Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-01-19 / 3. szám

-" A főiskolai önképző társulatok köréből. A theologiai önképző társulat — mint a „Dunántuli Protestáns Lap" társunk irja — ez évben a közbejött vizsgálatok s egyh. kekerilletiközgyülós miat csak későn, okt. 5-én alakult meg nt. Révész Kálmán urnák, a gyakorlati theologia tanárának elnöklete alatt. Tisztviselőknek a társulat kebeléből a következő tagok választattak meg: 1. alelnök lett Fölöp József főisk. senior, 2. jegyzők: Medgyaszay Vincze IV. ós Zagyva Gyula III. éves papnővendékek, 3. könyvtárnok Földes Sándor Il-od, 4.pénztárnok Tóth János IV. és 5. ellenőr Kirvács László II. éves p. n. — Tartott a társulat eddig 8 rendes, — 1 disz- és 1 vitaülést, A rendes ülések tárgyai: szónoklat s annak megbirálása, a helybeli templomban délutánonként rendesen fungáló theologusok szónoklatának méltatása az e czélra kinevezett 3 biráló által, munkabirálatok, indítványok tétele ós esetleg szavalatok. Bírálat alá került eddig: szónoklat 8, s ezek közül részben sikerült 3, nem s. 5; dolgozat 18, s ezek közül megdicsértetett 5, elfogadtatott 3,félretétetett 10.— Mint ez adatok is mutatják, a társulat meglehetősen szigorn mértéket használ tagjai működésével s/emben, de nyesni kell a fát. hogy jól nőjjön. Diszülóst a társulat okt. 31-én tartott reformátió hajnalának emlékünnepéül, melyen tagjain kívül a nt. és tek. tanári kar kebeléből is számosan voltak jelen, ezzel is mutatva a társulat iránti érdeklődésüket. — Vitaülés volt decz. 14-én. melyen az nt. theologiai tanári kar jelenlétében a következő théma felett: „ Éidekében áll-e magy. ref. egy házunkban, hogy a belhivatalnokokaak tisztességes fizetést adni nem tudó anjaegyházak affiliáltassanak vigyáztak Péter Mihály IV, é. th. pro és Zagyva Gyula cóntra— A vita több társulati tag hozzászólása után szavazatilag Zagyva Cyula részére dölt el, — Pályakórdésekkül ez isk. évre a következő tételek tűzettek ki : 1. Egyháztörténeti értekezés (Huszár Gál élete és működése) jut 10 frt. 2. Egyházi beszéd (1 Kor. 7; 24.) jut. 10 frt, 3. Évzáró imádság. 1 arany, 4. Versenyszonoklat, (A Jézus könynyei. Ján. 11: 35. Száz Domonkostól) jut. 10 frt. — A pályamüvek beadásának határideje 1890 május 15, — Megjegyezzük végül hogy e társulatnak minden papnövendék kötelezett tagja, és működését a főt. egyházkerületi közgyűlés által Léván megerősített uj alapszabályok szabály ózzák. — Ülést tart a társulat hetenként mely ez isk. évben 140-nól több tagot számlál s tagjai a theologiai academia, felső és közép gymnasium s praepárándia növendékei lehetnek, a szépirodalom s komoly tudományok müvelését tűzte zászlajára jeligéül. A tisztviselői s bírálói választmány Tek. P. Szabó Káról főgymn. tanár ur elnöklete alatt a következő alekult meg : alelnök Medgyaszay Vincze IV. é. ti:., aljegyző Babay Géza VIII. o. t., köuyvtárnokok a szépirodalmi szaknál Borsos István II. é. th., Molnár Imre VII. o. t., a tudományos szaknál Borsos Károly VII. o. t., bírálók: Varanay Sándor III. é. th., Sebestyén Fereucz II. é. th., Hoffuer Sándor VII. o. t. és Újvári Sándor VII. o. t. Ülést tart a társulat hetenként egyszer, vasárnap a d. e. istenitisztelet végeztével. — Az önképző kör működésének statisticáját mellőzve csak azt tartjuk megemlitendőnek, hogy a túlnyomó számé szépirodalmi müvek. — versek — mellett ez évben komoly munkákkal is nagyobb számban találkozunk, ami mindenesetre örvendetes jelenség. — A társulat ez iskolai évben a következő kérdésekre tűzött ki pályadijakat: 1. Népdal, jut 10 frt, 2. Óda, jut. 2 arany. 3. történeti beszély, 1-ső dij 3 arany, 1-ik dij 2 arany, 4. románcz, jut. 12 frt. 5. elégia, jut. 12 frt. 6. műfordítás („Erikönig" Göthétől) jut. 10 frt. 7. Egyházi beszéd (Példabesz. 22: 2.) jut. 12 frt.n — 8. Irodalmi értekezés. (

