Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-01-12 / 2. szám

— Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter lovag- Freystádter Adtai budapesti lakosnak az államositott magyar nyugoti vasutból kiágazólag a) Veszprémtől Felső-Őrs, Csopakig, vagy b) Hajmáskértől Soly, Szent István, Vilonya, Litór, Papkeszi, Vörösberóny, Kenese, Almádi Alsó-Őrs, Palóznakig, vagy c) Várpalotától Peremarton, Berliida, Kiskovácsi, Papkeszi, Kenese, Vörösberóny, Almádi, Alsó-Őrs, Palóznakig s mindhárom vonal további folytatásaként Balaton-Kövesd, Arács, Balaton-Füred, Aszófő, Örvényes, Balaton-Udvari, Akaii, Zánka, Szepezd, Kővágó-Őrs, Kendek, BadacsonyTomaj, Tördemis, Szigliget, Balaton-Ederics, Meszes-Győrök, Yonyaret, Yashegy, Gyenes-Diás községek határain át Keszthelyig vezetendő helyiérdekű vasútvonalra egy évre az előmunkálati engedélyt megadta. Ez a miniszteri engedmény ugy tudjuk, hogy széles körben fog nagy érdeklődést kelteni. A Balaton vidék felvirágoztatásáról van itt szó ! — Rég érzett nagy hiányt pótol a Magyar Szemle ez a kitöno szépirodalmi hetilap, melyet a kiadótulajdonos Kacvinszki Lajos áldozatkészségének támogatásával Rudnyánszky Gyula oly jelesül szerkeszt. A magyar Szemle, mely most már egy év óta hódit, hivatva van arra, hogy a külföldi folyóiratokat végkép kiszorítsa s a müveit közönségnek a legnagyobb élvezetet, olvasmányaival a legpompásabb szorakozást nyújtsa. A Magyar Szemle előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Mutatványokat a kiadóhivatal (Budapest. VI. ker. uj-utcza 14) kívánatra szívesen küld. — Humor. A férjhez ment kis lány. Tanitó: (beiratásnál) Hogy hinak kis lányom? K. L. Bagosi Erzsébet. T. : S apádnak a neve ? K. L. : Faragó Demeter.T, : De hát hogy lehet az, hogy neked más vezeték neved van mint apádnak ? K. 1. : Az azért van kérem szépen, mert a múlt esztendőben másodszor mentünk férjhez anyámmal s eonél fogva raostohaapám a mostani. — A beteg mészáros — Doktor ur, meghibbant bennem valami Azelőtt akkorákat, faltam mint a farkas, dolgoztam mint a marta, estére fáradt voltam mint a kutya, és éjjel aludtam mint a mormotér. — Kérem forduljon baromorvoshoz. — Tréfás hirdetések. Társ kerestetik! Egy széles ismeretséggel biró koporsógyártó üzlete nagyobbitása végett keres társul egy fiatal gy.orvost Ajánlatok „Viribus unitis" alatt fogadtatnak el e lap kiadóhivatalában. -Pénzt!!! Minden kamatlábot s a legkoulánsabb föltételek mellett bármily alakban, minden időben, hosszú vagy rövid felmondásra fölvesz B,A. Czim a kiadóhivatalban. — Beteg világ. Láthatatlan bacillusok úszkálnak a levegőben, megrohanják az embereket, s rövid idő alatt még a legerősebbet is ágyba döntik. A merre az ember lép, beteg, sápadt arczokkal, didergő, fülig begombolódzott emberekkel találkozik az utezán. Ha valaki barátja, ismerőse után kérdezősködik, bizonyosan azt a feleletet nyeri, hogy ágyban fekvő beteg. A téli nyavalya városunkban oly rohamosan terjed, hogy száz meg száz a fekvőbetegek száma. Terjedését a megenyhült időjárás csak elősegíti. — Az IS90. év kritikus napjai. Falb Rudolf, a hiras időjósló, nem kevesebb, mint 25 napot jelez olyannak ebben az esztendőben, a mely szerinte kritikus nap lesz. Legveszélyesebb napok lesznek: jan. 20, feb. 19, márcz. 20 julius 31, aug. SO, szép, 28, és okt. 27. Másodsorban említendők: márcz. 