Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-01-12 / 2. szám

— Előmunkálati engedély. A ke­reskedelemügyi miniszter lovag- Freystádter Adtai budapesti lakosnak az államositott magyar nyugoti vasutból kiágazólag a) Veszprémtől Felső-Őrs, Csopakig, vagy b) Hajmáskértől Soly, Szent István, Vilonya, Litór, Papkeszi, Vörösberóny, Kenese, Al­mádi Alsó-Őrs, Palóznakig, vagy c) Vár­palotától Peremarton, Berliida, Kisko­vácsi, Papkeszi, Kenese, Vörösberóny, Al­mádi, Alsó-Őrs, Palóznakig s mindhárom vonal további folytatásaként Balaton-Kö­vesd, Arács, Balaton-Füred, Aszófő, Ör­vényes, Balaton-Udvari, Akaii, Zánka, Szepezd, Kővágó-Őrs, Kendek, Badacsony­Tomaj, Tördemis, Szigliget, Balaton-Ede­rics, Meszes-Győrök, Yonyaret, Yashegy, Gyenes-Diás községek határain át Keszt­helyig vezetendő helyiérdekű vasútvonalra egy évre az előmunkálati engedélyt meg­adta. Ez a miniszteri engedmény ugy tud­juk, hogy széles körben fog nagy érdek­lődést kelteni. A Balaton vidék felvirá­goztatásáról van itt szó ! — Rég érzett nagy hiányt pótol a Ma­gyar Szemle ez a kitöno szépirodalmi hetilap, melyet a kiadótulajdonos Kacvinszki Lajos áldozatkészségének támogatásával Rudnyán­szky Gyula oly jelesül szerkeszt. A magyar Szemle, mely most már egy év óta hódit, hivatva van arra, hogy a külföldi folyóirato­kat végkép kiszorítsa s a müveit közönségnek a legnagyobb élvezetet, olvasmányaival a leg­pompásabb szorakozást nyújtsa. A Magyar Szemle előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Mutatványokat a kiadóhivatal (Budapest. VI. ker. uj-utcza 14) kívánatra szívesen küld. — Humor. A férjhez ment kis lány. Tanitó: (beiratásnál) Hogy hinak kis lányom? K. L. Bagosi Erzsébet. T. : S apádnak a neve ? K. L. : Faragó Demeter.T, : De hát hogy lehet az, hogy neked más vezeték neved van mint apádnak ? K. 1. : Az azért van kérem szépen, mert a múlt esztendőben má­sodszor mentünk férjhez anyámmal s eonél fogva raostohaapám a mostani. — A beteg mészáros — Doktor ur, meghibbant bennem valami Azelőtt akkorákat, faltam mint a far­kas, dolgoztam mint a marta, estére fáradt voltam mint a kutya, és éjjel aludtam mint a mormotér. — Kérem forduljon baromorvos­hoz. — Tréfás hirdetések. Társ kerestetik! Egy széles ismeretséggel biró koporsógyártó üzlete nagyobbitása végett keres társul egy fiatal gy.orvost Ajánlatok „Viribus unitis" alatt fogadtatnak el e lap kiadóhivatalában. -­Pénzt!!! Minden kamatlábot s a legkoulánsabb föltételek mellett bármily alakban, minden időben, hosszú vagy rövid felmondásra fölvesz B,A. Czim a kiadóhivatalban. — Beteg világ. Láthatatlan bacil­lusok úszkálnak a levegőben, megrohan­ják az embereket, s rövid idő alatt még a legerősebbet is ágyba döntik. A merre az ember lép, beteg, sápadt arczokkal, di­dergő, fülig begombolódzott emberekkel találkozik az utezán. Ha valaki barátja, ismerőse után kérdezősködik, bizonyosan azt a feleletet nyeri, hogy ágyban fekvő beteg. A téli nyavalya városunkban oly ro­hamosan terjed, hogy száz meg száz a fekvőbetegek száma. Terjedését a megeny­hült időjárás csak elősegíti. — Az IS90. év kritikus napjai. Falb Rudolf, a hiras időjósló, nem keve­sebb, mint 25 napot jelez olyannak ebben az esztendőben, a mely szerinte kritikus nap lesz. Legveszélyesebb napok lesznek: jan. 20, feb. 19, márcz. 20 julius 31, aug. SO, szép, 28, és okt. 27. Másodsor­ban említendők: márcz. 