Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-02-09 / 6. szám

— Az alsóvarosi olvasókör. Mult Szombaton folyó hó 1-én megtartott táncz­vigalma Herber A vendéglőjében pompásan sikerült a tagok és azok családjai kivilágos kivirradtig mulattak. A kör pénztárnoka az elért anyagi eredményről a következő száma­dást küldé be hozzánk: Befolyt: 128 belépti dij után egy 40 drb 51 frt 20 kr Felül fizet­tek : N. N. 2. frt 20 kr. Herbert Antal 60 kr. Gombásy János 10 kr. Lampert Ferencz 20 kr. Tóth Lajos 20 kr. Tállos Károly 10 kr. Szűcs Tera 40 kr. Tallos Ferencz 10 kr. Ba­ráth József 20 kr Tallos Sándor 20 kr. Schmid Károly 20 kr. Kovács Imre 10 kr. Palhammer Pál 5 kr. Fülöp József 1. frt. Schmid Juliana 30 kr. Tállos István 10 kr. Jenese János 20 kr. Baráth Dánielné 40 kr. Szeberényi Viktor 20 kr. Horválh József 20 kr. Burján Antalné 40 kr. Fördös Lajos 30 kr. Kováts Mari 50 kr. Kozma Juliana 60 kr. Horváth Mihály 20 kr. Brenner Ferencz 60 kr. Tek Kiss Móritz, 60 kr. Tek Keményfy Gyula, 60 N T. Kiss Gábor, 1 frt. Illés Fe­rencz, 1 frt. Kossá János, 40 kr. Szűcs Jó­zsef, 40 kr. Balogh Mihály, 40 kr. A felül fizetés összesen; 14 rtf 05 kr. Összes bevétel: 65 frt 25 kr. Kiadás: Hangászoknak fizetett 7 forintot. Engedélyért 2 frt. Posta költség 10 kr. összes kiadás 9 frt 10 kr. Marad tiszta jövődelem 56 frt 15 kr. Pápa Február 6 án 1890. teljes tisztelettel ifj. Lampérth Ferenci pénztárnok. — Lopás. Őzv. Frauendienst Ferenczné pápai lakós kárára a mult héten követetett el. A szegény asszonyunk ugyanis elvitték néhány vánkos tollát, melyet szárogatás czéljából tett ki az udvarra. A rendőrség a tetteit Spielmann Gyula rovott előéletű házaló személyében el­fogta, — de a lopott tolnak természetesen már csak tűnt helyére találtak nála. — Névmagyarosítás. Fleischner Béla városunk polgára és szülötte vezeték nevét belügyminiszteri engedéllyel „Falu­dira" magyarosította. — A mult heti országos marha vásár a legjobbak közé számitható. Ugy vag)unk értesülve,hogy ezen alkalommal összessen 2451 marha cserélt gazdát. | Gyászhír, | Vidékünk társadalmának egy népszerű, köztisztelet és szeretetben álló tagja, a jó emberek­nek egyik példányképe, a hazaszeretetnek egyik apostola tért nyugodni az ur kebelébe a mult vasárnap Sarlay Ignácz csóthi plébános sze­mélyében. Csak az előző számunkban adtunk reményünknek kifejezést azzal, hogy hisszük miszerint társadalmunk e népszerű alakja is­mét vissza nyeri egészségét s ma már ott pi­hen a rideg föld göröngye alatt — megtért Istenéhez. Élete a valóságos jótétemények Ián­czolata, háza pedig az igazi magyar vendégsze­retetnek meghamisitatlan Csarnoka volt. Mint egy ősi magyar családnak vagyonos sarja nem vette soha igénybe a parochia javadalmát, sót kétszer ennyit is adott jótékonyczélra. Ha va­laki hivei közül megbetegedett, megkövetelte, hjgy az az ö konyhájáról lássa el magát éte­lekkel. A derék plébános ravatalát a távol vi­dék intelligentiájának, községek képviseletének, tisztelőinek, hálás híveinek ezrei adták körül könnyezve, zokogva. A gyászszertartást Néger Ágoston apátplébános végezte fényes segédlettel. Haláláról a pápai esperesi kerület is adott ki gyászjelentést. Megdicsőült szelleme találja fel az igaz jutalmat, az Isten zsámojánál ! A családi gyászjelentés a következő : Sarlay Já­nos, Sarlay Károly és Sarlay Ida özv, Kon­koly Lajosné maguk, ugy gyermekeik nevében fájdalommal jelentik forrón szeretett testvérük­nek Sarlay Ignácz csóthi plébános urnák, élete 10-ik és áldozársága 46-ik évébjn