nAdassék elő Kisfaludy K. főbb vígjátékainak vázlata és ismertessék azok komikuma".) jut. 25. frt. 9. Történelmi értekezés. (Mohi és Mohács. Minő és mennyiben találkozó országos körükménye idézték elő ugy az egyik, mint a másik nemzeti szerencsétlenséget? A két végzetes katasropha röviden és tömören előadva. Mind a két orországos csapás minő fordulatot idézett elő nemzeti életünkben?) jut. 20 frt. — 10. Szavalat, még pedig komoly szavazatra első díj 6. frt. második dij 4 frt; vigszavalatra: első dij 6 írt. második dij 4 frt. — A pályamüvek beadásinak határideje 1890 május 1. — Anilin irója által való mérgezés. Nálunk alkalmazásban vannak azok az az anilin czeruzák, melyek megnedvesítve állandó, mintegy tintával irott irást adnak. Hegy azonban ezeknek szájba vétele és folytonos nedvesítése mennyire veszélyes is lehet, mutatja a következő eset: Egy orvos beteghez hivatott, kit önkívületi állapotban talált. Verejték borította egész testét és érverése alig volt. Hányt és hasmenésben szenvedett. A hányadékbau kevés kékes folyadék, volt. Orvosszerek vétele után a beteg másnap jobban érezte magát és elbeszélte, hogy anilin ironjával piszkálta fogait és egy letört fogdarabot igyekezett vele helyéről eltávolitani. Sokáig bajlódott ilyképen, midőn hirtelen rosszul lett. Az orvos ebből kifolyólag arra figyelmeztetett, hogy anilin czeruzát soha se a szájban nedvesítsük meg, hanem e czélra készen tartott vizet használjunk. — Az influenza, még mindig terjed, nem hogy szűnnék; korkülömbség nélkül támadja a családokat. Itt a családapa, ott az auya, máshol a gjermekek feküsznek lázban. Van olyan nagyobb család is, hogy minden tagja fekszik, valóságos korház ! Egy fővárosi utas magával hozván az influenzát, beszált egyik itteni ismerőséhez, hol mégis betegedett. Az utas alig kelt fel betegségéből, utána a család minden tagja megkapta a szerencsétlen divatos lázt's ma is feküsznek. Tehát ez eset is a betegség ragályossága mellett bizonyít. Az orvosoknak sok a dolguk; a gyógytárak elfoglalva. Az influenza eddig itt veszélyesen nem lépett fel, s jó részben szelid lefolyású; nagy ovatosságra int azonban mindenkit. Az időjárás is abnormis, folyvást borult ég, ködös lég, mely még kezére játszik a betegségnek. A Balatonpartról írják lapunknak, hogy több községben erősen uralkodik az influenza; a polgárság ugyan nem szokott máskor náthában feküdni, de most sok család ágyban fekvő beteg. S annyival nagyobb a baj, mart több községtől az orvos is, meg a gyógyszertár is messze van, pedig az influenzában nagy vigyázat szükséges. Az influenza Pápán is erősen fellépett és nagyon sok a beteg. — Pap János ur közéletünk ez érdemes tagja „Valuta rendezés és arany Valuta" c&im alatt röpiratot tett közzé, melyben Tisza Issván orsz. képviselőnek a budgedvita alkalmával elmondott beszó dét czáfolja meg. Az érdekes röpirat bizonyára széles körben feltűnést fog kelteni. — A pápai alsó-városi olvasókör saját könyvtára javára február 1-ső napján a „Csókához" czimzett vendéglőben, zártkörű táuczvigalmat rendez. A rendezőség, — Meghívó a soproni kerületi kereskedelmi és iparkamara 1890. évi január hó 22-én, délután 3 órakor a kamara gyüléstermében tartandó rendes közös ülésére. Kelt Sopronban 1890. évi január hó 14-én. — Az öngyilkos kutya. A kővetkező, a kutya adó következményeire élénk világot vető sorokat vettük. Az öngyilkossági mánia már nem csak az emberek között terjed, de megkezdődik ebben a ezudar világban az állatok között is. Mintha látnám mennyien vág^ nak furcsa arezot a bevezető sorokra. Pedig, hogy ugy van mutatja a következő eset: Mi kor a rosz emberek már semmi megadóztatni valót nem találtak rávetették a szemöket a kutyákra is. Tudták, hogy a magyar ember szereti a kutyákat, ós ha ebül megy is a dolga fizet a kntyákórt. meg is tették. Be egyszer eszükbe jutott ,hogy erre is kimondják a „stei gerugrást." Nagy riadalom támadt a kutyák birodalmában. Elismerték Ők,(nem olyan álszemérmesek) hogy megérdemlik, a gazdájuk adot fizet ugató őszemélyiségükért ebben a „postkistlis