6, ápril 5 és 19 május 4, junius 3, jul. 2, okt. 13, nov. 12 és decz. 12. Harmadsorban említen­dők ; jan. 6, febr. 5, május 18, jun. 17 jul. 17, aug. 15, szep. 14. nov. 26 de­czember 16. — Szomorú idők. Megyek, mendegélek elkeseredetten a minap, magam sem tudtam hová. Most olyan szomoiu időket élünk, mintha legalább is megtörtént volna már az európai világháború s muszkaseregek megszálva a kul­csos Pápa várost és az egéí>z országot. Bete­kintek a városházra, gondoltam magamban, ott csak akad valami érdekes újság. Megállok a kapu alatt:, ítt-e a kapitány ur ? Akitől ezt kérdem, az egy vitéz rendőr, hosszú köpönyeg­ben. nagytollu báránybőrsüvegben kivont kard­dal az egyik és kendővel a másik kezében. A vitéz nem felel semmit. Én rá nézek, látóiig hogy elkeseredetten sir a szegény. Megdöbet­tem : mi baj lehet itt ? Talán meghalt a fő­kapitány ur ? Rázza a fejét és hullatja sza­porán a könnyét. Hát talán beteg kis gyereke magának, vagy a felesége, vagy az apja, vagy az anyja? vagy meghalt valakije jó rendőr bácsi, hogy ugy sir ? Rázza a fejét és az öreg keszkenőt emelgeti a két szeméhez. Nonerij­jon kend, mert én gyönge szivü vagyok, rau­muszáj nekem is rinom, ha valakit ríni látok! mondja meg mi baja? De már akkor magam is könnyezni kezdtem, az egyszerű emberen, kinek mig kérges vonásait így eltudja lágyítani a fájdalom — elgondoltam, hogy mily nagy fájdalom leltet az! A jó ember csak állt ott némán, az ő potyogó könnyeivel, egyszer csak elkezdte emelni, emelni, emelni a fejét, szeme­ihez kapkod hol a keszkenös, hol a kardos kezével és végre kitör szivéből összes kérdé­seimre a koncentrált felelet: „czczczczczi! ! !* —„Hát magának csak ez a baja," szólok most már kicsinylő lenézéssel? — „Elég ez nékem," feleli könyezve, sok megyöződéssel. —• Pápa város virilistái az 1890-ik évben Gróf Esterházy Móricz, Pápai takarék­pénztár, Zarka Dénes, Eőri Farkas Kálmán, Gróf Esterházi Sándor, Yittman Ignácz, Má­day Izidor, Barthalos István, Eőri Szabó Sán­dor, Galamb József, Hanauer Béla, Pápa vá­rosi és vidéki takarékpénztár, Néger Ágoston, Somló-vásárhelyi uradalom, Schneider Lipót, Ifj. Sshlezinger Mór, Saári Lajos, Dunántuli ref, szuperintendenczia, Pap Jánns, Szilágyi József, Krejsler Manó, Tarczy Dezső, Özv. Kluge Ferenczné, Dr. Kerényi Miksa, Mikovi­nyi Ödön, Lang Mayer, Ungár Sámuel, Báron Jakab, veszprémi káptalan, Dr. LŐwy László, Id.Marrtonfalvay Elek Bermiíler Alaios, Ura­dalmi nyugdíjalap. Barát Ferencz, Iglauer Já­nos, Pap Zsigmond,, Steinberger Lipót, Blau Adolf, Stakovánszky Imre Klein Jónás, Szvo­boda Yenczel, Lövensteín Adolf, Dr. Koritscho­ner Lipót. Horváth Lajos, Kovács István, Hauptmann István, Szebauer János, Deutsch Dávid, Obermayer József, Teuffel MiLály, Kör­mendy Béla, Horváth Kálmán, Dr. Rechnícz Ede, Perlaky Céza, Noszlopy Antal, Staub Jó­zsef, Steiner Ignácz, Tót László, Bognár Gá­bor, Kakas Ferencz, Izraelita hitközség. Bei­ger Sámuel, Bakonybéli apátság, Csillag Ká­roly, Vojta Adolf, Nagy István, Kellner Dávid, Neubauer József, Kakas József, Hoffman Iz­ráel; — póttagok: Horler Ferencz, Magyar nyugati vasút, Kobera Károly, Dr. Hirsch Yilmos, Özv. Neumáu Jakabné. Cséplőgép tár­sulat, Yeisz Adolf, Jády József, Református egyház. Özv. Goldschied Ferenczné, Eizler Fillöp, Niezner József. Kis Gábor, Adaminna Mártonné, Idb. Berger Ferencz. — Kettős gyilkosság tartja izga­tottságban Nagy-Szőllős község lakóssá* gát. Az eset a következő : Koczer István a Zicsy-féle urodalom kanásza már rég idő óta ellenségeskedésben élt Tászi Já­nos