6, ápril 5 és 19 május 4, junius 3, jul. 2, okt. 13, nov. 12 és decz. 12. Harmadsorban említendők ; jan. 6, febr. 5, május 18, jun. 17 jul. 17, aug. 15, szep. 14. nov. 26 deczember 16. — Szomorú idők. Megyek, mendegélek elkeseredetten a minap, magam sem tudtam hová. Most olyan szomoiu időket élünk, mintha legalább is megtörtént volna már az európai világháború s muszkaseregek megszálva a kulcsos Pápa várost és az egéí>z országot. Betekintek a városházra, gondoltam magamban, ott csak akad valami érdekes újság. Megállok a kapu alatt:, ítt-e a kapitány ur ? Akitől ezt kérdem, az egy vitéz rendőr, hosszú köpönyegben. nagytollu báránybőrsüvegben kivont karddal az egyik és kendővel a másik kezében. A vitéz nem felel semmit. Én rá nézek, látóiig hogy elkeseredetten sir a szegény. Megdöbettem : mi baj lehet itt ? Talán meghalt a főkapitány ur ? Rázza a fejét és hullatja szaporán a könnyét. Hát talán beteg kis gyereke magának, vagy a felesége, vagy az apja, vagy az anyja? vagy meghalt valakije jó rendőr bácsi, hogy ugy sir ? Rázza a fejét és az öreg keszkenőt emelgeti a két szeméhez. Nonerijjon kend, mert én gyönge szivü vagyok, raumuszáj nekem is rinom, ha valakit ríni látok! mondja meg mi baja? De már akkor magam is könnyezni kezdtem, az egyszerű emberen, kinek mig kérges vonásait így eltudja lágyítani a fájdalom — elgondoltam, hogy mily nagy fájdalom leltet az! A jó ember csak állt ott némán, az ő potyogó könnyeivel, egyszer csak elkezdte emelni, emelni, emelni a fejét, szemeihez kapkod hol a keszkenös, hol a kardos kezével és végre kitör szivéből összes kérdéseimre a koncentrált felelet: „czczczczczi! ! !* —„Hát magának csak ez a baja," szólok most már kicsinylő lenézéssel? — „Elég ez nékem," feleli könyezve, sok megyöződéssel. —• Pápa város virilistái az 1890-ik évben Gróf Esterházy Móricz, Pápai takarékpénztár, Zarka Dénes, Eőri Farkas Kálmán, Gróf Esterházi Sándor, Yittman Ignácz, Máday Izidor, Barthalos István, Eőri Szabó Sándor, Galamb József, Hanauer Béla, Pápa városi és vidéki takarékpénztár, Néger Ágoston, Somló-vásárhelyi uradalom, Schneider Lipót, Ifj. Sshlezinger Mór, Saári Lajos, Dunántuli ref, szuperintendenczia, Pap Jánns, Szilágyi József, Krejsler Manó, Tarczy Dezső, Özv. Kluge Ferenczné, Dr. Kerényi Miksa, Mikovinyi Ödön, Lang Mayer, Ungár Sámuel, Báron Jakab, veszprémi káptalan, Dr. LŐwy László, Id.Marrtonfalvay Elek Bermiíler Alaios, Uradalmi nyugdíjalap. Barát Ferencz, Iglauer János, Pap Zsigmond,, Steinberger Lipót, Blau Adolf, Stakovánszky Imre Klein Jónás, Szvoboda Yenczel, Lövensteín Adolf, Dr. Koritschoner Lipót. Horváth Lajos, Kovács István, Hauptmann István, Szebauer János, Deutsch Dávid, Obermayer József, Teuffel MiLály, Körmendy Béla, Horváth Kálmán, Dr. Rechnícz Ede, Perlaky Céza, Noszlopy Antal, Staub József, Steiner Ignácz, Tót László, Bognár Gábor, Kakas Ferencz, Izraelita hitközség. Beiger Sámuel, Bakonybéli apátság, Csillag Károly, Vojta Adolf, Nagy István, Kellner Dávid, Neubauer József, Kakas József, Hoffman Izráel; — póttagok: Horler Ferencz, Magyar nyugati vasút, Kobera Károly, Dr. Hirsch Yilmos, Özv. Neumáu Jakabné. Cséplőgép társulat, Yeisz Adolf, Jády József, Református egyház. Özv. Goldschied Ferenczné, Eizler Fillöp, Niezner József. Kis Gábor, Adaminna Mártonné, Idb. Berger Ferencz. — Kettős gyilkosság tartja izgatottságban Nagy-Szőllős község lakóssá* gát. Az eset a következő : Koczer István a Zicsy-féle urodalom kanásza már rég idő óta ellenségeskedésben