Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-04-06 / 14. szám

terjesztett be a m. alispáni hivatalhoz. Ezen jelentésben részletesen le van irva a város fekvése, az épületek minősége, mennyisége, anyaga, a kutak száma s használhatósága, a városnak tűzoltói szolgálatra alkalmas 20 —40 óv közti férfi lakosa. Ezen adatokból kiemeljük, hogy a város 1443 önálló házból s ezek melléképületéből áll. A házak közül 80 emeletes, de melyek legnagyobb részben földszintes melléképületekkel is el vannak látva. Cserép fedeles épület van 648. fazsindelyes 68. nádas 98. zsuppos, vagyis szalma fedéses 665. kut van a városban 574, melyek közül azonban a szivatyukhoz alkalmazhatók száma 311. Van a városban tűzoltási segédkezésre köteles 20-40 éves férfi 747. Ezek közöl 490 nős, 257 nőtlen, müveit osztályú 16, iparos és kereskedő 548, földmives 183. A működő tagok száma 82. önkéntes és 3 fizetéses. A fizetéses tűzoltók teljesítek az éjjeli ós nappali örséget ós napi szolgálatot. A működők közül 18 éves tűzoltó van 14. 14 éves tűzoltó van 11. 13 éves van 1. 10 éves van 3, 8 éves van 15. 7 éves van 10. 6 éves van 4, 5 éves van 2. 4 éves van 1. 3 éves 2. 2 éves van 15 es 1 éves tűzoltó van 4. Választmányi ülés volt ez év folyamán 6, melyen a folyó ügyek intéztettek el. Sajnosan kell itt is felemiteni, hogy a választmányi tagok, különösen a nem működők közül a választmányi ülésekre nagyon kevesen szoktak eljárni. Parancsnoksági ülés volt 5. Iskolázás ós gyakorlat 5 esetben volt, 4 esetben a működők hiányos megjelenése miatt gyakorlatot tartani nem lehetett. Tűz eset volt v. mult évben 6-szor, melyeknél a hiányos megjelenés több izben tapasztaltatott, mely miatt a főparancsnokság a működő tagokhoz erélyes íelhivást volt kénytelen kibocsátani, melyben azok köteleségűk teljesítésére komolyan figyelmeztettek, sőt többen megrovásban is részesültek. Az ellenőrző napos tisztek őrtanya vizsgálatot tartottak 270-szer, mely alkalmakkor 33. esetben hiányokat találtak. Színházi őrség volt 40-szer, melyeknél t. izben hiány találtatott, Az egylet felszerelése kővetkező : 3. kocsi fecskendő nyomó szerkezetre. 1 kocsi fecskendő nyomó és szivó szerkezetre 11. sz. — I. mozdonyfecskendő nyomó és szivó szerkezetre I. sz. I. kétkerekű kasi fecskendő nyomó és szivó szerkezetre III. sz. 2, tömlő orsó I. és II. számú gépekkel Tömlő 620. m. Csavar pár egységes tömlőkhöz 21. 1. szerkocsi telj es felszereléssel. 1, toló. (:Mornbergi:) létra. 1. su!y létra. 5. dugó létra. 2. ablak mászó létra. 1 ugró ponyva. Ezeken kivűl van: A tűzoltók teljes felszerelése. Laktanya felszerelés, iroda felszerelés. Miud részletesen minden évbea újra leltározva. Ezek után szívből kivánom, hogy egyletünk minél inkább felvirágozzék; kívánok kitartást és sikert a megkezdett munkához egyletünk minden tagjának, kölönösen pedig a működőknek figyelmébe ajánlom az önkéntes tűzoltó jelszavait: Ha dul a bősz elem, E hármat ne feledd, Erös kar, bátor sziv, Testvéri szeretet, S jutalmad ez legyen, Betöltéd tisztedet! Saáry Lajos Véres boszu, A „Pápai Hirlap" eredeti tudósirása. Véres eseménynek volt színhelye márczius 29-én a külső-vathi határ, melynek áldozatául esett egy közbecsülés és szeretetben álló fiatal ember, Kápli István a Rafli-féle birtok gazdaiintj9, liájli földbirtokos már a mult évben észrevette, hogy vetéseit valami lelkiismeretlen ember lelegelteti s ezért szemrehányást is tett gazdatisztjének, Kápli Istvánnak. Ez utóbbinak azután sikerült is egy alkalommal Sarlay földbirtokos juhászát Ifj. Kovács Józsefet elcsípni épen akkor, mikor az birkáival a vetést lelegeltette. Az eset a törvény elé kerülvén, Sarlay juhászát 70 frt kártérítésre ítélték. Ez évben ismét lelegeltették következetesen Ráfi vetéseit. Kápli elhatározta, hogy ismét kipuhatolja a roszakaratu kártevőt. — S ez márczius hó 29-én sikerült is neki, amennyiben ismét tetten érte Sarlay juhászát ifj. Kovács József fiatal suhanczot. — Csak annyit mondott neki: — Látod Jóska, megint te vagy a kárttevő ! Ezzel aztán elfordult a juhásztól azzal a szándékkal, hogy ismét feljelenti a kárttévő legényt. Ebben azonban megakadályozta Őt ifj. Kovács József ', előrántott ugyanis zsebéből egy előre elkészített revolvert és abból 4-szer bele lőtt a mit sem sejtő Kápli Istvánba. — Kápli zsebében is revorver volt, de ezt már nemi volt ideje használni. A megsebesült gazdatisztet az összefutott mezei munkások lakására szállították. A golyók közül a kezelő orvos csak hármat tudott a sebesültből ki venni, a