Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-03-16 / 11. szám

alkotraány-és nemzetellenes kísérletekkel vívott elszánt küzdelmükben, valamint a ferde pártviszokból eredt fonák helyzetek kritikájában, melyek okai és ferrása a jelenlegi válság a „ Budapesti Hirlap* minden egyes száma a nemzeti jogok és aspirácziók diadalmas hősenként szállott sikra. A közönség érezte, hogy lapunkban a legőszintébben, legbátrabban és legelszántabban nyilatkozott meg a közérzület szava. És a mikor a közönség naprólnapra lavinaként növekedő tömegével segítségünkre és támogatásunkra jött: a „Budapesti Hírlap" döntő' erővel működött közre a vitás kérdések megostromlásában a politikai fordulat és az uj események előkészítésében. A pártoktól független, csakis a közérdek által vezérelt és saját becsületes meggyőződésűnktől diktált működésűnk akkor érte el legszebb jutalmát, a mikor minden igaz magyar ember a „Budapesti Hírlap

a-ban kereste és találta nemzeti iigvek legfáradhatatlauabb legszívósabb és legvehemensebb védelmét. Legbuzgóbb ip,rkodásunk, hogv a „Budapesti Hirlap" a jövőben is az maradjon, a mi vo't, a minek indult, a mely irányban hatalommá növekedett' a miben as elsőséget nem engedheti át soha senkinek : a legmagyarabb újság, tartalomban, lélekben, szóban egyformán. A legmagyarabb újság és mint ilyen a nemzeti érJilet leghűbb tolmácsa, ébresztője, izgatója és ha kell lángba boritója. A legtisztább tudatossággal hirdetjük és valljuk, hogy olyan időkben, a mikor •? nemzeti eszme faj fen tartó és államalkotó erővel érvényesiti magát mindenütt, hogy ugyanakkor nemcsak jog, hanem kötelesség nekünk magyaroknak a sovinizmus, lelkesedésével, sőt türelmetlenségével szolgálni a nemzeti irányt mindenben és mindenkor. Ez a mi programmunk. E. programmunkkal nekünk adott igazat a magyar közönség, mely semmitől sem irtózik inkább, mint a szívtelen és lelketlen kozmopolitaságtól, a hamisságokra és az elmék megtévesztésére alkalmas cifra jelszavaktól ; nekünk adott igazat, midőn lapunkat szinte hihetlen mértékben felkarolta és egyre jobban terjeszti. E programmal folytatjuk a jövőben is mindenp.pi munkánkat a közügyek szolgálatában. Folyfutjuk erősen fegyverkezve a nagy tusákra, a melyek a közeljövőben a nyilvános élet minden munkására várnak. A nemzeti munkából részt kérünk és részt fogunk benne venni legjobb tehetségünk szerint, pártolva és támogatva mindent, a mi szükséges, életképes derék és jó ; ostromolva, Üldözve mindent, a mi czéltalan, félszeg és és helytelen. Ebbeli szándékunkban nem fog bennünket korlátozni semmiféle személyi tekintet, párt-és hatalmi érdek és nincs az a politikai fordulat, melynek kedvéért és érdekében pártatlanságunkat és elfogulatlanságunkat csak egy pillanatra is feladnók. A szigorú objektivitás útját fogjuk követni a zsurnalisztika minden egyéb ágában. Az irodalom és művészet kérdéseiben mint eddig, ugy ezentúl is szigorúan mellőzni fogjuk a paj-. táskodást és klikk-szellemet. A mi megfelel a szép és nemes ízlésnek, az mindig elfogulatlan méltatásra fog találni lapunkban. Mi magunk is azzal vélünk legjobb szolgálatot tenni az irodalomnak, hogy egy sor se jelenjék meg lapunkban, a mely az irodalmi mértéket meg nem üti. Közleményeink irodalmi színvonalának előkelősége kezdettől fogva legfőbb gondunkat képezte. El is értük vele azt, hogy a „Budapesti Hirlap" a legkifogástalanabb