Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.
1890-05-11 / 19. szám
mesterünket, hanem dirigálja még az alispánt is. Így vau-e, nincs-e? nem tudom, de ő legalább ezt állítja és ezen állítását kézzel foghatólag igyekszik is bebizonyítani. Amikor a mintajárásban elkövetett jeles dolgaiért egy kis kényelmetleu kirándulási, tőn ama bizonyos fűzfák közé; akkor a nemes vármegye tisztikara hódoló iratot helyezett elébe, amely bon kifejtették, liugy ti mintajárás ügyei ugyan komiszul folynak, de azért a Lajos még is csak Lajos marad. — És csakugyau igaza van a közmondásnak : kutyából nem lesz szalonna. Legutóbb a központi választmány választásának megsemmisítésénél mutatta meg az ő nagy hatalmát Lajos barátunk. A boszorkány konyhában együtt voltak a szakácsok, kukták és mamelukok. A bonczasztalra került legelső sorban a központi választmány megválasztása. Izekre szedték, de hibát nem találtak benne. Nem talált benne még Rechnitz borbély ur sem. — Meg van kiáltá Lajos barátunk, ememlékszel rá Rechnitz barátom te a jákói ügyben állítottál ki nekem orvosi bizonyítványt, ebben az ügyben is egy bizonyítványra van csak szükségünk. S rögtön maguk elé cziíálák Osvald Dániel urambátyámat. — Akar-e polgármester maradni ? kérdi tőle Horváth Lajos. — Akarok! mondá a jó öreg. — No hát akkor el kell hinnie, hogy hiba van a központi választmány választásában és ezt ki kell adni hiteles bizonyítványban iá. — Abban ugyan hiba nincs — hanem, ha ugy tetszik parancsolni elhiszem, hogy van benne hiba, sőt ezt kiadom Írásban is, sőt ha parancsolják még aláírom a saját halálos ítéletemet is. — És Dani bátyánk ugy tőn a mint beszéle. Amit elébe tottok aláirta. És Horváth Lajos rendkívüli megyegyűést hivatott össze és rendeletére ezen gyűlés meghozta a megsemmisítő határozatot. A boszorkány konyha lombikjai alatt pedig ott lángoltak a szavazó lapok és szavazatjegyzékek. Hiába alkotmányos időket élünk. Első jelszavunk mai napság az igazság, a tisztesség és a becsület! Csaiavór. TT -t- T—> -TT"! J^SL dm J? W Jbd — Iskola látogatás. Dr Klamarik János a vallás és közoktatásügyi minisztérium osztálytanácsosa kedden városunkba érkezett és megvizsgálta ugy a reform, főiskolát mint a r. kath. algymnáziumot. A református fogymnásiumban ugy a helyiségek beosztása mint a tanulók előmenetele felett megelégedését és elismerését jelentette ki a buzgó és kötelességét oly híven teljesítő tanári karnak Hasonlóképen nyilatkozott az algymnásiumban is. Tanügyünk e jeles fér fia a másnapi vonattal hagyta el városunkat. — A kir. tábla. Győr városa örömárban úszik és méltán, mert két hatalmas versenytársa Szombathely és Sopron közül az országgyűlés óriási többsége neki nyújtotta át a győzelem pálma ágát: a kir. táblát. Derék szomszéd városunk győzelméhez mi is őszinte szívből gratulálunk. Most — miután a táblaért folytatott heves hartznak vége van, időszerűnek tartjuk néhány pillantást vetni vissza az elmúlt küzdelmekre, melyekből városunk is kivette a maga részét. Tudvalevőleg annak idején ugy Pápa, mint Veszprém igényt tartottak a kir. ítélőtáblára. Pápán a v. közgyűlés el is határozta, hogy Láng Lajost felkéri ügyének előmozdítására sőt, hogy deputálni is fog a tábla ügyében. Láng Lajos azonban nem tett semmit, a deputáczióval a nemes v. tanács elkésett s igy elestünk a táblától. Ekkor Veszprémben a megyei közig, bizottság azt határozta el, hogy kérelmezni fogja miszerint megyénk továbbra is a budapesti kir. tábla területén hagyassák. Ennek az eszmének