Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-03-09 / 10. szám

nemfl, harisnya, asztali készlet "stb. potom áron kapható ezeknél; persze, ha meg­küldik, a csalódás el nem marad. Hogy nagy adót űzető kereskedőink és iparosa­ink az ily .ilzletrontás mellett hogyan ké­pesek aztán kötelezettségeiknek- eleget tenni, evvel senki sem gondol. — Elmezavarodás, B a r c z a Dániel földbirtokost Csöglén csak a „falu eszének" nevezték, s mint ilyet, sőt mint derék 48-as polgárt tisztelte, becsülte a falu apraja, nagyja A szerencséden emberen azonban a mint rész­véttel értesülünk a legutóbbi napokban a csendes elmezavar jelei mutatkoztak. Az egy­kori eró's 48-as ember, magán kiviili pillana­taiban egyre csak azt hajtja hogy: Éljen Tisza Kálmán! Szomorú dolog, de igaz, hogy akadtak egyének, kik Barczának ezt az álla­potát kiaknázva, aláíratták vele a következő nyilatkozatot, mely a „Pesti Hírlap *-ban szőrül szóra meg is jelent: Vidéki Ítélet a a képviselőházról. T. szerkesztő ur! Alulírott a Pesti Hirlap-ot évek óta járatom s állitha­tom, hogy a magyar hírlapok között ez a napilap a legjobb s legnépszerűbb Magyaror­szágban' — Igen fígyelmessen átolvasom az országgyűlési rovatait, közlöm azokat polgár­társaimmal is, s mint egyszerű falusi fölmives polgárai szeretett hazánkuak, szivünk mélyéig megbotránkozunk az országgyűlési két ellen­zéki párt egy két tagjainak a véderotörvény 14., 25. §§. tárgyalása alkalmával és azóta is gyakran meg-megujuló magukviselete miatt. Károlyi Gábor gróf és még egy-kettő rajta kivül lehetetlen, hogy ép érzekkel birua a parlamentárizmus intézménye iráAt, mert kü­lönben nem űzne személyes politikát Tisza miniszterelnök személye ellen.— A Pesti Hír­lap megteszi kötelességét a kiabáló képviselek magukviseletével szemben, már a folyo évi 4015. számú vezérczikkében t. czirkusznak nevezi a parlamentet ; de ugy látszik, hogy a két el­lenzék egy-két tagjának egyedüli czélja a parlament tekintélyének s méltóságának aláá­sása ; kihalhatott azokból az alkottmányosság iránti hazafias jó érzék ; ha igy nem volna, nem tennének ugy, a hogy tesznek az egész nemzet megbotránkoztatására. A magyar sajtó volna hivatva az országgyűlési töbéseg figyel mét oly intézkedések megtételére felhívni, mig nem késő,, hogy az örökös parlamenti liecz­czeknek, személyes politika-űzésnek vége vet­tetnék, mert egyszer csak olyan reggelre vir­radunk, hogy a müveit Európa hátat fordít nekünk. Nem állhatván meg tovább, hogy több polgártársammal egyetértve, kifejezést ne ad­jak a parlamentben történtek feletti mély méiy sajnálkozásom- és megbotránkozásom­nak, — tisztelettel kérem t. szerkesztő urat, hogy ez érzelmek kifejezésének becses lapjában helyet a^ni méltóztassék. Legmélyebb tiszte­lettel maradván Csöglén, febr. 27. a. t. szer­kesztő urnák alázatos szolgája Barcza Dániel földbirtokos és több társa. Csúnya dolog egy elméjében megzavarodott s' igy önmagával te­hetetlen ember nevével igy visszaélni. A sze­rencsétlen Barczát legközelebb — állítólag — megfigyelés végett Pápára hozzák. — Halálbüntetési statisztika 1880/89. A kir. Kúria a büntetőtörvény életbeléptetése óta78 halálbüntetést mondott ki, melyek közül 28 hajtatott végre. Az egyes