Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-03-16 / 11. szám

kölcsönt fog adni neki. Ha pedig ilyennel nem rendelkezik, akkor ugyanoly kamatláb mellett bármely pénzintézet' szívesen leszámítolja a váltóját. Akkor hát való az uj iparbank ? mire Az első magyar tüzfecskendogyár. írta : Nyári Elemér gróf. A hagyomány ! Mikor az indokok lesznek szákavatottan mérlegelve, amelyek az ember tetteinek rugóiként működnek, a lélekbúvárok a legerősebb indokok egyikenek a nemes hagyományhoz való törhetetlen ragaszkodást nevezik meg. Való ! a nemes hagyomány iránt érzett hű ragaszkodás eredményezi nemcsak a véres háborúban nyilvánuló kaionai erenyek legtöbbjét, hanem a békés munka ölén viruló polgári erények számosát is. A katona még oly nagy veszélyiyel is daczol mert zászlójának hűséget esküuott : mar pedig e zászló vedelnie hagyományként követeli derék híveitől a ^vérünket. élelünket !" A szorgalmas polgár pedig hagyományul köti gyermekei lelkere, hogy — ha aiyjok mesterséget, foglalkozását űzik — a „czeg" jó hírnevére szemök fényénél is jobban vigyazzanak. A nemes hagyomány azonban a legkiválóbb szerepet az uraikodó-házakuál tölti be ; mert azok tagjainal a nemes hagyomány tetteik legtöbbjénél mint erkölcsi rugó működik közre. Láthatjuk ezt a felejthetetlen József nádor köztiszteletnek örvendő családjánál is ; mert ammo honszeretet táplált a nemzetéhez sing hű atya, ép o'y lángoló hazaszeretetet bizonyít be miuüen alkalomra fia : még pedig nem csak azyrt, mivel magyarnak született S magyarnak neveltetett, magyarnak érzi s vallja magát, hanem azért is : mertjiagyományul örökölte dicső atyjától a honszerelmet. Ez az oka, hogy az országban igen számos derék hazafi nagy figyelemmel kíséri József Királyi magyar nerczeg és osztrák cs. és kir. foherczeg minden tettet, amely a közügy javára szolgál. Ezen működés egyik legfontosabb és iegaidásosabb részét azon fáradhatatlan, nemes buzgalom képezi, amelyet József királyi magyar herc/.og a tűzoltóság megalapítása, terjesztése, javítása népszerűsítése nagy érdekeben ki fejtMióta orsz.szerte rokonszenves beliigyér,Teleki Géza gróf, erélyesen látott a leghazafiasabb munkák egyikehez ; általánosítani, fejleszteni u tűzoltó intézményt, azóta József királyi magyar herezeg vonatkozott ügybuzgalma fokozot mervben gyarapodott jelentősegében. , Alak kellő figyelemmel kisérik a uralkodóház ezen kitűnő tíigjanak közhasznú működését, most is nagy örömmel tapasztalták, hogy Ö meg a laekeni belga királya kastély kigyulaUását és porig égését is, amely növéróueK, Henrika belga királynénak, rendkívül számos maggyüjteményct is elhamvasztotta, a honi tűzoltó-egyletek okulására törekszik fordittaní. Telíát igen számos jeles honfi, ólökön József királyi magyar heiczeggei szóval s tettel jó példával és biztatással buzdit nálunk a tüzolto-intezmény általánosítására, fejlesztésére amelynek mostani szerfölötti hátrányára szolgált, liogy hiányzott oly nagyszabású a kor kívánalmainak megt'elelőleg berendezeti; tüzfecckendő gyár, mely az ország szükségletét, különösen minőség és megbízhatóság tekintetében képes kielégíteni. Innét van, hogy községeink nagyrésze nemzetgazdászatunk kiszámithatlan karara, mindeddig külföldről hozatta gépeit ; mivel azon néhaay község, amely a hazai gyártmány minőségében csalódott, anuyira megmgata a naza iránti bizalmat, hogy