rövid, fájdalmas szenvedés és a haldoklók szentsége­inek ájtatos felvétele után, tüdőszélhüdés foly­tán bekövetkezett gyáizos halálát. A boldogult hűlt teteme u. cs. folyó hó 4-én, kedden reg­gel 10 órakor a Mindenhatónak bemutatandó engesztelő szt. miseáldozt után fog a csóthi sir kertben örök nyugalomra helyeztetni; Külső Vathon pedig az ünnepélyes gyászmise f. hó 6-án 9 órakor megtartatni. Külső-Vath, lÜ90. február 2. Áldás és béke hamvaira! — Hirla^kimutatas. Id. Szinnyei József, a muzeumi hirlap-kóny vtár őre az idén is, mint minden évben, a „Vasarnapi Ujság"-ban ösz­szeállitotta a folyó évben megjelent magyar hírlapok jegyzékét. A kimutatásból a következő adatokat közöljük : A folyó évben 23 pol. napilap, 43 politikai hetilap. 3 vegyestartalmu képes lap. 40 egyházi és iskolai lap, 15 szép­irodalmi és vegyestartalmu lap, 13 humoristi­kus lap, 134 szaklap, 149 nem politikai vi­déki lap. 5 nirdetésiap, 176 folyóirat és 35 vegyes melléklap, vagyis összesen 636 külön­féle magyarnyelvű lap folytatja most pálya­futását, német nyelven 110, szláv nyelven 32, rómánul 19, olaszul 2, franczia nyelven 4 hirlap jelenik meg 9,693 magyarul beszélő egyénre esik egy magyar hirlap, 16.348 né­metre egy német, 87,484 szlávra egy szláv és 112,304 román ajkú egyénre egy román. Hely szerint első helyen a főváros, ahól 283, második nelyen Kolozsvár, a hol 21, s mind­járt a harmadik helyen a Győrváros á]l ahol összesen tizenegy lap jelenik meg, Vesz­prém 5. és a mi Pápa városunk pedig ó lappal van képviselve. — Humor. Természetes megfejtés: Iga­zán nem tudom, hova tegyem a pénzemet. Hát annyi van ? Nem épen ; de a zsebem mind rongyos. -- A kaszárnyából. Káplár : „Meny­dörgos milioadta 1 Maga mégis borzasztó os­toba fickó ! Van-e még több testvére is ? Újonc : „Parancsolatjára, Káplár ur vau még egy fivérem. „Káplár az is oly ostoba mint maga ? „Ujuncz : „Még sokkal ostobább, „káplár : „ és micsoda az a barom ?„ Ujonez: „Káplár,„ Furcsa szívesség. Hej az irgalmát is gazdauram : Tehetne velem egy kis szíves­séget. Ugy látom nagy szüretje lesz ? „Lesz hál' istennek. Hát aztán miféle szívességet te­hetnék én neked ? „Látja gazd' uram 1 nekem se pénzem, se inni valóm. Hát mondok ha nem lesz elég szüretelő edénye vegyen meg engem hordonak. „ — Rosz idő „Bizony rosz idő ez az idei nem nőt semmi sem. Hát ki­gyelmeteknél ? „kérdi egy felvidéki ember egy felvidéki ember egy alföldi paraszlóL „No már nálunk, felel fogát sziva emez, nagyon szépen megnőtt — az adó." A csóthi körjegyzőségnek két kör­jegyzőséggé leendő felosztása iránt készül javaslat, mely a legközelebbi megyegvülés elé kerül, hogy azután az határozzon e körjegyzőség sorsa fölött. A javaslat sze­rint az egyik körjegyzőséghez Vanyola, Nyőgér és Ságh, a másik körjegyzőség­hez pedig Csóth, Gyimóth és Béb közsé­gek tartoznának. Azok a polgártársaink, kik elég szerencsétlenek ehhez a boldog­talan körjegyzőséghez tartozni, ölömmé^ várják ennek a reformnak keresztülvitelét' mert igy remélik, hogy zavaros közigaz­gatási ügyeik talán még ebben a század­ban rendeztetnek. — Elemeit szobrok. Mosinger Ign. Szél-utczai üveg kereskedésének kirakatá­ból az a bizonyos ismeretlen két szob­rocskát elemelt. A rendőrség tisztelettel felkéri a szenvedélyes szobor gyűjtőt, hogy látogassa meg a városházán, mivelhogy nagyon szeretne vele megismerkedni. — Lopás a temetésen, Friedman Manó pápai lakós temetésére elment a mult kedden özv. Veisz Simonné, azonban olyan szerencsétlenül járt, hogy a gyászoló gyülekezet egyik ismeretlen