Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1890.

1890-01-19 / 3. szám

Olyan esetekben is, a mikor a sértés világosan bizonyítva van, nem egyszer föl­mentő Ítéletek hozatnak. Sőt előfordul, hogy a tény minősíttetik ugyan becsület­sértésnek, rágalomnak, de azért a határo­zat „nem bünös"-re szól. A közvélemény már régen tisztában van azzal, hogy az esküdtszék nem való a magánsértósek elbírálására; és régóta sürgetik minden oldalról, hogy a személyi becsületet érdeklő ügyek a rendes bíró­ságokhoz tartozzanak. E reformmal három üdvös eredmény lesz elérve; először az, hogy a sajtó terén elkövetett becsület­sértések száma tetemesen kevesbedni fog, mert $ sértő nem támaszkodhatok többé az esküdtszéki tárgyalás véletlen esélyeire. Másodszor az, hogy a megbántott félnek nincs meg az a méltó aggodalma: vájjon az ő föltétlen igazát egyáltalán számba­veszi-e a semmire sem kötelezett ítélőszék? Harmadszor pedig, az a nem kicsinylendő haszon is ered az újításból, hogy egy jogszolgáltatási fórum az esküdtszék — megmentetik a súlyos kompromisszióktól, melyek egy-egy vadabb fajtájú verdikt által magát az intézményt érik. És az eljárás! Ez a szentiványi ének módjára nyújtható, mindenben csak az alakiságra gondoló eljárás! Yan reá példa, hogy tizszer is keresztül hurczulnak az illetékes forumokon egy-egy affaíre-t, mi­előtt az tárgyalás alá kerülhetne. Megvagyunk győződve, hogy a novel­láris javaslat erre nézve is megfelelő javí­tásokat fog tartalmazni. n ~ Igaz történetek. — Karczol&tok. — A hiúság áldozata. — 8 igazán nem szeretsz, Katieza ? — Mondtam igaz szóval Nem? — Nem ! — Tehát; elhagysz engem ? — El! — Búba meríted árva szivemet ? Kere ssen magának hívebbet 1 — No, jól van. Katieza, de meglássd, megver az Isten s ón is segítek hozzá, amiért így megkeserítetted a szivemet! Ily párbeszédet folytatott a mult vasár­nap este, egy gyöngyös-utezai kapu alatt Katieza, ki nem volt se több, se kevesebb, mintalegszeretetremóltóbb szobacziczus Hetyke Pista deli szabósegéddel, s miután nyilván­valóvá lett, hogy az ő utjuk immár kétfelé ágazott, elváltak egymástól. Másnap korán reggel egy városi rendőr állított be Katiczához s minden illendőség ellenére ily kérdést intézett a leányhoz: — Hány éves maga, Katieza ? — Mi gondja rá ? — No, csak ugy. Szeretném tudni. Kérdezze meg a paptól, aki meg­keresztelt. — De ha mondom. — Hát nem tudja az ur, hogy a lány nem születik, hanem rózsafán terem. — Hát akkor azt mondaná meg, hogy mikor termett maga a rózsafán. — Yírágnyiláskor, szép tavasz napján, piros Pünkösdnek hajnalán 1 — Hát a cselódköuyvót sem mutatná meg ? — Nem biz én. Nem kapitány maga. — De ha a kapitány ur akarja látni. — No, hát itt van ni I Gyönyörködjék benn$ maga is, meg a kapitány is. És a rendőr csakugyan elkezdett gyö­nyörködni. Felütötte a könyvet, s lapozott benne. Egyszer csak oda bökött ar ujjával az egyik lap közepére, felhúzta szemöldökeit és szólt: — Ni-ni Katieza, itt valami kotorás van. — Már miféle kotorás volna ? Csak nem jártak tyúkok a könyvemen. — Akár jártak, akár nem, de itt ko­torás van. Az egyik szam meg van javítva. Előtte az áll, hogy életkora, s azután követke­zik a kotorás. Ez okirat-hamisításnak mon­datik a törvényben, maga, Katieza, jön velem a városházához. S Katieza lesütött szemekkel követte a rendőrt a városházához. Ott aztán kisült, hogy Katieza megun­ván az ő Pistáját, uj imádóra akart szert tenni. S hogy ez jobban sikerüljön, cseléd­könyvében az évei számánál a nulla előtt ki­kotorta a 3-st és 2-st pingált helyette. A kapitány ur nem szerelmes immár, s dutyiba küldte a szép Katiczát, pedig ez olyan bájoló tekintetet vetett a kapitány úrra, hogy még a szikla is megolvadt volna tole. S hogyan jött rá a rendőrség Katieza könyvének a titkára ? Hetyke Pista boszuja! Pfuj. Pista ! Tüzesvas. A menyecske szökik. Margitnak hivták. Ha szép meyecskéről volt szó, csak róla beszéltek. De beszéltek ám arról is, hogy a szép Margit nem a legbékésebb állapotban éli á házasélet napjait az ő szerelmetes hites társával. Haj mert a szerelmetes hites társ többet lakott a korcsmában, mint odahaza. Egy vasárnapi estén is épen ott iddogált a Pancsos Gyurinál, s épen a hatodik liternél számítgatta, hogy hatszor 24 mennyi ? ami­kor nyílik az ajtó s belép rajta az asszony, a szép Margit. — Hát még most sem tellett meg maga, mi ? Még most S9m gondol a