támogatására vezérczikkezett a „Pápai Lapok* is. A „Pápai Hírlap* azonban rámutatott ezen törekvés káros voltára és kijelentette, hogy nekünk előnyünkre csak az válhatik, hogy ha már mi nem kaptunk táblát — hát nyerje azt el Győr s mi ezen kir. tábla területéhez csat oltassunk. Erre Fenyvessy Ferencz is kijelentette levélbeu a győrieknek, hogy ő a tábla kérdésében mellettük szavaz. A „Pápai Lapok" is jobban meggondolta magát és elfogadta a mi eszménket. A pápai befolyásos egyének is Győr javát igyekeztek főispánunkkal együtt előmozdítani. Szóval ebben a dologban Győr sokat köszönhet Pápának is. Hisszük, hogy a derék szomszédváros méltányolva az érdekében tanúsított törekvésünket, alkalom adtán jóakaratával Pápa város törekvéseit is előmozditandja. — Uj doktor. Városunk ifjúságának egyik derék és szorgalmas tagja Schleeingor Ernő. Schlesinger Mór polgártátsunk törekvő fia folyó hó 5-én nyerte el a jogtudori oklevelet s ünnepélyes felavatása folyóhó 10-én volt. Szépen jellemzi a még csak 2-3-éves fiatal embert az a törekvése, hogy az utolsó három szigorlatot alig 10 hó lefolyása alatt tette le. Gratulálunk az uj tudornak ! — A pápai Izr. itJuság társaskörének ünnepélyes megnyitása f. hó 7-én ment végbe nagy és diszes közönség jelenlétében. Szalóki Marczi zenetársulata által szépen előadót nyitány után Gold Lajos mondta el megnyitó beszédében az uj egylet programját mire PfeiffVr Mór felolvasta „ hitről „ czimü értekezését zajos tapsra ragadva a halgatóságott. „A fogadott fiu czimii szép költemény elszavalása után a fiatalság tánezra perdült ós a legjobb kedvben maradt együtt a késő éjeli óráig. — Jelen voltak : Koréin Juliska, Löwenstein Szera, Salczer Gizella, Berger Ilka, Herczog Szera, Krausz Janette (Győr) Heimler Fánny, Tausz nővérek, Koréin Mariska, Schreiber Regina, Löwenstein Janka, Komi Mina, Vogl Ida, Blau Irén Herczog Hermina, Böhm Rósa, Preisach Katieza és Flesch Johanna kisasszonyok. — Püspökök konferenciája. A katliolikus püspök kar, a mult napokban Simor János bíboros érsek elnöklete alatt a budavári herczegprimási balotában tavaszi értekezletet tartott melyen az egri érsek és tíz püspök vett részt. A tanácskozás jegyzőkönyvét megyéspüspökünk, Hornig Károly báró vezette. Több egyházi ügy elintézése után az anyakönyvezés tárgyában február 2G-án kibocsátatott miniszteri rendelettel foglalkozott az értekezlet. A tanácskozás befejezte után megyéspüspökünk elkísérte a herczegprimast esztergomi palotájába, s pár napig vendége volt ott a bíboros főpapnak. — Eljegyzések. Segesdy Sándor ugodi jegyző eljegyezte Steinecker Mariska kisaszszonyt, Steinecker Ignácz rátóthi haszonbérlő ur kedves leányát. — Rohrmüller Rezső magánzó a napokban ejgyezte el Keller Ernesztin kisasszonyt Varos-Lödön. Áldás ós boldogság környezze mindkét kötött frigyeteket ! — A házi ezred uj tulajdonosa. A csász. és kir. 19-ik gyalogezred, melynek hadkiegészítő ketületébe tartozik ami vármegyénk is, uj gazdát kapott. Tudvalevőleg a boldogtalan véget ért Rudolf koronaörökös volt a tulajdonosa, most pedig ő felsége a király Ferencz Ferdinánd főherczeget, a prezmativ trónörököst nevezte ki az ezred tulajdonosává. A volt „19-ik Rudolf trónörökös cs. és kir. gyalogezred" tehát ezentúl „19-ik Ferencz Ferdinánd főherczeg cs. és kir. gyalogezred" nevet fog viselni. — Ferencz Ferdinánd főherczeg ugyancsak a mostani előléptetések alkalmával a Győrben állomásozó 9-ik huszárezred ezredesévé is kinevezte a király. — Dunántuli képviselők