magyarsággal irt újság és mindenekfölött vezércikkei és tárcái irodalmi érték dolgában verseny nélkül állanak, Tudósítások és hirek dolgában a leggazdagabb és legmegbízhatóbb forrásokkal rendelkezünk. E nemű közleményeink 'megválogatásánál mindig szemelőtt tartjuk, hogy a legműveltebb és legkényesebb izlésü közönséget szolgáljuk. A valóságot, igazságot és ildomosságot sohasem áldozzuk fel a szenzációnak. Az erkölcsi tisztaság, a jó és nemes érzés tiszteletben turtásával a „Budapesti Hirlap" hű, szolgálatkész és lelkiismeretes házibarátja óhajt lenni minden magyar uri hátnak. Az előfizetés feltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyed évre 3frt 50 kr. egy hóra 1 frt 20. Az előfizetések vidékről legczélszerüebben postautalvány nyal eszközölhetők következő cím alatt: A „Budapesti Hirlap" kiadó-hivatalanak,IV.ker., kalap-utca 16. sz. Az egész fürdő-ivad alatt előfizetőink kívánságául* a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor ii, ha a nyáron át többször változtatnak tartózkodási helyet, A „Budapesti Hirlap" jelenleg rendkívül érdekes kétkötetes angol regényt közöl: „Doktor Kupido" irta Brougthon Khoda. E regénynek április hó 1-sejéig a lapban megjeleut részét (20 folytatás) az uj e'őfizetők külön lenyomatben ingyen megkapják. — Kiss József lapjának „A hét"-uek 8. és 9, száma hatalmas lendüléssel előretör a megkezdett uton. Minden következő száma érdekesebb, tartalmasabb az előzőnél. Nem létezett még magyar szépirodalmi lap, mely oly rohamosan tért foglalt volna és oly gyorsan meggyökerezett volna a népszerűség talajában. A főúri salonokban ép oly kedvelt és kereset olvasmány mint a középosztály köreiben. Egyes számait várják,elkapdossák a nyilvános helyiségekben úgyszólván foszlányokra olvassák. — A 8. szám főbb tartalma : „A múmia és a gólya." Jókai bájos meséje. „Gyászmagyarkák" sonsationális kaszárnya-história Bársony T ;ávántól „Maud Míiller" Whittier nálunk teljesen ismeretlen amerikai irótól egy költői elbeszélés Radó Aulai fordításában. „Szép Gulnáre" humoros-satyrikus elbeszélés. Két •gyönyörű böjti predikáczió. — Reviczky Gyula hagyatékából egy érdekes esthaetikai értekezés. Apróságok. „A hét" 9. száma még tirtalmassabb : Mezei Ernő barlamentáris modorai irt egy alkalmi tanulmányt „A háborgó barlament" czim alatt. Szemere Attila egy kis novellával szerepel : „Az én barátom . Thuránszky-Dráveczky Júlia (e névvel először találkozunk az irodalomban) „A társalkodónő

8 czimü novellával lép fel. Y.issko Ádám álnév alatt irodalmunk egvik régi jelese pompás humorral per-, siflálja a betyár-romantika termékeit. Szabóné Nogál Janka egy bájos kis aprósággal gazgazdagitja a füzet tartalmát. „Budapesti Hirlap" Sipusza egy pompás „Nóra*-paródiát közöl. Kiss József egy kis szerelmi dallal van képviselve. Vadnai Andor Grünwald Béla Széchenyiről irt könyvét bírálja" Színház irodalom, sok érdekes apróság a hétről és Lucius fényes tollából egy szellemes „Krónika" fejezik be a füzet tartalmát. A borítékon egy megragadó szép eximkép Hilgermann Laurát „Mignon" jelmezében ábrázolja. A „Hét" előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt. negyedévre 2 és fél frt. Teljes példányok az első számtól kezdve még mindig kaphatók. Az előfizetések „A Hét" kiadóhivatalába : Budapest, Akadémia-palota (Hornyánszky könyvnyomdájába) iutézeudok. Közgazdasági rovat. "KIVON