hazajövetelre ? — Asszony, dicsérd az urat, és fogd be a szádat. — De nem ugy van az. Ha vége nem lesz ennek az életnek, ha haza nem jön azon­nal, olyant teszek, hogy megbánja. — No-no, nem tudsz te olyant tenni. — Nem ? No majd meglássa! Szólt az asszony ós becsapta maga után az ajtót. Otthon pedig összeszedte az urának vagy 500 írtját, a kamarából behozott valamit, az asztalra tettt s egy keszkenővel leteteritette s aztán ugy ott hagyta a házat, mintha soha sem lett volna ott. Ugy reggel felé haza tántorgott a gazda, s amint az asszonyt sehol sem látja, arra a gondolatra jött, hogy az bizony megszökött. — Nem bánom ! Beszélgetett magával, s azután kinyi­totta az almáriom ajtaját. A pénznek hült helyét találta. — Nem bánom! Ismét csak ezt dörmögte. "Végre tekintete az asztalra esett. Felemelte a keszkenőt és mit látott? — Ejnye, az áldóját! aki megcsinálta azt a fegyvert, mely ezt a dolgot ide sze­rezte 1 Hogy a sat. sat 1 És elkezdett ordítani, mint egy bőszült marha. Az asztalon két szép szarvasagancs volt a keszkenő alatt. — De ezt már bánom ! orditá három­szor is egymásután, mert hallotta már, hogy ha a szökött asszony szarvakat rak az ura elé, nem jön az többé jószántából vissza soha. És azután megindult nagy lobbal keresni a szökött asszonyt. Hogy megtalálta-e, arról még nem ér­tesített a sárvári telefon! Torma. ZE3Z ZC ZErw ZE2 — A pápai jótékony nőegylet 1890. évi február hó 1-ső napján a „GRIFF" ven­déglő nagytermében házias, karton táncz­estélyt rendez, melyre a meghívókat most küldi szét a nőegylet választmánya. Belépti dij 1 frt 50 kr. A karton színe nincs megha­tározva és igy annak megválasztása minden­kinek saját tetszésére van bízva. Kezdete esti 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadlat­nak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Közgyűlés. A veszprémi nemzeti ea­sinó évi közgyűlését f. hó 6-án délután 3 órakor tartotta meg. A casinó tiszti-kara az 1890. évre újból egyhangúlag megválasztatott és pedig: Elnök: gróf Eszterházy Móricz, al­elnök : Köves János, főjegyző dr. Kőszeghy József, aljegyzők: Kerényi Endre, Csomasz Béla, dr. Kenessey Ferencz ós Pap László, háznagy : Vikár Lajos, könyvtárnok : Meszes Polikárp, ügyész : dr. Csete Antal, pénztárnok Müller Mátyás. — Választmányi tagok : Dr. Bezerédj Viktor, Bohuniczky Ödön, Devics Jó­zsef, Ferenczy Károly, Fischer Manó, Fodor Gyula, Gál Lajos, dr. Hankóczy Sándor, Hets Pál, Kenessey Károly, dr. Kenessey Pongrácz Kopácsv Árpád, dr. Laky Kristóf, Magyar Já­nos. Nagy Károly, dr. Perlaky József, Plosz­szer István, Pongrácz Jenő, Ruttner Sándor, Szabó Imre, dr. Steiner Kálmán, Véghely De­zső, Cseresnyés Sándor. — Póttagok : Koller Sándor, Sült József, dr. Thaly László, dr. Purgly Sándor, Takács Ádám, dr. Kukorelly Ferencz, Náray Antal, dr. Levatich Kálmán. — A casinó évi bevétele 2431 frt 93 kr. Kiadása pedig 2300 frt 68V 2 volt; a többlet 131 frt 24V 2 kr. Két casinói részvény húza­tott ki : a 4-ik szám, mely Ferenczy Alajcs után Kopácsy Árpádot, és a 20-ik szám, mely Sztojanovics után Cseh Alajos örököseit illeti. Még 122 érvényes részvény van. Egyéb tárgy nem lévén, alelnök a gyűlést bezárta. — Meghívó. A kis-czelli ifjúság az ipartestülettel egyetértve február 1-én Kis-Czellben a „Korona"-vendéglő nagy­termében a felépítendő r. k. leányiskola javára tombolával egybekötött zártkörű tánczmulatságot rendez. Belépti-díj: sze­mélyjegy 80 kr., családjegy 1 frt 50 kr. Jegyek előre is válthatók: Kirchknopf Mihály, Gayer Gyula, Standler S. ós Zsigmond István urak üzleteiben. Felül­fizetósek a jót. czólra szívesen fogadtat­nak, Kezdete este 8 órakor. A tombola­huzás 2-án délután 4 órakor Jeend. Fel­kéretik a n. ó. közönség, szíveskedjék a jövedelem gyarapithatása tekintetéből tom­bolatárgyakat ajándékozni, s azokat a ren­dezőséghez beküldeni. — Meghívó. A veszprémi iparos-ifjak önképző és betegsegélyzo egylete betegsegély­zőalapja javára február hó 1-én a „Korona" nagytermében zártkörű tánczvigalmat rendez. A meghívók már szétküldettek. Jegyek előre válthatók Fekete Izidor ur rövidáru-kereske­désében. Belépti-jegy 1 frt. Felülfizetések kö­szönettal fogadtatnak s hirlapilag nyugtáz­tatnak. — Magyar királyi államvasutak. A m. kir. államvasutak összes vonalain gyors- ós teheráruk, valamint élő állatok, hintók és hullák szállítására nézve 1887,

Next

/
Thumbnails
Contents