óvekbena, kivégezósek száma a„J.K." összeállításit szerint — a következő volt: A halálbüntetés végrehajtatott 1880-ban 0, 1881-ben 3, 1882ben 3 1883-ban 6, 1884-ben 7, 1885-ben 6, 1886-ban 1, 1887-ben 0, 1888-ban 1 és 1889-ben 1 esetben. — Győri kereskelmi és iparkamara alakulásának körvonalai lassankint már bontakozni kezdenek. Laszberg Rezső gr. alispán megkereste a városi tanácsot, hogy az alakító küldöttséget nevezze ki. A ta­nács a törvényben előirt módon megalakí­totta e küldöttséget. Szöts Árpád elnöklete alatt tagjaivá a kereskedők részéről Jerfy Antal és Stirling Tóbiás, az iparosok ré­széről Hauzer Lajos ós Schlichter Lajos u rakat, ideiglenes titkárrá pedig Szávay Gyula aljegyzőt nevezvén ki. Győri leve­lezőnk arról értesít, hog az anyira fontos kamarai tirkári állásra Szávay Gyula vá­rosi aljegyzőt, az ismert fiatal irót emle­getik, ki ugy a megkívántató jogi ismere­tekkel, mint jeles tollával rendelkezik és lapjával a „Győri Hirlap"-pal jelenleg is szép szolgálatot tesz a közügyeknek, a kamarának majd még többet tehet, mert ha ez állást elfoglalj a, a törvényhatóságnál viselt tisztéről lemond. Mi e választást igen szerencsésnek tartjuk s a kamara pá­pai tagjainak figyelmét már is felhívjuk hogy annak idején,, a választásoknál ők Is vessék latba szavazatukat derék kartársunk érdekében. — Névmagyarosítás. Schvarcz Ja­kab pápai illetőségű veszprémi lakós ve­zetéknevét belügyminiszteri enged él yly el „Szilágyi"-ra magyarosította. — Ásatások Veszprém környéken. Récsei Viktor dr. az orsz. régészeti s embertani társulat kiküldötte legközelebb megkezdendi ásatásait Veszprémben a kis­kuti csárda mellett levő templom-rom kör­nyékén. Azután érintkezésbe teszi magát ama iérfiakkal. kik itt a régészettel fog­lálkoznak s ezek tanácsai alapján folytatni fogja kutatásait a vidéken is. Récsey dr. válalkozását érdeklődéssel kisérjük nem csak mi, de az egész Balatonvidék is. — Egy előkelő vidéki orvos ha­láláról vettünk gyászjelentést. Dr. Telegdi Miksa veszprémmegyei t. főorvos élte 63. évében elhunyt. A család a következő gyászjelentést adta ki : Telegdi Miksáné szül Wallenstein Róza, saját maga, ugy alulírottak, valamint a nagyszámú rokon­ság nevében is, szomorodott szivyel jelenti forrón szeretett férjének Dr. Telegdi Miksa, megyei t, főorvos é» enyingi járás­orvos urnák életének 63-ik, boldog há­zasságának 31-ik évében f. évi márczius 4-én esti 8 órakor — hosszas szenvedés után — törtónt gyászos elhunytát. A bol­dogult hűlt teteme f. ó. márczius hó 6-án fog az enyingi izr. sírkertben d. u. 2 órakor elhelyeztetni. Enyhig 1890. március 4. Béke lengjen porai fölött ! Az elhunyt gyermekei : Irma férjezett Ullmann Ká­rolyné ; veje ; U 1 1 m a n n Károly. Unokái : Ullmann Marczi. Ullmann Mariska. Testvérei : Trosztler Jakab, Samu, Arnold Dr. Telegdi Zsigmond. Trosztler Károly Eduárd. — Eljegyzés. Kohn Miksa előnyö­sen ismert pápai kereskedő, Kohn Mór czég tagja eljegyezte özv. Kohn Jakabné kedves leányát Róza kisasszonyt Vasvár­ról. Boldogság legyen szerelem szőtte szóp frigyükön. — A mit a „Pápai Hírlap" mond az meg van mondva. Csak előző hírlapunkban irtuk meg, hogy Tisza Kálmán valószínűleg befogja adni rövid idő alatt lemondását. Jóslatunk