Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-02-02 / 5. szám

Szerelme — nincs. A mama beleplántálta a férjvadászat taktikáját, a mii ugyancsak a mama végez, a leány csak a bámulandó és választandó médium, ki mellesleg kitüno tánezosno. Bálon legszebb, mert nem ismeri a lányok aggódó négyes és csárdás keserveit és igy nem torzítja el bájos vonásait a jól ismert édes, keserű, mondvacsinált mosoly. — Kézi ügyességéről nem szól a krónika, legfeljebb a mama udvarlók előtt. Egy finom hímzést ugyan mindig látni kezei közt, de a legtöbb esetben az soha sem készül el. Ára vegye el. Virága az üvegház pálmája, szövete a brocat, színe — a divatszin, ha jól áll. Véget vetek hiányos és taláii nem is találó vázlatomnak. Ha jól kutatjuk minden nőben megvan miuden jó és "rósz tulajdon. Egy okos szerető anya, egy becsületes jó férj, és bármilyen tulajdont tett a végzet lelkébe, jó asszony lesz belőle. De kétségkívül mindegyikből évek multán. Öreg asszony. Három gőzhajó a BalatononA balatontavi gőzhajózás feilesztése ügyében a mult év december 10-én a balaioumelléki orsz. képdiselők a balatontavi gőzhajózási részvénytársaság képviselőivel értekezletet tartottak, a melyen módok felet tanakodtak, hogy a balatonmeiléki lakosság érdekében megtörjék a körülfekvő helységek és az ottani érdekeltség közönyét s elhatározták, hogy e célra miudeuiiekelött egy kényelmes és biztos közlekedés szükséges, a melynek megteremtésére ós íentartására első sorban az érd3kelt három megye, — Somogy, Veszprém és Zala, — másodsorban pedig a kormány van hivatva. Az értekezlet a társulat igazgatóságát bizta meg azzal, hogy az ügy mostani állását és a teendőket egy emlékiratba foglalja össze. Az emlékirat,melyet tegnap nyújtottak át Baross miniszternek, első sorban elmondja történetét a balatoni rendszeres közlekedésnek, a melyet a nagy Széchenyi oly nemes szavakkal sürgetett egy 1846. április 2-án megjelent röpiratában, a melyre különben az emlékirat is bőven hivatkozik. Elmondja a Kisfaludy, a Stefánia yachi-egyesület és a mostani részvénytársaság alakulását, hanyatlásuknak okát a támogatást, a melyben a kormány a megyék és a többi faktorok részéről részesültek s a melyben részesülniük kellet volna. Az uj részvénytársaság e nyáron avatta fel a Kelén uj gőzhajót s megindította a köziekedést Siófok, dőn a zörgő haraszton s kopár ágakon imittamott gyémánt fényű dér kezdett csillogni: a rozzant alházból is egyszerű menet indult ki, szomorú útjára a távol eső temető felé. Legelöl a kis Józsi lépdelt, a csípős őszi ezéltol borzolt hajjal, kezében sárgára festett kereszttel, melyre az egyszerű szó volt írva : „Marika." Utánna az apa ment fedetlen fővel, bánatos tekintettel, egy kis festetlen puha fakoporsót emelve a vállán, s ezt követte az anyji, ingadozó léptekkel, két kezébe rejtett arczczal, elfojtott zokogással*. . . Véletlenül egy gazdagot is temettek éppen akkor valahol. A nagy harangzugást felkapta a szél, s ide is dobott egy fájdalmas kongást, s meg-meglebbentette a sárgára festett kereszten az egyszerű füzért, mely a pincze-lakás ablakin még késő őszkor is nyiM vadvirágoktól volt kötve. Oh, a szegények virágai, részt vettek a család életében, halálában, mintha ők is tagjai lettek volna annak. Mire a kis menet kiért a temetőbe : éppen akkor emelkedett a téli hold egy gömbölyű, kopár szikla fölé, mintha agg lelkész mutatta volna föl a sugárt hintő szt.-ostyát! Balatonfüred, és Almádi között s már az első évad alatt kitűnj hogy a megyei törvényhatóságok részéről megigért anyagi és erkölcsi támogatás elmaradt, sőt a miniszterileg jóváhagyót közgyűlési határozatokat is későbbi határozatok által lényegessen megváltoztatták. A zárszámadásokból pedig kitűnt, hogy az elért eredmény, a legnagyobb takarékosság dacára, igen kedvezőtlen. A kereskedelmi miniszter által megigért magassabb postaszállítási dijak folytán a társulat igazgatósága azonban elhatározta, hogy még egy utolsó kísérletet tesz, hogy a

u elalvó lelkesedést felébreszsze, a siker iránt vájó hitet fölkeltse és az érdekelt köröket segélynyújtásra birja. Az igazgatóság több pontba foglalta össze a siker feltételeit, melyeknek lényegesebbjei a kővetkezők : A közlekedés kell, hogy az egész tavon végig naponként egy de a körülményekhez és vasúti járatokhoz mérten kétszeri legyen; hogy egy ily megfelelő közlekedés fontartására és fejlesztésére három gőzhajó' beszerzése okvetlenül szükséges; hogy legalább az első 10 éven át 15000 frt. évi segélyezés szükséges, melyhez a kormány postaszálliiás czimén öOOO frt. Somogy Zalaés Voszprémraegyék miudegyike 3000 frttal járuljon. Ezzel szemben a társulat kötelezi magát, hogy a már meglevő gőzöshöz még két gőzhajót épit; hogy május hó 15-től szeptember végéig, sőt a körülményekhez és szükséglethez képest a szüret befejeztéig a közlekedést az égés* tavon fentartja ; hogy mindenütt hol megfelelő kikötő-hidat kap, egy megállóhelyet is kap és rendes összekötetést alakit; igy p. o, lehetnének állomások : Siófok, Kenese, Almádi, Alsó-Őr^, Balatonfüred, Tihany udvari, Zánk, Szepózd, Réhfülöp, Badacsony, Szigliget, Ed^ries, Keszthely, Balaton-Berény, Szentgyorgy, Fonyód, Boglár, Lelle, Szemes, és kőröshegy községeknél; hogy az állami postát külön dijazás nélkül pontossan közvetíti s hogy a somogymegyei balaton-járásbeli közutak épittésére és lentartására szükséges kőanyagot tíz éven át saját költségén szállítja. Az igazgatóság kijelenti az emlékiratban, hogy ha ez a csekély mértékű segélyezés is megtagadta