A~T~ Pápavárosánakgabona-ár jegyzökönyvéből. őa •© s Ü 100 KILOGRAM őa •© s Ü CŰ M s CQ cn N o CC cd a. L•< JS ca fsl M R* U N o JÍ 3 eS »« ET O OS L. 3 CQ ce s -as NI CO CL CL 3 cn N őa •© s Ü frt kr frtjkr frt kr frtjkr frt kr frt kr frt kr frt kr Jó 8 70 8 30 7 60 8 30 6 — 2 20 80 3 20 2 30 p. •v N :0 M 8 40 8 8 10 7 40 8 80 1 20 80 3 2 < 8 — 8 8 — 7 — 7 90 5 40 1 40 — — A pápai-járás keleti vészén a vetések állása 1890. mára. 7-én. Csekély hó borítja a tartós erős hideg által agyon sanyart Őszi vetéseket; általános az aggodalom, hogy a vetélek nagyon ritkák lesznek sőt a gyönge későiek ki is fagytak \olna. Takarmány készlet. Igen kevés v?n, és a gazdák nagy iésze kénytelen darával és korpával pótolni a hiányt. Járvány. A járás e része ez idejüleg járvány mentes. Őszi vetések tavaszi müvelése. A megváltozott viszonyok nyomása oda kényszerti a gazdát, hogy egy adott területről, a fennálló körülmények lehető tekintetbe vételével, minél nagyobb jövödelmet mutasson fel, csak igy lévén képes arra, hogy az élet sokoldalú követelményének megfeleljen s amellett még gyarapodhassék is. A kalászosok termelésénél nem az az irányadó már ma, hogy póld. a buza minél nagyobb területet foglaljon el a gazdaságban, hanem az, hogy egy bizonyos területen a hozam legyea aráuytalanul megszaporítva, vagyis hogy ott, hol eddig egy hold 8— lü mázsát adott, most 14-16 mázsa teremjen. Ha sikerül a gazdának ezt olórni, pedig sikerülhet, megfejtette az olcsó termelés felada tát. Az öszi vetések tavaszszaíi megfogasolását azon mivelethez számítom, mely a fentmondottak megvalósítását nagy mérvben előmozdítja. Ha a hó a vetésekről- eltakarodik és a még tartanak, de ugy, hogy éjjel fagy, nappal pedig enged : akkor az öszi vetéseknél a felfagyás veszélye következik be, kisebb vagy nagyobb mértékben asze-iut, amint rövidebb vagy hosszabb időre terjed ama káros időjárás. A teendő most már minden gazda előtt ismeretes ; megmagyarázza ezt maga a természet olyképen, hogy azt a talajt, melyet a fagy bizonyos mértékig meglazított s a növény gyökere körűi felbelygott, nyomjuk a gyökeréhez vissza, nehogy az — takaró hiányában — kipusztuljon. Vagyis mihelyt a talaj annyira megszikadt, hogy az állatnak a taposása kárt a vetésben nem okoz, hengerezzük azt meg. Minthogy azoubau a henger munkája bizonyos körülmények között káros is lehet kivált akkor, midőn a taj hajcsövességét előmozdítván, módot nyújt a nedvesség elpárologtatására, tehát oda kell hatnunk, hogy miután a talajt és gyökérzetet érintkezésbe hoztuk a hengerezés okozta hajcsövességet megszüntessük. Ez pedig meg lesz szüntetre, ha a talpj felületét megbolygatjuk, vagyis ha a vetéseket könnyebb fajta fogasokkal megjáratjuk. De nemcsak a mondott esetben, hanem egyáltalában mindenkor helyén leend az őszi vetéseknek tavaszszaíi megfogasolasa, azonban a kitépett egyes növények vagy növényrészletek miatt sokan a fogasolást nem szeretik. Csakhogy a/on föltevés teljesen alaptalan, hogv a fogasolás altal a kár éri, mert ott hol egyes részleteket kitép is a fogas, a sebzés helyén át az alvó szemekből ujabb és erőteljesebb fiajtás bújik elő ; ahol pedig egész növényt, ott bizonyosan sok volt tehát marad is. A létesített porhauyitás eredménye azonban sokszorosan fölülmúlja azon képzeleti veszteséget, melyet a kitépés állítólag okoz. Lapkiadó ós felelős szerkesztő: MAGYAR GYULA,