inkább vásároltak külföldön drágábban mint itlion. Ezen bizalmatlanság leküzdése fogja fcíel adatát és főnehézséget képezni az uj gyárnak Hát bizony mé$ csak néhány évtized előtt is nálunk hiába keresett volna valaki olyan korszerű tüzfecskendőt, amelyei itthon készítettük; hauein a magyar ember kénytelen voit verejtéken gyűjtött garasait Prágába, Bécsbe, éráéba, Brünúbe küldeni, ha szüksége volt olyan 'űzfecskendőre, amely csak némileg is megfelelt a korszerű követelményeknek. Csak szerfölött lassan rendezkedett be nálunk néhány jelentéknyebb műhely (távolról sem versenyképes gyár) a tüzLc.skeiidö-készitésre. Mikor is azon, igen furcsa működést kellett látnunk, hogy, például, barangontő-mííhelyekben mint nagyon is alárendelt s vajmi kezdetlegesen űzött mellékfoglalkozás tengődött a tüzfecskendő-készités. Gyártásról, mely a mű helyben történő készítés fölött vajmi számos előnynyel bír, persze! hallani sem lehetett. Nem vállalkozott arra sem tőke, sem szakértő ! Ugyanis, a gyártásnak, melylyel a kov'szerüleg fölszerelt gyárak foglalkoznak, a műhelyekben történő készítés fölött két főelőnye van : 1-ször, ily gyártmány jobbminéségü árut képvisel; 2-szor, ily gyártmáuy nemcsak jutányosabb, de olcsóbb is a mégoly ügyesen, szorgalomal vezetett műhelyek készítményeinél. Hogy ez igy áll és ennek igy kell állania, az miuden gondolkodó előtt világos. Napjainkban a tőkepénz nagy fölényt gyakorol minden irányban ; inert az mindennél hamarabb teremt olcsó hitelt és szakértelmet : pedig nemzetgazdászatunk minden ágánál a virulás legelső kelléke az olcsó hitel és a szakértelem. Tekintsük: például, a kézműiparost, aki műhelylyéi bir, ós a gárost, aki gyár fölött rendelkezik, Az első nem bírván olyan olcsó hitellel, mint az utóbbi, kénytelen a nyersanyagot drágábban fizetni meg. mint az uttóbi; ennek azután következménye, hogy készítmény éc drágábban árulja, mint a gyáros gyármányát, még pedig azért is, mert az utóbbi nemcsak olcsóbban és jobb minőségben beszerzett nyers anyagot dolgoztat fol, mint az előbbi, hanem kisebb költségen is állítja elő gyártmányát, — a tömeges munka folytan, mint a műhelylyel biró ípaios készítmény ét. Ámde a gyáros nemcsak jutányosabb és olcsóbb, hanem jobbiparterméket bir a vevőknek nyújtani, semmint a műhelyben dolgozó iparos ; mert a gyári munkának azon rendkívül nagy előnye is vau a műhely munka fölött, hogy a gyárban dolgozó munkás folyton ugyanazon részét allitvan elő a gyártmányoknak, szerfölött, nagy ügyességre tesz szert szakmája illető ágában ; s igy az ily tökeletes részekből Össze állitot gyáitmány sokkal jobb, mint a műhelyek készitm3nye, amelynek mindenik részét azon egy munkás kénytelen készíteni, akár ügyes az illető, akár nem. Ez a muukafelosztás előnye, amely európaszerte csodákat miivel. Az elmondottakból kitűnik, hogy minél nagyobb s minél korszerűbb-berendezésű valamely gyár, annál jutányosabb és olcsóbb áruval bir a vevőknek szolgálni, amely áru minden körülmény között jobbminéségü és olcsóbb, mint bármelyik műhely mégoly kitűnő készítményé. A tűzoltó-intézmény gyors elterjedésének 1 íőhátránya tehát abban rejlett, hogy nem^volt az országban kellőleg fölszerelt tüzfecskendogyár, De ami nem-volt, hála Istennek ! már van. Budapest a szó legszorosabb értelmében uj nagyváros. Nincs -Európában egyetlenegy más nagyváros, mely oly rendkívül