élt Tászi János községi kandszszal és fiával, aki bojtári minőségben működött édes apja mellett. Mult évi deczember 29-én reggel az urasági sertésfalka a községi sertésfalkával összekeveredett A két falka két kanja egymásnak rontott és véresre kezdte szabdalni egymást. Tászi János és fia ezt nem nézhették, hanem botjaikkal a saját kandisznójukat védelmezve, ütötték az urodalom kaudisznóját. Ezt meg Koczor István urodalmi kanász nem nézhette és szóvitába keveredett Tasziékkai, a minek vége az lett, hogy Taszi és fia jól elverték Koczort. Erre Koczor kijelentette, hogy még napnyugta előtt megfizet. Szavát be is váltotta, Este korán haza hajtotta falkáját, azután élesre fente fejszéjét ós elbujt a község melletti hid alá. A két Tászi ugyan ekkor gyanutalanul terelte hazafelé a maga csordáját, még pedig oly módon, hogy a fiu a falka előtt haladt, nehogy az szót szaladjon, az apa pedig a falka után. Ezt a pillanatot választotta ki Koczor, mikor a fiatal Tászi a hidhoz ért. Kiugrott a hid alól, elöször a fiút egy kővel homlokon sújtotta, azután a fejszével állt neki. Homlokon vágta az éles szerszámmal s e vágással leszelte orrát és álkapczáját, azután jobb vállába vágott, ugy hogy a fiu jobb kezét levágta, ezzel sem elégedett meg, hanem a fiu mellét is összevagdalta ugy, hogy annak nemes részei mind kilátszottak. Ekkor a fia segítségére odaérkezett Tászi János ellen fordult. A fegyvertelen ember koponyáját ketté hasította, ugy hogy az szörnyet halt, holttestét azután úgyszólván darabokra vagdalta. A halálosan megsebesült fiu másnap halt meg. A gyilkos pedig megtörölte vértői párolgó fegyverét, és hazament. A csendőrök másnap elfogták, a devecseri járásbírósághoz bekísérték. A gyilkos a ritka kegyetlenséggel elkövetett vérboszutettességét elismeri, valamint azt is, hogy előre eltökélt szándéka volt a falu kanászát ós fiát kiirtani a világból. — Valasz. A „Pápai Hirlap'-ban folyó hó 5 ón „a rendőrkapitány mint házassági közvetítő" czim alatt egy közlemény látott napvilágot, melyben egy magát megnevezni nem akaró ügyvéd, a vadházasságban élő pároknak, a rendőri hivatal elé történt megidéztetésére vonatkozólag felveti azt a kérdést, hogy minő joggal czitáltatom ón azokat a békességben (?) élő párokat magam elé ? Megvallom első pillanatban csodálkoztam ezen kérdésen, mert azt kellett és kell még most is hinnem, hogy a kérdést tevő azon meggyőződésben él, miszerint a vadházasságban élők megidéztetése egyedül azon czél^ól történt, hogy én azokat összeházasítsam. Nem tagadom, hogy ez is egyik oka volt eljárásomnak, de a fő-ok, melynek törvényes alapja elvitazhatlan, — ettől lényegesen eltér. A mily könnyen keletkeznek ép oly könnyen elis múlnak a vadházasságok, tanúsítja ezt a mindennapi tapasztalat, mert az a íajta elvállások napirenden vaunak. Mi történik ilyen esetben a gyermekekkel ? Az apa rendbzerint nem gondoskodik felölök, de erre tőrvényeink szerint csak is birói ítélettel volna szorítható. Ott maradnak tehát a gyermekek az anya nyakán, aki azokat maga eltartani képtelen lévén; havi tartásdíj ígérete mellett dajkaságba adja ki, maga pedig elmegy isten tudja hová cselédnek, vagy pedig ha jó alkalom kínálkozik összeáll újra valakivel ós folytatja előbbi életét. Alig múlik el hét, hogy egyik másik dajka panaszt ne tenne a rendőrségnél a végből, hogy a tartás dijakat az anya nem fizeti, de annak teljesítésére még csak fel sem szóllit-