községi kandszszal és fiával, aki boj­tári minőségben működött édes apja mel­lett. Mult évi deczember 29-én reggel az urasági sertésfalka a községi sertésfalká­val összekeveredett A két falka két kanja egymásnak rontott és véresre kezdte szab­dalni egymást. Tászi János és fia ezt nem nézhették, hanem botjaikkal a saját kan­disznójukat védelmezve, ütötték az uroda­lom kaudisznóját. Ezt meg Koczor István urodalmi kanász nem nézhette és szóvi­tába keveredett Tasziékkai, a minek vége az lett, hogy Taszi és fia jól elverték Koczort. Erre Koczor kijelentette, hogy még napnyugta előtt megfizet. Szavát be is váltotta, Este korán haza hajtotta fal­káját, azután élesre fente fejszéjét ós el­bujt a község melletti hid alá. A két Tászi ugyan ekkor gyanutalanul terelte hazafelé a maga csordáját, még pedig oly módon, hogy a fiu a falka előtt haladt, nehogy az szót szaladjon, az apa pedig a falka után. Ezt a pillanatot választotta ki Koczor, mikor a fiatal Tászi a hidhoz ért. Kiugrott a hid alól, elöször a fiút egy kővel homlokon sújtotta, azután a fejszével állt neki. Homlokon vágta az éles szerszámmal s e vágással leszelte orrát és álkapczáját, azután jobb vállába vágott, ugy hogy a fiu jobb kezét levágta, ezzel sem elégedett meg, hanem a fiu mellét is összevagdalta ugy, hogy annak nemes részei mind kilátszottak. Ekkor a fia segítségére odaérkezett Tászi János ellen fordult. A fegyvertelen ember kopo­nyáját ketté hasította, ugy hogy az ször­nyet halt, holttestét azután úgyszólván darabokra vagdalta. A halálosan megsebe­sült fiu másnap halt meg. A gyilkos pe­dig megtörölte vértői párolgó fegyverét, és hazament. A csendőrök másnap elfog­ták, a devecseri járásbírósághoz bekísérték. A gyilkos a ritka kegyetlenséggel elköve­tett vérboszutettességét elismeri, valamint azt is, hogy előre eltökélt szándéka volt a falu kanászát ós fiát kiirtani a világból. — Valasz. A „Pápai Hirlap'-ban folyó hó 5 ón „a rendőrkapitány mint házassági közvetítő" czim alatt egy közlemény látott napvilágot, melyben egy magát megnevezni nem akaró ügyvéd, a vadházasságban élő pá­roknak, a rendőri hivatal elé történt megidéz­tetésére vonatkozólag felveti azt a kérdést, hogy minő joggal czitáltatom ón azokat a békes­ségben (?) élő párokat magam elé ? Megval­lom első pillanatban csodálkoztam ezen kér­désen, mert azt kellett és kell még most is hinnem, hogy a kérdést tevő azon meggyőző­désben él, miszerint a vadházasságban élők megidéztetése egyedül azon czél^ól történt, hogy én azokat összeházasítsam. Nem taga­dom, hogy ez is egyik oka volt eljárásomnak, de a fő-ok, melynek törvényes alapja elvitaz­hatlan, — ettől lényegesen eltér. A mily könnyen keletkeznek ép oly könnyen elis múl­nak a vadházasságok, tanúsítja ezt a minden­napi tapasztalat, mert az a íajta elvállások napirenden vaunak. Mi történik ilyen esetben a gyermekekkel ? Az apa rendbzerint nem gon­doskodik felölök, de erre tőrvényeink szerint csak is birói ítélettel volna szorítható. Ott maradnak tehát a gyermekek az anya nyakán, aki azokat maga eltartani képtelen lévén; havi tartásdíj ígérete mellett dajkaságba adja ki, maga pedig elmegy isten tudja hová cseléd­nek, vagy pedig ha jó alkalom kínálkozik összeáll újra valakivel ós folytatja előbbi éle­tét. Alig múlik el hét, hogy egyik másik dajka panaszt ne tenne a rendőrségnél a végből, hogy a tartás dijakat az anya nem fizeti, de annak teljesítésére még csak fel sem szóllit-

Next

/
Thumbnails
Contents