tagja 6 frttal terhelt erszényét zsebéből elemelte. A gyá­szos özvegy jelentést tett a rendörségnél, — Meghalt a börtönben. Vasvári György pápai s^őlőcsősz, aki három évi börtönre azért lett elitelve, mert egy szőlő csempészt agyonlőtt — a hét folyamán 76 eves korában —- végelgyengüles kö­vetkeztében meghalt a papai kir. jbíróság börtönében. A szerencsetlen aggastyánnak móg 8 holnapja lett volna hátra. Most már quittelt ! — Tanczvigalom tartatik ma va­sárnap Tapolczafőn, melyre városunkból is többen rándulnak ki. r- Városi közgyü'es volt tegnap folyó hó 8-án, melynek tárgysorozata a következő volt. 1. Szövőgyár felállítása érdemében tett lépésekről jelentós. 2. Italmérési adó kezelési iránti szer­ződés jóváhagyása érdemebeni intézkedés. 3. Horovicz Manó kérvénye a városi lak­tanya féle épületben birt lakás iránti ber­szerződés szabudkézböli megnyitása iránt. 4. A városi nyugdijalaphoz a gyám és alapítványi tartatalék alap többletének át­engedése iránt határozni. 5. A városházi pótépitkezés költségeire már engedélyezett kölcsönnek a város kezelése alatti pénz­tárakból leendő felvételét kimondani. A közgyűlésen a képviselők csekély szamban voltak jelen s igy a fontosaDb kérdések­ben határozat nem hozathatott. — Gyennekirto. Bors Sámuelné b.-tamási lakos mig a férje Amerikában járt, titkos viszonyt folytatott valakivel, s hogy ennek következményétől megmene­küljön gáliczoldatot ivott, mely gyermekét, mielőtt megszületett volna, megölte. Tet­tét a lovászpatonai csendőrség előtt be ia valotta. Átadták a járásbíróságnak. — Nekrolog. Magyarország egyik leg­régibb nemesi családjának és városunk közön­ségének gyásza van. Borsodi Latinovics Bóla huszár százados, városunk általán tisztelt és szeretett polgára Felső-Döblingben, hova gyógy­kezelés czéljából vitetett — legszebb férfika­rában élte 48-ik évében elhunyt. Halála szé­les körben kelt részvétet. Benne egy nemes sziv, egy jó katona és egy jeles polgár költö­zött el a halál birodalmába. Temetése folyó hó 8-án katonai diszszel és a közönség rész­vétének impozáns nyilvánítása mellett ment végbe. A kiadott gyászjelentés a kővetkező. Borsodi Latinovics Júlia szül. de Mülhens ugy saját mint sógorai és ángyai: Borsodi Latinovics Lázár és neje szül. Strilics Mária, Borsodi Latinovics Sándor, de Lim^eus szül. Borsodi Latinovics Bertha, Borsodi Latinovics Judith szüi. Borsodi Latinovics, Demélics szül. Borsodi Latinovics Corino nevében fajdalomtól sújtott szívvel jelenti forrón szeretett, felejt­hetetlen ferjének, illetőleg a jó testvérnek ÓM sógo.'-uak Borsodi Latinovics Béla, cs. és kii. sz. kiv. szazados, urnák ma délelőtti 11 óra­kor életenek 48. és boldog házasságának 20. évében az utolsó kenettel való ellátása utan bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogult­nak hűit tetemei folyó hó 8-án, d. u. 4 óra­kor Felsö-DoblingbŐl Pápára fognak átvitetni és ugyanott a kálváriahegyi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise­áldozat szombaton délelőtti 9 órakor fog a pápai plébániában az Urnák bemutattatni. Felső-Döbling, 1890. Február 5-én. Áldás és béke hamvaira! — A katonai jelvényekkel fel­díszített koporsón a következő feliratú koszo­rúk pompáztak: — Dem unvergesslichen in­nigst geliebten Gatten vou seiner bis an ihr Grab treu liebenden Julié und Pepi, — El A vesztett életem boldogságának. — Szeretett fivérének Latinovics Lázár és Sándor. — Ihren unvergesslichen Brúder Corinne. — Sze­1 retett fivérének Judith. — Felejthetetlen Béiá

Next

/
Thumbnails
Contents