negyedik a bal váll lapoczka alatt van befúródva. Kápli István állapota életvezsélyes, söt ma már élethalál közt lebeg. A fiatal gyilkos azonnal ott hagyta nyáját s egy éjszakai kóborlás után bejött Pápára a Spitzer-féle vendéglőben jól megreggelizett s elmondta gyilkos tettét. — Hát most mi járatban vagy ? — kérdék tőle. — Följelentem magamat a kir. bíróságnál mondá. S ugy tón, amint beszélt s ma már az állam kenyerét eszi a pápai kir. fogházban, hol tiszteletére az udvart rózsafákkal beültették. Mert nagy ma a humanismus! A hazai iparnak nyujtaiÉ állami MyezinényeL Nemcsak az iparos köröket, de mindazokat, kik a közügyek iránt érdeklődéssel viseltetnek, élénken foglalkoztatá az a törvényjavaslat, amelyet az elmúlt héten a képviselőház ritkán nyilvánuló egyértelműséggel fogadott el. Nem lehet hivatásunk, hogy e javaslat értékét általános, vagy csak iparpolitikai szempontból is bírálgassuk, nem egyrészró'l már csak azért is, mert politikával lapunk nem foglalkozik, nem másrészt is legfőképpen azért, mert e javaslat a képviselőház tárgyalásán immár átesvén, arról kritikát mondani, most már legalább is idejét multa. De mikor ezt előrebocsájtjuk, nem hallgathatjuk el, hogy a kormány e javaslata, mint azt minden pártról a képviselőházban is hangoztatták, csak első lépésnek tekintendő, s remélhető, hogy a kormány felbuzdulva azon egyértelmű támogatáson, melylyel javaslata fogadtatott, nem fog késni a további lépések megtételével sem. Magyarországon ipart még teremteni kell, s a teremtés nagy munkáját félrendszabályokkal elvégezni nem lehet. A kérdésben forgó javaslat magában véve pedig még csak félrendszabálynak sem mondható. Nem akarunk mi odáig menni, hogy az ipar megteremtésének sine qna nonjaul az önálló vámterületet hirdessük, pedig ka ezt tennők, még akkor sem volnánk u igaztalanság vádjával illethetők. Jól van, tegyük fel, hogy az önálló vámterület az adott viszonyok között nem létesíthető. Mért? ez nem a mi dolgunk, erre feleljenek meg, ha tudnak a politikusok. De hogy az adott kereten belül, a vámközös ség mellett is iparunk érdekében még sokat lehet, még sokat kell tennünk, az kétségtelen. Mert illusió azt hinni, hogy azzal a néhány millióval, melylyel a kedvezményezett bankok rendelkezni fognak, az ipar mindjárt megteremthető. Ez csak, mint már mondottuk, első lépés, de ezt az első lépést is bizonyára meg kell tennünk, hogy megtehessük a másodikat, a harmadikat s a továbbiakat. E téren nem szabad elfeledkeznünk Magyarország speciális viszonyairól, nem szabad elfeledkeznünk, hogy első sorban földmivelő állam vagyunk s hogy a magyarember természeténél, hajlamainál fogva előszeretettel foglalkozik a földmiveléssel. Oda kell tehát hatni, hogy a földmivelő, a ki a földmivelés mellett részben nyers terményei feldolgozása czéljából, részben a földmiveléssel párhuzamosan, mintegy annak kiegészitéseképen iparral foglalkozik, állami akár direct, akár indirect támogatásban részesüljön. Az a nagybirtokos, a ki vaggon számra küldi el búzáját a piaezra, s azt a búzát lisztté öröiteti, kettős haszonnal fog dolgozni, de ne feledjük azért, hogy arra, hogy gőzmalmot állítson a helyett, hogy birtokát szaporítsa — bizony nehezen fogja magát elhatározni. Oda kell tehát hatni, hogy kétszeresnél is nagyobb haszna legyen s akkor majd könnyebben határozza el magát. Ha pedig a népesség alsóbbb rétegei is, kik eddig kizárólagosan földmiveléssel foglalkoztak,a földmivelésből fenmaradt idejüket az ipar terén hasznosítani fogják, az iparnak e téren való fejlődése is várható, jelentkezzék az akár a házi ipar terén, akár más egyebütt. De hogy ezek az alsó rétegek erre a tudatra jussanak, előbb módot kell nyújtani nekik, hogy lz ekként kínálkozó hasznot felismerhessék, erre őket vezetni kell. E téreu az állam sokat tehet. Szemczy. Az eladott orr. — Karczo'at. — A régi jó időkben, mikor még a „Commisvoyageur"'Ok bátortalanitották az országokat ... ma már kihaltak ós helyettük a kereskedelmi és egyéb néven nevezendő ügynökök garázdálkodnak . . , a véletlen néhány ily commis voyageurs-t hozott Össze az „Arany Griff*' fogadóba, hol kipihenvén a nap fáradalmait, a többi vendég közt vígan poharazlak. A társalgás egyre élénkebb lett s a bor kezdé gyakorolni hatását. Ekkor két vendég közt a következő párbeszéd keletkezett. — Ön is commis-voyageur, uram ? — Szolgálatára! — És mire utazik ? — Orrokra! — Értem, áleza-orrokra, a farsang számára. — Nem uram, hanem hus és vérből á'ló orrokra, magyarán mondva: ember orrokra.