u világban, de a „steigerulást,, még is megsokalták. Mikor már mind összegyűltek volna megkezdték a tánácskozást. Elöször egy vékonyhangu juhász kutya beszélt. Ugy látszott, hogy mindnyájan megvannak a beszéddel elégedve csak egy nagy házőrző kutya nem. A juhász kutya így beszélt: Pájlásaím, polgár-vagyis kutyatársak, ti mindnyájan tudjátok mi baj érte gazdáinkat. Az adónkat felemelték, így az a kérdés meghaljunk -e vagy élve maradjunk? ! (Zajos éljenzés a jobboldalon.) Én a mondó vagyok, ha egyik ember nem sajnálja megnyúzni a másikat, mért szánakozzunk mink mink a kiket barmoknak mondanak a gazdáinkon. Hasznot tegyünk kétszereset, ugassunk duplán és éljünk továbbra is. (egetverő éljenzés!) A gyűlésnek vége volt mindegyik örömmel sietett haza, csak az említett házőrző kutya bocsátotta alá a fejét és látszott, hogy kegyetlen lelki harcz folyik le keblében. Elmúlt a nap jött a másik. Nagy szerencsétlenségre ébredt a kutyák díszes koloniája. A házőrző eb kiszenvedett, fölakasztotta magát. Ott találták lógva az istálóban. Szájában egy kis levél volt melyre ez volt irva: Sok az adó, meguntam az életemet, fölakasztottam magamat. Kegyetlen és furfangos egy ember lehetett a kutya gazdája. Kifogott az adóexekutión: felakasztotta a kutyáját. — A magyarországi irgalmasrend korházaiban ápolt betegek létszámának jegyzékét vettük. Ebből megtudjuk, hogy a nagyérdemű rendnek Magyarországban 13 korháza van. Ezekben a korházakban ápoltatott a mult évben összesen: 8517 beteg. Ezek közül meggyógyult 6206 férfi 984 nő. Meghalt 555 egyén. Ápolás alatt maradt 772 beteg. A derék rend igazi vallásos buzgalommal teljesiti az emberiség érdekében nehéz feladatát s így kiérdemli a nemzet háláját. — „Hét"-bői, Kiss József uj hetilapjából, megjelent a második (f. hó 12-iki) szám is, s ezzel a lap most már benne van a rendes kerékvágásban. Az olvasók minden vasárnap rendesen a kezükhöz kapják az uj közlönyt, melyet sajtó és közönség oly kivált és fényes fogadtatásban részesített. Mint értesülünk, a lapra már eddig is oly nagyszámú előfizető jeleutkezett, a mi valóságos ritkaság a magyar hírlapok történetében. A közönség egyszeribe megérezte, hogy a „Hét" nem a rendes chablon követője akar lenni, hanem uj és eredeti irányt óhajt képviselni a magyar hetilapok között. A másódik szám egész sorát hozza az érdekesnél érdekesebb közleményeknek. Az első czikk Dóczy Lajos pompás elbeszélése : Miss Mary, mely — a költő szerint — „regény két fejezetben" s egy angol társalkodónő képében megjelent bérlő kisasszony viszontagságos és megható történetét adja elő egy magyar mágnás körében. Mint Dóczy minden müvében; e bájos elbeszélésben is finoman olvad össze a költő találó iróniája mély, sziníe magával ragadó érzelmekkel. Szemere Attilától a „Hét" a Csáky Albin grná nagy feltűnést keltett Szalonéletére közöl szellemes választ, mely azonban valószinöleg még több hasonló czikket fog maga után vonzani. A magyar szalonok kérdésében ugyanis a „Hét"-tői várja a közönség, hogy az érdekes és fontos kérdést tisztázza. A czikk, a melylyel a közoktatásügyi miniszter nagy műveltségi neje a kérdést az uj lepban megindította