán a Maeotis tengerig jutottak. A magyar nemzet Árpád­kori eredet-buvára Procopius ama hunn ki­rályt teljes megnyugvással Ménrótnak ne­vezi és két fiát: Uturgurt és Kuturgurt Hunor­nak és Magornak kereszteli el, hogy a hunn és magyar nép nevét kiokoskodhassa. Bármily kedves és hizelgő volt e leszár­maztatás, akadt azonban, a ki megütközött rajta. A ki némileg is ismerte a bibliát, meg­botránkozott azon, hogy Ménrótot Japhet maradékának tartja. Hogy lehetne ez ellen­mondást eltávolítani? IV. Béla királyunk né eleien jegyzője megkísérli. 0 már nem Ménróttól származ­tatja a magyar nemzetet, hanem azt mondja: „Scythia első királya Magog volt és ama nemzetet Magog királyról hivták Moger­nak" 7) (azaz magyarnak). lme a puszta név­hasonlatosság elégséges arra. hogy megálla­pítsa, honnan ered a magyar nemzet. Külö­nös, hogy az Anonymus a hunn nevet egy szóval sem emliti, mintha tudomása se volna róla. Szerinte Attila épp oly magyar volt, mint akár Béla király. Miután a magyar név és nép származását fejtegette, a „Hungarus" szó értelmezésével sem marad adós. Azt mondja ugyanis egy helyen: „A Hungarusok ') Müvének czime: Affinitás linguao Hungaricae enni linguis Fennieae originis. Goettingae 1799. 2) Sim. de Keza, Gesta Hungarorum 1. 3) Móz. I. k. I. rész, 9. vers. v) Sim. de Keza, Gesta Hungarorum, 1. 5) Menrot gygans filius Tliana ex semine Japliet oriunlns Sim. de Keza, Gesta H'íigarorum 1. t í) Művének czime: De bello Gotliico. ') Et primus rex Schytliie fűit Magog filius Japliet, et gens illa a Magog rege vocata est Moger. Aucnymus, 1. .5*

Next

/
Thumbnails
Contents