értekezlete. A dunántúli kivándoilás és a Dunántul fekvő törvényhatóságokban közmivelődési egyletek szervezése ügyében Beksics Gusztáv és Bözerédj Viktor a képviselőház háznagya, szombaton d. u, 4 órára értekezletre hívták össze a Dunántul országgyűlési képviselőit, kik igen szép számban jelentek meg a képviselőház I. osztályú tanácskozó termében. Beksics Gusztáv nagy figyelemmel hallgatott hosszabb beszédben foglalkozott a Dunántul egyes vidékei lakosságának Horváth-Szlavonországba való kivándorlásával s utalt arra, hogy mig 1848-ban a Szlavonországban lakó magyarok száma alig haladta meg az 5-6 ezret, addig 1880-ban a kivándorlott magyarok száma 35 ezerre rúgott ; az ezen idő óta kivándorlottakkal együtt a Szlavóniában lakó magyarok száma meghaladja az 50 ezret. Szóló a kivándorlás föokát a filloxera pusztításaiban látja. Ezen nagymérvű kivándorlás volt tehát az oka annak, hogy szóló ezen értekezletet egybehívta, megbeszélendő azon teendőket, hogy mi történjék ezen kivándorlott emberekkel. Kétféle eljárást lehetne ez irányban követni. Az egyik a kormány közbelépése és pedig a telepítés által. Erre nézve megjegyzi szóló, hogy a kormány tervez is ilyen telepítési törvényt, nem ugyan specialiter a Dunántul viszonyaira való tekintettel, hanem tekintettel azon nagymérvű kivándorlásokra, melyek főleg az ország három részéből: a felső vidékekről, a Székalvföldre és a Dunántulról történnek. A másik eljárás a közmivelődési egyletek alakítása, a melynek czélja volna a kivándorlás irányítása olykép, liogy a kivándorlók megőrizzék nemzeti jellegüket. másrészt pedig feladata volna, hogy a Dunántul törvényhatóságainak területén az idegen aiku lakosság körében a magyar kulturát terjessze. Végre indítványozza szóló, hogy a módoza'ok megállapítására s a teendők megbeszélésére bizottság küldessék ki. Többek hozzászólása után az értekezlet ezután elfogadta Beksics indítványát, hogy a teendők megbeszélésére bizottság választassák és pedig minden dunántuli megye egy képviselővel legyen képviselve ezen bizottságban. A választások nyomban megejtetvén, Baranyamegyéből Percei Miklós, Esztergomból Reviczky Károly, Fehérmegyéből Madarász József, GyŐrmegvéből Ziskay Antal, Komárommegyéből Kun Miklós, Mcsonmegyéből Veszter Imre, Somogymegyéből Széchenyi Aladár, Sopronmegyéből Nagy István, Tolnamegyéből Krammerer Ernő, Vasmegyéből Széli Kálmán, Veszprémmegyéből Eenyvessy Ferencz, és Zalamegyéből Hertelendy Béla választattak meg a szűkebb bizottság tagjaivá, melynek elnöke Bezerédj Viktor lesz, előadójává pedig Beksics Gusztávot kérték fel. — Sümegh-boba jánosházai vonatból kiindulva készült iparvágány, mely Epstein Vilmos és Scheiber Lipót mész- és téglagyárahoz vezet (249 meter) mihelyt am. nyugoti vaspályaigazgatóság által kiállított szerződés közjegyzőileg bekebeleztetik — forgalomba lesz vehető — Garázda katonák. Veszprémben f. hó|7. éjjel véres harcz folyt le több németajkú legény és négy fegyveres honvéd közt. A négy fegyveres honvéd megleste Szukóp Antal fiatal legényt midőn ez a csatári búcsúról a késő esti órákban hazatért. Barátli Tamás, Jani Antal Szelmák Jánós és Ébel János honvédek között Szukóp falismerte szerelmes vetélytársát, mire rosszat sejtve a Hindler-féle korcsma felé menekült. A négy honvéd űzőbe vette. Szukóp segítségért kiáltoft, mire a közelben lakó apja és Ferencz bátya fejszével fegyverkezve, a veszélyben forgó Szukóp Antal segítségére siettek. A négy honvéd ekkor sem tágitett, minek garázda dulakodás lett a követ-