tel­jesült. Tisza Kálmán benyújtotta a király­nak lemondását s ő felsége as$t el is fo­gadta. Tisza utódja Szapáry Gyula gróf lesz. Mit szól ehez Biky Sándor bará­tunk ? — Szilágyi Dezső igazságügyini­niszter hírlapunknak a kir. tábla tárgyá­ban irt közit mónyét magas figyelmóie méltatta s igy okunk van hinni, hógy a megyei közigazgatási bizottság határozata nem fog figyelembe vétetni, — mig Pápa városának a kir. tábla ügyében hozott legutóbbi határozatát, — melyre hasonló­képen hírlapunk adta az impulsust, — siker koronázandja. — Apróságok. A megváltozott kö­rülmények. Egy fiatal férj tánezol a fe­leségével. Az asszony : De drága uram, iiiszs te most nagyszerűen tánczolsz ! Em­lékszel még rá, leánykoromban minden ru­hámat letapostad ? — Az ám mond a férj, csahhogy most én fizetem a ruhákat. — Az „i r ó" A. : „Hogy vagy ? mit csinálsz ? miből élsz ?„ — B. : „Tollam­mal tartom fenn magamat." A. : Melyik lapnál dolgozol?,, — B. : „Egyiknél sem Minden rokonomat megpumpolom levélben." — Az eskü. Biró : (a tanúhoz): „Es­küdött e már valaha ?" — Tanú : „Igen* — Biró : Mily alkalommal ? — Tanú : „Mikor szerelmes voltam." — Megszökött fogoly. Tanárki Sándor,a veszp.szélhámos nőcsábító, a vaáli járásbíróság börtönéből szombaton reggel megszökött, mig a többi fogoly sétán volt. Tanárki, mint a Szabadság irja, hátraha­gyott levelében tiszteletét küldi a törvény­tudó uraknak s kéri, hogy őt ne keres­tessék, mivel feltett szándéka, hogy — agyonlövi magát. A csendőrség keresi a megszökött rabot. — Marhák feladása a vasútra. A föld­mivelésügyi miniszterhez több oldalról intéz­tettek kérdések az iránt, hogy lovak, szaivas­marhák, juhok kecskék vagy sertések mely va­sútállomásokon rakhatók föl s mely vasútál­lomásokig vehetők fel szállításra. Habár az állategészségügyi törvény végrehajtására vo­natkozó utasítás 70. és 81. szakaszai e kér­désekre a választ magukban tfoglalják, téve­dések megelőzése végett a miniszter ennek daczára is czélszerünek találta tájékoztatása végett kijelenteni, hogy ha a mondott állat­fajok bármelyike a felrakáskor, vagy lerakás­kor állategészségügyi tekintetben szakértő ál­tal megvizsgálandó, az illető állatfajnak vagy felrakása, vagy lerakása csakis oly vasútállo­máson eszközölhető, mely a minisztérium ál­tal marharakodóul engedélyezve van s mely állomáshoz egyúttal az emiitett vizsgálat tel­jesítésére szakértő van kirendelve. Ellenben, ha a felrakás, vagy a lerakás, vagy pedig az egész vasúti szállítás a mondott szakértői vizsgálat közbenjötte nélkül meg van engedve, ily esetekben az illető állatfaj, tekintet nélkül arra, vájjon a vasútállomás marharakodóul engedélyezve van-e, vagy.-sem, minden oly vasútállomáson felrakható, vagy lerakható, mely állatrakodásra kellően be van rendezve. — A pápai m. kir. postahivatal ellen roszakaratulag terjesztett hírekkel szemben kijelentjük, hogy a pápai ra. kir. postán minden a legnagyobb rendben van. Hónapokkal ezelőtt csaptak ugyan el egy szolgát, akit hűtlenségen értek. Az is el­venedi megérdemlett büntetését. — A pápai, Evang, Reformált Fő­iskolai ifjúsági kópzőtársulat 1890. évi Márczius tó 15-én a színház ópületóbén emlék ünnepélyt rendez, melyre a meghi-

Next

/
Thumbnails
Contents