fnék, komoly szándéka a likvidáció. Reméli azonban — és jogosan — hogy néhány ezer forintnyi segély nem fog megtagadtatni egy egész vidék merevségének szótoszlatására nem fog megtagadtatui ott, hol több mint százezer hold filoxera által elpusztitott szőlÖföld villatelkekké való átalakításáról és sok ezer szorgalmas és tősgyökeres magyar lakos kivándorlásának megakadályozásáról van szó. Tenyész-állat kiállítás és állatvásár. A „Veszprémmegyei gazdasági egyesület" 1890. évi május hó 30. ós 31-ik napjain Veszprémben, a püspökségi külső majorban tenyész állat kiállítást és állatvásárt rendez. A kiállítás tárgyai: I. Szarvasmarhák. 1. Magyar fajú tenyész-bikák, tehenek ós üszők. 2. Nyugoti fajú tenyész-bikák

3 tehenek és üszők, 3. Sikerült keresztezést! tenyészbikák, tehenek és üszők. Dijak: Nagyobb tenyésztők és tulajdonosok részére általában fokozatos minőségű díszoklevelek. Kisebb tenyésztők és kisbirtokosok részére: a) Bikáknál, tekintet nélkül a faj- és korra és különös tekintettel a községi tenyész-bikákra : I-ső dij 50 frt, 2-ik dij 30 frt, 3-ik díj 20 frt. b) Tehenek és üszőknél, tekintet nélkül a.faj- és korra: 1-ső dij 30 frt, 2-ik dij 25 frt, 3-ik dij 20 frt, 4-ik díj 15 frt, 5-ik dij 10 frt. IL J u h o k. 1. Apa- és anya-állatok, tekintet nélkül a faj- ós korra. Dijak: Fokozatos minőségű díszoklevelek. III. Sertések. 1. Tenyészkanok és emsék, tekintet nélkül a faj- és korra. Dijak: Nagyobb tenyésztők és tulajdonosok részére fokozatos minőségű díszoklevelek. Kisebb tenyésztők és birtokosoknak, és különös tekintettel a községi tenyész-kanokra: 1-ső dij 10 frt, 2-ik dij 8 frt, 3-ik dij 6 frt, 4-ik dij 4 forint. Ki állíthatók: Szarvasmarhák, juhok ós sertésekből csakis Veszprémmegye területéről oly tenyésztők vagy tulajdonosok által, kiknek a kiállítandó állat legalább is félév óta tulajdonát képezi. Tenyészállat bizományosok és importeurök bárhonnét is szívesen láttatnak. Baromfiak kiállithatók az ország tarületéről bármely tenyésztőtől. A biráló-bizottság, az erre felkérendő elnök által, a kiállítás megnyitása alkalmával a megjelenendő közönség kőréből alakittatik meg, a mely működését azonnal megkezdi s az eredményt ki is hirdeti. Joga lesz a bíráló-bizottságnak, hogy a fentebb megállapított dijakat a körülményekhez képest újból szabályozhassa,esetleg azokat fel is emelhesse vagy szaporíthassa. A bírálat eredményének kihirdetése után a kiállított állatokból azok, melyek a tulajdonos által eladásra bejelentettek, azonnal elarvereltetnek. Kikiáltási ár a tulajdonos által előre bejelentett összeg, melyen aiuí eladás nem eszközöltetik, a kikiáltási áron felüli, vagyis a teljes eladási ár a tulajdonost illeti minden levonás nélkül. Fizetés azonnal készpénzben ben történik. Községeknek a gazdasági egyesület a vételárt a szokásos hároní féléves kamatnélküli részlet visszafizetésre előlegezi. Az eladott állatok a kiállítás bezárta előtt el nem vihetők. Rekeszekről és állásokról a gazdasági egyesület gondoskodik, ezek, valamint térdij a kiállítókat nem terhelik. A szarvasmarháknak azonban lánczczal vagy kötéllel ellátva kell lenniük. G-ondozás és takarmányozás a kiállítókat illeti. Előleges bejelentés és megbízásra a gazdasági egyesület ügy az állatok gondozásáról vagy takarmányról jutányos áron gondoskodik. Bejelentések bármely alakban a gazdasági egyesület titkári hivatalához Veszprémbe intézendők. Tartalmazni kell azonban a bejelentésnek s világosan feltüntetendő a kiállítandó állatok darab száma, faja, kora, neme és származása, valamint eladás esetére az eladási ár. A bejelentések legvégső határideje 1890. évi május hó 10-ik napja. A kiállítás megnyitása május hó 30-án délelőtt 9 órakor, bezárása 31-én d. u, 4 órakor leend.