gyorsan fejlődött azzá, ami — a magyar fővároson kivül. Széchenyi István gróf látnoki szellem Budapest gyors fejlődési irányát Újpest felé jósolta; s ez valóban bekövetkezett: az újpesti országút két oldalán több és fontosabb gyárteleppel bir a főváros, mint bárhol másutt, — gőzmalmaitól eltekintve. Ha olyan külföldi ösmerost kalauzolok Budapesten aki gyáriparunk iránt érdeklődik, a gőzmalmok megmupatása utáu rögtön kocsizom ki vele az újpesti országúton, melyre csaknam szakadatlan oorban jelentékeny gyártelepek dőlnek ki, Ezen gyártelepek között a legkiválóbbak egyike Tarnóczy Gusztáv országgyűlési képviselő tűzfeéskendőgyára, melyre méltán illik a derék vidéki tűzoltók jelzője : „a legelso magyar tüzfecskendogyár." A nagy és a kis Kákos vize között elterülő homokos terepen, közvetlenül az ország mellett, halom emelkedik, amelyre pár évtized előtt hatalmas épületet emeltek : a legkiválóbb kisebb söríőzo-gyárat. Miként más iparágakban szintén tapasztaljuk, ezen sörfőzőgyár sem bírta diadalmasan leküzdeni a nála sokkal nagyobb gyárak ellene is irányult versenyét ; s igy beszüntette a munkát. A gyönyörű nagy épület használatlanul állott, amíg a nevezett kiváló országgyűlési képviselő azt megvásárolta és a legújabb szakberendezések vívmányaink teljes alkalmazásával tüzfecske'idögyárrá átalakíttatta. Miként más iparvállalatnál, ugy e nagyszerű tüzfecskendogyár korszerű berendezésénél sem sajnálta a tulajdonos még a legnagyobb pénzkiadásokat sem, ha azok azt eredményezték, hogy e kitűnően fölszerelt magyar ipartelep nemcsak Ausztria

1 hanem más külállamok ilyuemü gyáraival szintén diadallal versenyezhessen a legjobb tüzfecskendŐ gyártásának dicsőségéért. (Folyt, köv.) Karczola t, Márczius 15-ike van. Ácsi! tedd keresztül a hegedűn azt a vonót aztán hadd is szeljék csak : Kiöntött a Tisza vize nem tiszta, Eá vezetem fakó lovam nem- issza, Hogy is inná, mikor olyan zavaros, Nem vagyok én a rózsámmal haragos. És csakugyan kivagyok békülve csütörtök óta az egész világgal, összecsókolnám még az anyósomét is, ha szerencsémre 150 mértföld eluem választana tőle. Ereimben egy kimondhatlau édes, kéjes érzelem viharzik át, Cáiipa mosolygó, ragyogó arezot látok magam körül, kivéve néhány 'besavanyított, mint például, hogy csak egyet mondjak kedves Horváth Lajos barátunkét. Mért hát megtörtéjt, hogy a palai Láma kizökkent a Paradicsomból — akarom mondani Tisza Kálmán a piros bársony székből. Az egy cscglei Burcza Dánielt, az európai nagyhatalmak tisztelt szövetségesét kivéve, nincs igaz ember a hazában, aki meg nem örült volna ennek a hirnek. A pápai szolgabírót, Doktoricsct is ugy elfogta a honfiúi lelkesedés, -hogy kijelentette előttem: Uram immár ezek után nem pályázok a boszniai kttkoricza földekre. Elnéztem a dákai jegyzőt, az én édes Hock bátyámat, hát akkora könnyek estek ki a szeméből, mint egy literes üveg. Kérdem tőle mi baja? Talán az bánűja, hogy az egykori segédje a Csányi gyerek fürészporon hizlalt kacsákat azután elkeseredésében postamesterből adóvégrehajtóvá lett? — Nem az — azt mondja — hanem Őröm könnyek ezek : — Tisza Kálmán is levonta a consekventiát! —Azután a nyakamba esett és összecsókolt. Örömömben én is. megígértem neki, hogy kieszközlöm Dákának a kir, táblát. tízóval pompásan vagyunk ! Uram, uram Osvald Dániel uram ! Szóllok az úrhoz! Kigyclmed eddig oda se hede-